Korrupcióra tökéletes, a szegényeknek átok a vasárnapi boltbezárás

A vasárnapi zárva tartás lehet a következő netadó: információink szerint a kormány legalább részben kihátrál a KDNP-sek ötlete mögül. Ha viszont mégsem, úgy jöhetnek az ügyeskedések és jöhet a korrupció. De persze akkor még nem esett szó azokról, akik az igazi vesztesei lennének egy ilyen húzásnak – olvasható a HVG oldalán.

  Tovább látszik gyengülni a kormányon lévő mikropárt vasárnapi boltbezárási törvényjavaslatának támogatottsága. A hvg.hu-nak egy magas rangú fideszes forrás ugyanis úgy nyilatkozott, hogy nagyon meglepődne, ha a javaslat élvezné a Fidesz-frakció többségének támogatását. Elmondása szerint nemcsak a fideszesek jelentős része nem támogatja a KDNP elképzelését, hanem az emberek is az internet megadóztatásához hasonlóan egyfajta szabadságkérdésként fogják fel a vasárnapi nyitva tartást.
 
  Erre rímelhet az is, hogy információink szerint egy közvélemény-kutatás is készült a kérdésben, és az emberek elutasították a vasárnapi boltbezárást. Megfigyelők szerint a törvénytervezet akár bársonyos szabotázs sorsára is juthat, azaz a visszavonás vagy elvetés helyett hagyják “elhalni”, ahogyan 2011-ben is történt, vagy ha a KDNP nagyon erősködik, akkor jelentősen felpuhítják a tervezetet.
 
   Sőt, forrásunk nagyon csekély esélyét látja annak, hogy a kereskedelmi tevékenység további korlátozását célzó másik módosító javaslat – amelyben a Tesco-buszok megszüntetése, illetve a világörökségi tiltás szerepel, egyáltalán eljut a törvényhozásig.
 
    A tervezet törvényhozás elé benyújtott verziója szerint a kereskedelmi egységek döntő része az évnek csak 5 vasárnapján lehetne nyitva, de a benzinkutak, virág- és újságárusok, gyógyszertárak, pályaudvarokon működő üzletek, illetve a dohányboltok például mentesülnének a tilalom hatálya alól, ahogyan a piacokat is meg lehetne tartani vasárnap. Hipermarket-élelmiszerláncok, ruhaboltok, bevásárlóközpontok – a kereskedelmi forgalom legnagyobb részének helyszínei bezárásra ítéltettek a javaslat szerint.
 
  Szakmai szervezetek szerint több tízezer (a számok 20-35 ezer között mozognak) munkahely bánhatja mindezt. Az NGM emellett már a benyújtás napján cáfolta, hogy a kormány áldása lenne a tervezeten, ráadásul a hvg.hu-nak nyilatkozó vasárnapi vásárlók sem értenek egyet ezzel az ötlettel.
 
  Úgy fest ugyanakkor, hogy a KDNP továbbra is kitart a törvénytervezet mellett, mi több, a pártnak azok a képviselői is aláírták kedden a jogszabályjavaslatot, akik benyújtáskor még nem tették meg. Egy sor homályos kitételt azonban akkor is értelmezni kellene, ha a javaslatot mégis sikerülne életben tartani. A tervezet ugyanis jelenlegi formájában több ponton sem fogalmaz egyértelműen, s félreértésekre, többféle értelmezésre, vagy ha úgy tetszik, kibúvókra adhat okot.
 
Megéri csak vasárnap csak a szülőt és a gyereket dolgoztatni
 
   A törvénytervezet például megszabja, hogy a 400 négyzetméternél kisebb árusítótérrel rendelkező boltok nyitva maradhatnak majd vasárnap, de csak akkor, ha kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább többségi befolyással rendelkező tagja, illetve annak családtagja végezhet kereskedelmi tevékenységet majd. A javaslat pontjait szigorúan betartva így csak olyan, kisebb alapterületű boltok lehetnének nyitva, ahol vasárnap csak a családtagok dolgoznak.
 
   Így megérheti úgy átszabni egy kisebb bolt működtetését, ahol amúgy is csak 3-4 ember szolgálja ki a vevőket, üti a pénztárgépet, pakolja az árut (ilyenből elég sok van, a kisebb, franchise-rendszerben működő, jellemzően magyar hátterű bolthálózatoknál sok ilyen találunk), hogy vasárnap az alkalmazottak helyett mondjuk az üzlet tulajdonosa és felesége, vagy nagyszülei, gyerekei közül 2-3 látja el azt a munkát, amit hétfőtől szombatig nem családtag alkalmazottak végeznek.
 
Könyvesbolt kávézóval: trükkös lesz
 
   A tervezet a kivételeknél egyáltalán nem rendelkezik arról, hogy mi lesz azokkal a kereskedelmi egységekkel, ahol vegyes tevékenység folyik. Például mi lesz egy olyan könyvesbolttal, ahol kávét is árulnak, vagy egy olyan teázóval, ahol lehet cipőt kapni. Nem a képzelet szüleménye ez, nemrég írtunk egy jól menő, egyedi cipőket gyártó vállalkozásról, a cipőket egy kocsma galériáján lehet átvenni.
 
   Itt az lehet esetleg a meghatározó, hogy az adott kereskedelmi egységnek mire van működési engedélye, illetve mi a főtevékenysége. Egy 1500 négyzetméteres könyvesbolt sarkában működő kicsi kávézó miatt a könyves szekció minden bizonnyal nem maradhat majd nyitva: vagy le kell keríteni a kávézót, és csak azt nyithatják majd meg, az egész üzlet nem nyithat ki, vagy a boltnak magának lehet az a döntése, hogy nem nyit ki vasárnap. Bár az is megoldás lehet, hogy kávét felszolgálnak, de ha könyvvásárlásról ütne be blokkot az árus, akkor az üzlet lebukna, szabálytalanságot követne el.
 
  Elképzelhető ugyanakkor, hogy olyan megoldással is élhet a jogalkotó, hogy az árbevétel többségének egy kávézó esetében például vendéglátásból kell származnia, és ezzel rekeszthetnék ki azokat, akik csak “mutatóba” szeretnének egy kávésarkot csinálni. Más profilú boltnál már gondoltak ilyen esetre a KDNP-sek: a virágot, illetve újságot árusító üzleteknél kétharmados árbevételi korlátot állítana fel a tervezet.
 
Nagyon kiszolgáltatottá tesz - nagy a késztetés kivételt kérni
 
   A KDNP-s ötlet egy olyan kivételezési lehetőséget is adna a hatalom kezébe, amely durván kiszolgáltatottá teszi a bolttulajdonosokat. A törvényjavaslat kitér többek között arra is, hogy kormányrendeletben szabályoznák azt, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira – különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire – tekintettel az üzletek nyitva tartására vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályok is megállapíthatóak. Vagyis a kormány bólint majd rá, melyik településen, kerületben, mikor lehetnek nyitva vasárnap a boltok.
 
   A javaslat e pontja több kérdést is felvet. Például azt, hogy egy kormányrendelet mennyire lesz képes meghatározni a különböző települések sajátosságaira vonatkozó egyéni rendelkezéseket – Siófok központjában lehet csak nyitva bolt? –, illetve mi lenne a rendező elv a zárva tartás alóli kivételeknél (népességszám, településtípus?). Nem biztos, hogy kormányzati szinten tudni lehet az ilyen jellemzőket, a helyi önkormányzatok ugyanakkor jobban ismerhetik a helyi fogyasztási szokásokat, illetve egyáltalán azokat a körülményeket, ahogy a kiskereskedelem helyben szerveződik. Ha lesz ilyen törvény, akkor a kivételek önkormányzatokhoz delegálása járhatóbb út lehet, ám ez azt is felveti, hogy így megindulhat az erőteljes lobbizás a különböző kiskereskedelmi egységek részéről, hogy ők is nyitva tudjanak maradni vasárnap.
 
   A törvényjavaslat korábbi verziója még egy olyan bizottságot állított volna fel, amelybe több minisztérium delegált volna tagokat, és ez bírálta volna el az üzlettulajdonosok kivételezési kérvényeit. Ez még mindig nyitva van, mert a kormányrendelet akár ilyen bizottság felállításáról is határozhat.
 
  Mindenesetre nagy lesz a késztetés, hogy ha egy településen minden bolt zárva lenne, az egyik üzlettulajdonosnak nagyon megérné, ha ő engedélyt kapna a nyitva tartásra. Óriási hasznot lehet ezzel bezsebelni – ha pedig nagy nyereséget hozhat a kivétel megadása, máris megteremtődik a helyzet a korrupcióra, hiszen kizárni semmiképpen sem lehet, különösen az elmúlt négy év megannyi korrupciógyanús helyzetéből kiindulva, hogy a zsíros haszon egy részéről vélhetően lehetnek, akik hajlandóak lesznek lemondani, hogy megolajozzák az elbírálást.
 
Kevésbé tehetős munkásokat és diákokat érint igazán fájdalmasan az akció
 
   Az csak az egyik érvágás a most a hipermarketekben, szupermarketekben, kisebb boltokban, plázákban, ruhaboltokban és más árusítóhelyeken dolgozók számára, hogy sokuktól megválnának a munkaadóik. A másik, hogy legfájdalmasabban a vasárnapi boltbezárás a szegényebb munkavállalókat sújtja.
 
   Most több hipernél is jellemzően azok kérik magukat vasárnapra dolgozni, akiknek a családja kevés jövedelemből kell hogy kijöjjön hónap végére. A vasárnapi munkavégzésért ugyanis a normál bér másfélszerese jár. Ettől az 50 százalékos többletpénztől esnének el a most magukat vasárnapi beosztásra kérők, mert a szombati munkavégzésért főszabály szerint nem jár bérpótlék.
 
   A Civil jelentés a gyerekesélyekről tanulmányban több helyen is lehet olvasni, hogy a még középfokú oktatásba járó fiatalok úgy igyekeznek megtámogatni szerényebb anyagi körülmények között élő családjuk jövedelmét, hogy iskola előtt, után vagy hétvégén a kiskereskedelemben dolgoznak például árufeltöltőként. A vasárnapi zárva tartás nekik is nehézségeket okozna.
 
Élelmiszer-hálózatok véleménye
A CBA-nál párszázaléknyi üzletet érinthet a szabályozás
 
   A hvg.hu megkeresésére Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója válaszában azt írta, hogy a CBA franchise rendszerben működő áruházlánc, ebből fakadóan a hozzájuk csatlakozó vállalkozások gazdaságilag egymástól függetlenül működnek. A kommunikációs igazgató válasza szerint az adott egység tulajdonosa hozhatja meg a döntést arról is, saját magát, illetve család tagjait milyen mértékben vonja bele a napi munkába, esetlegesen a bolt működtetésébe. Arra vonatkozóan nincsen naprakész nyilvántartásuk, hogy mely üzleteknél vesznek részt a bolt működtetésében a tulajdonosok, ami abból is fakad, hogy ez folyamatosan változhat a szezonalitás és egyéb körülmények miatt.
 
   A KDNP tervezete, ahogyan azt kifejezték, semmilyen tekintetben nem diszkriminálja a CBA-t, illetve egyik magyar franchise üzlethálózatot sem, mivel a szabályozás minden kereskedelmi szereplőre egyformán vonatkozik, üzleteik túlnyomó többségének a szabályozás életbelépésével vasárnap be kellene zárnia. A jelenlegi elképzelés szerint csak a családi vállalkozásban, alkalmazottak nélkül lehetne nyitva tartani, nyilván ez meghatározza a boltméretet is. Fodor szerint, ugyanis pár emberrel nem lehet nyitva tartani, a napi működést biztosítani egy száz négyzetméteres üzlet esetében sem.
 
   A bolthálózatuknak nagyon csekély, csupán pár százalékában lehetséges, hogy a szabályozás életbe lépését követően azok vasárnap is nyitva tarthassanak – emelte ki Fodor Attila.
 
A Coop szerint nem lesznek elbocsátások, sem bér-, sem forgalomcsökkenés
 
   Kérdésre válaszolva a Coop szóvivője elmondta, hogy a nagyjából 4000 Coop-üzlet többsége 400 négyzetméter alatti. Rengeteg a franchise, melyek többsége kistelepüléseken üzemel, ahol elenyésző a vasárnapi forgalom. Komoróczki szerint ugyanakkor több probléma is felvetődik a javaslat kapcsán: ki számít például tulajdonosnak? Egy, az adott céget tulajdonló cég résztulajdonosa is bemehet dolgozni majd vasárnap? – tette fel a kérdést a szóvivő.
 
A Spar a jövőbe látott?
 
   A Spar mintha előre látta volna a kereszténydemokraták ötletét, két évvel ezelőtt indította együttműködési programját családi vállalkozásokban dolgozó kereskedőkkel. A két év alatt az egy hónappal ezelőtt megnyitott két üzlettel 23-ra nőtt a cégcsoport partnerüzleteinek száma. A két legutóbbi egység egyike, a táti Spar partner 350 m2 eladóterű, a Budapesten nyitott másik egység  – amelynek tulajdonosai a közeli jövőben további öt Spar franchise egységet nyitnak a közeljövőben – 220 négyzetméteres.
 
Alig lesz bolt, amelyiket ne érintené
 
  A KDNP törvényjavaslata az országban működő 18 679 általános élelmiszerbolt 93,5 százalékát érinti. A Nielsen piackutató számításai szerint a sokak által garázsboltnak nevezett 50 négyzetméteres és kisebb boltok közül az egy évvel korábbi 10 785 után idén január elején 5 százalékkal kevesebb ilyen üzletet, 10 210-et regisztráltak. Az 51-200 négyzetméteres csatornába tartozó 6426 egység majdnem ugyanannyi, mint az egy évvel korábbi 6421 üzlet. Egyetlen bolttípusban regisztráltak növekedést: 201-400 négyzetméteres üzletekből a Nielsen év elején plusz 8 százalékot számolt, összesen 830 üzletet.
 
Szlovákiában hatástanulmányok készültek – nálunk a hasra ütésben bíznak
 
   Szlovákiában épp október végén bukott el szintén – az ott ellenzékben lévő – kereszténydemokraták javaslata, melyben bevezették volna a vasárnapi zárva tartást. A kereszténydemokraták szintén a családoknak akartak volna kedvezni a vasárnapi nyitva tartás tilalmával, ám a pozsonyi törvényhozásleszavazta a javaslatot. A Polis közvéleménykutató-intézet legutóbbi felmérése szerint azonban Szlovákia lakosainak több mint a fele ellenzi, hogy az üzletek vasárnap és ünnepnapokon nyitva tartsanak, ám a lakosok több mint 30 százaléka szokott vasárnap boltba járni. A vasárnapi bezárás emellett egyes kimutatások szerint 3500 munkahely megszűnését eredményezné Szlovákiában, ezen állásokban döntően nők dolgoznak. A törvénytervezetet mély elemzések, hatástanulmányok előztek meg – szemben például a magyar esettel, ahol a KDNP-sek által jegyzett javaslathoz ők maguk semmilyen hatástanulmányt nem mellékeltek. Ellenben van egy sor olyan elemzés, amely az elbocsátásokat próbálja számszerűsíteni. A munkahelyek megszűnése lehetett az egyik nyomós érv amúgy Szlovákiában, amely miatt végül az ottani parlament elvetette a boltok vasárnapi zártva tartását elrendelő javaslatot.

Forrás: HVG