Startlaphoz Csatlakozz!

Indokolás nélküli nyilatkozattal, azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszony

Miért fontos a próbaidő?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. november 14. péntek, 13:10

Ez a jogintézmény a munkaviszonyban álló feleknek arra ad lehetőséget, hogy megismerjék egymást, és meggyőződjenek arról, hogy tudják-e teljesíteni a munkaszerződésből eredő kötelezettségeiket (a munkáltató arról, hogy valóban alkalmas-e a munkavállaló a munkakör ellátására, a munkavállaló pedig arról, hogy valóban azt, ott és úgy kell végeznie, amit a munkaszerződése, munkaköri leírása meghatároz, és hogy meg tud-e felelni a munkáltató elvárásainak). Ha a felek úgy látják, hogy „mást kaptak”, mint amire számítottak, indokolás nélküli nyilatkozattal, azonnali hatállyal megszüntethetik a jogviszonyt. Ha a felek próbaidőt állapítanak meg, a munkaszerződés hatályának megszűnését a próba (a megismerési folyamat) sikerétől vagy sikertelenségétől teszik függővé – írja a munkajog.hu.

   A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve/Mt.) 45. § (5) bekezdésében szabályozott próbaidő csak egy lehetséges eleme a munkaszerződésnek, kikötése nem kötelező, ugyanakkor csak írásban, csak a munkaszerződésben és csak a munkaviszony létesítésekor köthető ki, akár határozott, akár határozatlan időre szól a megállapodás.
 
   A kikötött próbaidő – amely legfeljebb három hónap időtartamú lehet – a munkaviszony kezdő napjával kezdődik, és naptári napokban kell számolni (nem munkanapokban). A bírói gyakorlat szerint a munkába lépést követően, vagy a munkaszerződés szerinti munkatevékenység megkezdését követően néhány napos késedelemmel sem lehet ezt a kikötést pótolni (BH2005. 441.).
 
   Szükséges utalni azokra a szintén a bírói gyakorlat által megfogalmazott elvekre is, amelyek rögzítik:
rövid időtartamú határozott idejű munkaszerződés esetén a próbaidő csak rövidebb időre szólhat, mint a munkaviszony időtartamaként a szerződésbe foglalt határozott idő;
a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetése során is rendeltetésszerűen kell gyakorolni a jogokat és kötelezettségeket (BH1995. 608.).
 
   A próbaidő alatt a munkaviszonyt írásban, azonnali hatályú felmondással lehet megszüntetni [Mt. 79. § (1) bek. a) pont], amely felmondást nem kell indokolni (pl. BH1996. 341.). „A munkaszerződés azon rendelkezéséből, hogy a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, rendes felmondással vagy rendkívüli felmondással történhet, nem következik, hogy a próbaidő alatti megszüntetés indokolást igényel” (BH2010. 258.).
 
  A próbaidő letelte után a próbaidőre hivatkozással jogszerűen nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni (ekkor már a tartalma szerint kell elbírálni a másik féllel közölt felmondást – BH2005. 328.).
 
   Gyakori eset, hogy – gyakrabban – a munkáltatók, de sokszor a munkavállalók is az utolsó pillanatra hagyják döntésük közlését a másik féllel. Előfordul, hogy ugyan a munkáltató a próbaidő utolsó napja előtti munkanapon postára adja a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetéséről szóló határozatát (egyoldalú jognyilatkozat), de azt a címzett munkavállaló csak a próbaidő utolsó napját követő valamely napon veszi át, mert például nem tartózkodott otthon, amikor a postás (még a próbaidő utolsó napján) megkísérelte a kézbesítést.
 
   Konkrét bírósági ítélet mondta ki: „nem tanúsította az elvárt gondosságot a munkáltató, ha az utolsó előtti vagy utolsó napra hagyta a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásának a postázását a munkavállaló címére, mert számolnia kellett volna a kézbesítés „csúszásával”, a közlés feltételezett időpontjának a módosulásával.” A konkrét határozat kifejti, hogy a perbeli esetben az volt megállapítható: a munkáltató a postázást megelőzően már jóval hamarabb eldöntötte, hogy a munkavállalót nem foglalkoztatja a próbaidőt követően, vagyis azt, hogy a próbaidő alatt, arra hivatkozva fogja elküldeni.
 
  Ha a munkáltatónak módja lett volna nyilatkozatának határidőn belüli korábbi közlésére, akkor a határidő utáni (akár csak 1-2 napos) közlés jogellenes (BH2007. 270.).
 
  Más a helyzet akkor, ha a kézbesítés azért sikertelen, mert a munkavállaló nem veszi át a felmondást a munkáltató képviselőjétől, aki személyesen kísérli meg átadni neki az iratot, vagy a postástól csak az értesítést veszi át arról, hogy ajánlott küldeménye érkezett, a levelet pedig csak másnap a postahivatalban. Ez esetben a kézbesítést az együttműködési kötelezettségét megsértve akadályozta meg, és a bírói gyakorlat határidőben kézbesítettnek tekinti a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást.
 
   Ha a próbaidő letelte után a munkáltató vagy a munkavállaló az eredeti munkaszerződés tartalmát – akár a próbaidő tapasztalatai miatt – szeretné megváltoztatni, akkor ezt – a másik fél egyetértése esetén – munkaszerződés módosítással tehetik meg.
 
   Azok a munkáltatói intézkedések, amelyek egyoldalúan úgy rendelkeznek, hogy különbséget tesznek a próbaidő alatt álló és nem álló munkavállalók között, a hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályt sértik meg, de csak akkor, ha a megkülönböztetés kizárólag a próbaidő kikötése, illetve e kikötés hiánya miatt valósul meg és nem más, munkaviszonyból eredő, azzal összefüggő körülmény miatt.
 
  Némely munkáltatók „próbamunka” keretében „tesztelik”, próbálják ki a munkavállalókat az adott munkafeladatban (ideje általában 1-3 nap, de előfordul hosszabb is), munkaszerződés és főképpen díjazás nélkül (és csak kisebb hányadban díjazás ellenében). A bírói gyakorlat ezt a módszert jogellenesnek tekinti.
 
  Gyakran észlelhető az a munkáltatói gyakorlat, hogy – valamilyen hibás ismeret vagy félreértett információ miatt – közvetlenül a próbaidő leteltét megelőző napokban ún. „végleges” munkaszerződést kívánnak a munkavállalóval aláíratni esetenként az eredeti szerződéstől (amelyben kikötötték a próbaidőt) eltérő tartalommal (munkabér, munkavégzés helye), olyan törekvéssel, hogy a próbaidő ideje például a végkielégítésre jogosító időbe ne számítson bele (a végleges szerződés dátumát tekintve a munkaviszony kezdő napjának).
 
   Ez a gyakorlat jogellenes, ugyanakkor nem tagadható, hogy kényszerhelyzetet jelent a munkavállalónak, mert ha elzárkózik a „végleges szerződés” aláírásától, kiteszi magát annak, hogy a munkáltató – még a próbaidő ideje alatt (le nem írva, de nyilvánvalóan ebből az okból) – azonnali hatállyal megszüntesse a munkaviszonyát. Noha a próbaidő mindkét félnek lehetőséget ad a munkaviszony indokolás nélküli, azonnali hatályú megszüntetésére, ezt a lehetőséget – különösen a jelenlegi foglalkoztatási viszonyok miatt – kevésbé a munkavállalók, mint inkább a munkáltatók használják.
 
Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Miért fontos a próbaidő?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector