A PDSZ sztrájkbizottság megalapítását sürgeti a szakszervezeteknél

 A gyermekszegénység felszámolása, a jövő évi költségvetési javaslat visszavonása, béremelés, az oktatási reform átgondolása, valódi egyeztetés a tanárokkal - ezekért a célokért vonult utcára szombat délután több ezer pedagógus és szimpatizáns Budapesten. Az esemény békés sétának indult, ám a köznevelési államtitkárság épületéhez már figyelemreméltó, hangos tömeg érkezett. Rétvári Bence államtitkár a tüntetés után pénzt ígért az oktatásnak, ám a PDSZ sztrájkbizottság megalapítását sürgeti a szakszervezeteknél, ha a kormány nem venné komolyan őket – olvasható a Népszavában.

   Több ezer tanárt és aktivistát vitt utcára szombaton a kormány oktatáspolitikája. A demonstrálók úgy látják, a gimnáziumi férőhelyek számának drasztikus csökkentésével és a szakképzési rendszer átalakításával gyakorlatilag végképp egy, a társadalmi különbségeket enyhíteni képtelen, a társadalmi mobilitást gátló iskolarendszer jöhet létre.
 
   A 2015-ös költségvetési tervezet szerint tavalyhoz képest 24 százalékkal kevesebbet adna a kabinet a középfokú oktatás finanszírozására, továbbá 20 milliárd forinttal nyesnék meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) büdzséjét is, amelyet idén még 60 milliárddal megtoldottak ugyan, ám jövőre ilyesmi nincs betervezve: ez a pénz fájó hiány, nem fedezi a pedagógus életpályamodellhez kötődő 2015-ös béremeléseket sem, amelyekhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint további 150-200 milliárdra lenne szükség.
 
   Nem volt oka tehát a pedagógusoknak a Magyar Közoktatás Napját ünnepelni: a szombat délután a Széchenyi téren gyülekező tömeg gyérnek tűnt ugyan, de ahogy - rézfúvós kísérettel, rendőri felvezetéssel - megindultak a Szalay utcához, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elé, a demonstráció egyre nagyobbra duzzadt, néhány száz főből rövidesen több ezer ember lett. A PSZ által szervezett tüntetéshez külügyminisztériumi és NAV-os dolgozók is csatlakoztak, és több mint húsz szakszervezet szolidaritásáról biztosította a tanárokat.
 
   „Nincsenek egyedül, Franciaországtól Oroszországig figyelik, mi történik a magyar pedagógusokkal” - üzente a demonstráción az Európai Oktatási Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Martin Rømer első felszólalóként arról beszélt, a demokratikus társadalom a jó színvonalú oktatásnál indul, és ha az nincs meg, az a társadalom szét is fog hullani. Az Orbán-kormány azonban azt üzeni, hogy „egy összelopkodott doktori többet ér a tanulásnál” - erről Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetések szervezője beszélt, természetesen Schmitt Pálra bukott államfőre utalva.
 
   Mint mondta, miközben a parlament durva megszorításokról tárgyal, Kósa Lajos Dubaiba és Új-Zélandra utazik, a pedagógusok ezt a hideg novemberi napokon nem engedhetik meg maguknak. A tüntetés résztvevői először Gulyás felszólítására eresztették ki jobban hangjukat, amikor a szónok arról beszélt, a kormány célja az „egyszer használatos” szakmunkás-réteg kinevelése. Nem csoda, hogy a fiatalok egyre intenzívebben igyekeznek elhagyni az országot. „Én vagyok az ötszázegyedik a végén annak a hosszú sornak, amelynek az elején Londonban már porszívóznak” - idézte Kemény Zsófia versét Gulyás.
 
  A valódi kétharmadról beszélt a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke. Szemán György a szakiskolába vagy szakképzésre járó diákokra utalt, ugyanis a korosztály arányában a diákok közül ennyien vesznek részt ilyen képzésekben. Úgy vélte, a szakképzési rendszer németektől kölcsönzött ötlete azért sem működhet, mert ott ugyan három éves a képzés, de mindenkinek 9 osztályt kell kijárnia, és erős a gazdaság. Nálunk eközben mindössze heti hat órában próbálnának a leendő szakmunkásoknak irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát, földrajzot és idegen nyelvet tanítani.
 
   Az 500 szakképző iskolát az amúgy sem működő Klik-modell alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt központosítanák, ám ez igazi zsákutca lesz: aki ide kerül, annak nagyon nehéz lesz kitörnie és később egyetemre mennie - fejtette ki Szemán. Az sem a szakmaiságról árulkodik, hogy a diákok gyakorlati képzését lepasszolnák vállalkozóknak, hiszen a kis- és közepes vállalkozások reálisan nincsenek felkészülve 15-16 éves gyerekek nevelésére.
 
   A főszónok a PSZ elnöke, Galló Istvánné volt, aki szerint a kormány tudatosan teszi tönkre az oktatást, pedig a szegénységből egyedül a tudás a kiút. Tavaly januárban a PSZ - és három kisebb ágazati szakszervezet - is aláírt egy partnerségi megállapodást az Emmivel, ám annak azóta szemmel láthatóan minden pontját megszegte a kormány - idézte fel. Amint a szakszervezeti vezető Orbán Viktorhoz kezdett beszélni, és kimondta, hogy „tisztelt miniszterelnök úr”, a tömeg hangosan követelni kezdte, hogy a kormányfő mondjon le.
 
  Gallóné azt kérte Orbántól, hogy ha nem hinne a szegénységi vagy munkanélküliségről szóló statisztikáknak, akkor keressen egy középiskolás gyereket, aki tanulás mellett munkát vállal, mert a szülei vagy munkanélküliek vagy közmunkások, és abból, amit kapnak nem tudnak megélni. „Nézzen a szemébe, és mondjon valami biztatót ennek a gyereknek, vagy mondja az igazságot, hogy te nem kellesz nekünk” - fogalmazott.
 
   Némileg bírálta Gallónét a szülők nevében Salamon Eszter - az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja -, amiért szerinte a PSZ tavaly „lepaktált” a hatalommal, de mint mondta, mára ez a szervezet is rájött, hogy a kormánnyal képtelenség egyezkedni. Egyébként a demonstráción részt nem vevő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is sürgette, hogy a PSZ vezetője bontsa fel az Emmivel kötött megállapodást. A PDSZ úgy vélte: a szakszervezeteknek közös sztrájkbizottságot kellene alapítaniuk - ezért sem jó, hogy a PSZ és az Emmi „szerződésben áll” -, mert ha a kormány nem veszi komolyan a tanárok követeléseit, elkerülhetetlen lesz, hogy a tanárok utcára menjenek.
 
   A tüntetésen elfogadták azt a petíciót, amit végül át is adtak az Emmi egyik munkatársának: ebben a gyermekszegénység felszámolását, a költségvetési javaslat visszavonását, bérek emelését, az oktatási reform átgondolását, a tanárokkal való egyeztetést követelték. A követeléseket megkapja Áder János, Kövér László és Orbán is.
 
Gyorsan pénzt ígért Rétvári
 
  Jövőre az oktatás minden szintjére több pénz jut - mondta a tüntetésre reagálva Rétvári Bence.
 
   Az Emmi parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a középfokú oktatásra az idei 196 milliárd után jövőre 209 milliárd jut az iskoláknak, míg a felsőoktatási intézmények 7 milliárd forintos plusz támogatásra számíthatnak. Mint ígérte, 50 milliárddal több jut az általános és középfokú iskoláknak a Klik szervezetrendszerén keresztül.
 
   Rétvári szerint a pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált: azt mondta, jövőre 38 milliárddal növelik a pedagógusok jövedelmét, és „a béremelés 2016-ban, majd 2017-ben is folytatódik”. Miközben a szociális segélyt épp megszüntetni a kabinet, Rétvári azt is ígérte, hogy szociális gyermekétkeztetésre az idei 53 milliárddal szemben jövőre már 57 jut.

Forrás: Népszava