Nőtt a magán-nyugdíjpénztári vagyon

Egy átlagos magánnyugdíj-pénztári számlán 3,34 millió forint van, az idén 244 ezer forinttal gyarapodott az egyenleg. Az év első 9 hónapjában 10 százalék fölött van az évesített hozam, 2011 májusától 19-35 százalékot emelkedett az alapok árfolyama – olvasható a Világgazdaságban.

   Miközben a kormány attól tartva, hogy a magánnyugdíjpénztárak felélik a tagok vagyonát, annak „megvédésén” fáradozik, a jegybank friss adatai azt mutatják, nem fogy, sőt folyamatosan gyarapszik a pénztártagok egyenlege. Szeptember végére 205 milliárd forintra hízott az a vagyon, amelyet a megmaradt négy magánnyugdíj-pénztárak kezelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A kasszák taglétszáma a harmadik negyedév végén 61523 volt, vagyis egy átlagos pénztártagnak 3,34 millió forint volt az egyéni számláján.
 
  A számlaegyenlegek azóta, hogy 2011 májusában államosították a pénztári vagyon oroszlánrészét, folyamatosan nőnek. Egy átlagos pénztártag egyenlege az államosítás idején alig érte el az egymillió forintot, ez 2011 második felében a megmaradt mintegy 100 ezer ügyfélnél már 2,4 millió forintra emelkedett. Az idei évet már 3,1 millió forintos átlagos egyenleggel kezdték a tagok, akiknek a számlaegyenlege kilenc hónap alatt átlagosan 244 ezer forinttal nőtt.
 
  Ez nagyobb részben a portfóliókezelőknek köszönhető. A magánnyugdíjpénztárak a befektetéseiken az idén 14,9 milliárd forintos hozamot értek el, ez kilenc hónap leforgása alatt 7,7 százalékos hozamot jelent, évesítve pedig 10,4 százalék körül van a portfóliók átlagos teljesítménye. A tagdíjbevételek a hozamoknál lényegesen kisebb részben növelték a vagyont, mindössze 1,32 milliárd forintot tettek ki kilenc hónap alatt, ez egy tagra vetítve 21500 forint körüli összeget jelentett.
 
  A pénztárak egyébként a hatályos jogszabályok szerint a működésük finanszírozására nem vonhatnak el pénzt az egyéni számlákról. Ettől függetlenül csökkenhetnek az egyenlegek, ha a portfóliókban lévő értékpapírok árfolyama esik, ahogy az például a 2008/2009-es pénzügyi válságban történt. Az idén viszont minden portfólió pozitív hozamot termelt eddig az MNB adatai szerint. A naponta közzétett árfolyamok szerint az év elejétől november 17-ig a 12 pénztári alap 2,3-11,09 százalékos hozamot ért el. Mivel az idén nem nagyon volt infláció, ez minden alap esetében nagyjából a hozammal azonos mértékű reálhozamot is jelent.
 
   A legjobban az idén a kiegyensúlyozott alapok teljesítettek, két olyan portfólió is van, amelyik 10,5 hónap alatt kétszámjegyű hozamot ért el. Ezekben az alapokban lehet a vagyontömeg körülbelül ötöde. A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások legalább 70 százaléka növekedési alapokban lehet még mindig, hiszen a tagság javát életkora alapján a magasabb kockázatú portfóliókba sorolták be. Ezek hozama 9 százalék körül volt az idén. A legalacsonyabb hozamot a nagyrészt állampapírokat tartó klasszikus alapok érték el, 2,3-5,4 százalék között, ezekben viszont viszonylag kevés magánnyugdíj-megtakarítás van.
 
   A magánnyugdíj-pénztárak egyébként elég jól megőrizték a megtakarítások értékét 2011 májusa, vagyon nagyobb részének államosítása óta is. Az árak azóta hozzávetőlegesen 6,3 százalékkal emelkedtek, a hozamok viszont 18,82-35,31 százalék között alakultak. A legalacsonyabb hozamok három és fél év után a klasszikus alapoknál vannak, a legnagyobb növekedési alapok 24,16-33,76 százalékos nyereséget termeltek. Ez alapján egyébként a most államosítandó megtakarítások negyede is visszakerülhet a tagokhoz reálhozamként.
 
   A pénztárak végelszámolása egyébként kormányzati kényszerítés nélkül is könnyen megtörténhet, bár évekig is eltarthat, mire az államnak sikerült végleg kivéreztetnie a szektort. Az eredetileg 19 szereplős piacból mostanra négy kassza maradt. Azok, amelyek fennmaradtak, általában a tagok adományai mellett a működés első 13 évében felhalmozott tartalékukból, vagy pedig az alapító pénzügyi intézmény adományaiból finanszírozzák a működésüket. A hatályos jogszabályok ugyanis nagyon szűk mozgásteret engednek a piaci szereplőknek.
 
   A 2011-es államosítás idején még arról volt szó, hogy a megmaradt tagok munkavállalói járuléka a pénztárakba kerül majd, de végül nem így történt, így a kasszák rendszeres tagdíjbefizetés nélkül maradtak. Ez az intézkedés a kisebb pénztárak után több nagyot is arra késztetett, hogy megszüntesse a működését. Jelenleg a kasszák a működésükre csupán az önkéntesen befizetett tagdíjak 0,9 százalékát vonhatják el, vagyis a fő bevételi forrásuk gyakorlatilag lenullázódott. A szektor így folyamatosan veszteséget termel, az idén az első kilenc hónapban a működési célú bevételük összesen 462 millió forint volt, a kiadásaik 603 millió forintot tettek ki. 

Fogy a tagság

  Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tovább csökkent a tagok száma a harmadik negyedévben is. Szeptember végére 1,173 millió pénztártag maradt, az ő számláikon 1,068 milliárd forint volt. Az új belépők száma az idén valamelyest tovább csökkent, de szolgáltatásban is kevesebb tag részesült, mint tavaly. Tagdíj nem fizetés miatt is kizártak a kasszákból több mint 3 ezer embert. 
 
   Az önkéntes kasszák is szép hozamot értek el az idén, kilenc hónap alatt több mint 70 milliárd forintot kerestek a piacokon, így 7 százalék körüli nyereségre tettek szert. Ez évesítve körülbelül 9,5 százalékos átlagos hozamot jelent. Működési szinten ez a szektor is veszteséges, a költségei csaknem egymilliárd forinttal haladták be a bevételeit az első kilenc hónapban.

Forrás: Világgazdaság