Palkovics: a szakmunkások érettségi nélkül mehetnének egyetemre

 Több közgazdász képzését finanszírozhatja az állam a jövőben, és bevezetnék a hallgatói kompetenciamérést, hogy kiderüljön, melyik egyetem mit tesz hozzá a diákok tudásához - mondta a VS-nek adott interjújában Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Bár a felsőoktatási koncepcióban szerepel, hogy a diákoknak „anyagi erőfeszítést” kell majd tenni, szerinte ez nem tandíj. A gyári munkás pedig egyből felvételizhet majd a felsőoktatásba.

Elkészült a 2030-ig szóló felsőoktatási koncepció, de kezdjük azzal, mi lesz jövőre. Egy korábbi kormányrendelet szerint fokozatosan nő a bekerülési ponthatár, jövőre 280 lesz, 2016-ban 300. Marad ez az ütem?
 
A minőség növelése miatt szükséges az alsó ponthatár emelése. A vitaanyag alapján pedig 2020-tól az emelt szintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga is feltétel lesz.
 
Pusztán az iskolai tanulmányok alapján nem biztos, hogy automatikusan lehet letenni a nyelvvizsgát. Azt a képzést egy ilyen feltétel előtt nem kell erősíteni?
 
12 évnek - amit a diák a közoktatásban tölt - elégnek kell lennie arra, hogy egy nyelvet középfokon megtanuljon. Ha valaki komolyan veszi magát, és meg akar tanulni egy-két nyelvet, akkor a feltételek adottak hozzá. A tanóra mellett ott vannak például az ingyenes nyelvtanulást biztosító weboldalak vagy az applikációk. Úgyhogy egyáltalán nem kell nyelviskolába járni vagy külön nyelvtanárt fogadni. Én is három nyelvet tanultam meg felnőttként, teljesen egyedül.
 
A gazdasági, jogász, kommunikáció szakon a hallgatók kis része járhat államilag támogatott képzésre. Terveznek-e további csökkentést, vagy a jelenlegi szint marad?
 
Csökkentést nem tervezünk. A keretet az aktuális munkaerő-piaci feltételek határozzák meg. A jogászképzésben a jelentkezők száma alapján kiderült, ez a finanszírozási mód működik, a közgazdász képzésnél kicsit más a helyzet. Közgazdászokból hiány van, ott átgondoljuk majd az állami ösztöndíjas létszámot.
 
A koncepció alapján az egész közgazdász képzést átalakítanák, alapszakon egy általánosabb képzés lesz, később szakosodnak a diákok. Ez is 2020 után változik, vagy már korábban?
 
A képzés minőségében és struktúrájában sem olyan, mint amilyennek kellene lennie. Ezt valóban átalakítjuk – természetesen úgy, hogy egy alapszaknál azért több marad a jövőben is –, de a részleteket, az ütemezést nyilván még egyeztetni kell az egyetemekkel és a vállalatokkal is, akik a közgazdász szakembereket alkalmazzák. Sok szakmai vélemény van, mást mond a Corvinus, a BGF és a többi intézmény.
 
Lesz olyan képzés, amelyet nem finanszíroz az állam? Rövid- vagy középtávon értve.
 
Ez mindig a képzés típusától függ. Van olyan szakirány, amelyen nem érhető el a magyar állami ösztöndíj. Pár intézménynél például vállalatok kérték, hogy képezzenek pilótát. Ki lehet számolni, hogyha térítéses formában indítjuk, az mennyibe kerül. Ha a közösségnek vagy megrendelőnek szüksége van egyfajta képesítésre, akkor finanszírozza.
 
Mennyivel előre lehet megmondani, hogy milyen típusú lesz a képzés? A kiszámíthatóság miatt fontos.
 
Ez nehéz ügy. A munkaerő-piaci folyamatokra reagálni kell. De hiába mondják például a gazdasági szereplők, hogy 10 ezer informatikus hiányzik a gazdaságól, azonnal csináljon valamit a felsőoktatás, az erre azonnal nem tud reagálni. Bármit lépünk, az csak öt év múlva jelenik meg. Ilyen távú tervezésre van szükség. Egyébként a vállalatok is csak nagyjából tudják megmondani, mire lesz szükségük öt év múlva, azt viszont már nem tudják garantálni, hogy fel is veszik öt év múlva azt a szakembert, akit kiképeztünk.
 
A koncepcióból az olvasható ki, hogy minthogyha a felsőoktatás kiszolgálója volna a gazdaságnak.
 
Miért, nem az?
 
A koncepció szerint „a felsőoktatás a munkaerő-piaci elvárásoknak maradéktalanul megfelelő képzési rendszerré válik”, de ön most azt mondta, hogy a szereplők sem tudják megmondani, hogy mit szeretnének.
 
A kettő között nincs ellentmondás. A felsőoktatás felelőssége is, hogy nem ad olyan diplomát a hallgató kezébe, amivel nem tud elhelyezkedni. Tehát igen, a felsőoktatással a munkaerő-piaci igényeket kiszolgáljuk, mert mindenkinek ez az érdeke. A hallgatóknak, az oktatóknak, az intézményeknek és az államnak egyaránt. Azt az ellenmondást kell feloldani, hogy nem tudom megmondani, mi lesz 5-10-15 év múlva. Ezért mondjuk, hogy fölösleges nagyon specializált alapszakokat indítani, mert nem biztos, hogy öt év múlva pont arra a fajta tudásra lesz szükség. Az általánosabb alapszak után tud specializálódni, két év alatt. Minél rövidebb egy képzés, annál gyorsabban tudunk reagálni. Igaz ez a felsőoktatási szakképzésre és a felnőttképzésre is. Szakképzésben is lehet például informatikust képezni, akik nagyon gyorsan meg tudnak jelenni a munkaerőpiacon. A rendszerben szükség van rugalmasságra, és figyelembe kell venni a gazdasági-társadalmi előrejelzéseket is.
Nem kell attól tartani, hogy ezzel követővé válik a felsőoktatás és nem tölt be irányító szerepet?
 
Nem tud követővé válni, mert ha azzá válik, nem tud reagálni a folyamatokra. Ha ma azt mondják, kell 10 ezer informatikus, aztán öt év múlva kiderül, hogy a képzés formája, amit végeztünk, nem jó, akkor nem tettünk semmit. A felsőoktatás ilyen értelemben semmiképpen sem követő. Ez különösen igaz azoknál a képzési formáknál, amelyek nem a direkt munkaerő-piaci igényeket elégítik ki. Engem meg szoktak kövezni, hogy a koncepcióban kétszer szerepel, hogy bölcsész...
 
El is mesélte egy interjúban azt a viccet, hogy mint mond a dolgozó bölcsész az állástalannak. („Adhatom nagyobb sült krumplival?”)
 
Ez valójában úgy hangzott el, hogy felsőoktatási államtitkárként nekem ezek a viccek nem tetszenek. De attól még tény, hogy miért adjunk olyan diplomát, amivel nem lehet elhelyezkedni? Nem a bölcsészképzés jelentőségét akartam csökkenteni, hanem azt érzékeltetni, hogy egyáltalán nem jó, ha valaki diplomával a kezében kettővel alacsonyabb szinten lép be a munkaerőpiacra. Ha jól vettük volna át a kétszintű bolognai képzést, kevesebb gond lenne. Annak ugyanis pont az a lényege, hogy az alapképzés után a hallgató nem kerül ki rögtön a munkaerőpiacra, hanem eldöntheti, milyen irányba megy tovább. Bölcsészként akár jogot is tanulhat. Csakhogy itthon ezt nem így értették, hanem úgy, hogy alapdiplomával ugyanúgy el lehet helyezkedni a piacon, mint az arra épülő mesterképzéssel.
 
Czomba Sándor államtitkár október közepén azt mondta, távlati cél a gimnáziumi férőhelyek számának korlátozása, a diákokat a szakiskolák, a szakképzés felé akarják tolni. Mit tud erről? Ez nyilván befolyásolja a felsőoktatást is.
 
Részben igen, részben nem. A gimnáziumi férőhelyek korlátozását szerintem valamilyen módon félreértették.
 
Lát olyan tendenciát, hogy az a cél, hogy kevesebb, de jobban teljesítő diák menjen gimnáziumba, így kevesebb, de jobban teljesítő diák menjen egyetemre, főiskolára?
 
Nem cél, hogy kevesebb hallgató menjen egyetemre. Az viszont igen, hogy szakmunkásként többen dolgozzanak. A gazdaság szerkezetéből le lehet vezetni, milyen arányban van szükség diplomás és nem diplomás szakemberekre. Az uniós cél, hogy 2020-ra adott korosztályon belül az arány 40 százalék legyen. Magyarország ennél kevesebbet vállalt - a németek többet, de ott most vitáznak arról, ez jó ötlet volt-e. Egyébként az, hogy hány diplomás lesz, nem csak annak a függvénye, hogy mennyien iratkoznak be, hanem annak is, mennyien végzik el az egyetemet, főiskolát. A lemorzsolódás aránya nagyon magas, 35 százalék. A többség a képesség vagy a szorgalom hiánya miatt esik ki, anyagi okokból 1,5 százalék. Ehhez még jön durván 15 százalék, aki a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját azonnal. A stratégia fontos célja, hogy lehetőség szerint olyan hallgatók kerüljenek be, akik nagyobb eséllyel el is tudják végezni az egyetemet. Tervezzük, hogy kompetenciafelmérés lesz bekerüléskor és az egyetem elvégzése után is. Így rögtön kiderül, mire képes a hallgató, hogyan lehet segíteni őt, hogy elvégezze az egyetemet. A képesség hiányát nem tudja kompenzálni a felsőoktatás, ott más megoldást kell találni. Visszatérve a szakképzésre: ha most valaki elkezd szakmunkásként dolgozni, nagyon nehéz utána bekerülnie a felsőoktatásba. Leírtuk, lehetőséget kell teremteni arra, hogy ők is továbbtanulhassanak. Öt év munka után nehéz az érettségit, a közéleti tárgyakat megkövetelni. Külföldön is van rá példa, hogy érettségi nélkül mehetnek a felsőoktatásba, csak egy más típusú képzésre - például üzemmérnöknek vagy üzemgazdásznak-, ahol az adott technológiáról tanulnak többet.
 
Arra van lehetőség, hogy aki a mostani rendszerben szakiskolát végez, bekerüljön a felsőoktatásba?
 
Szakközépiskolából be tud kerülni. A szakképzés minden szintjéről vannak az érettségihez vezető ráépülő képzések, tehát ez elérhető ma is, csak nem bevett szokás, ezért érdemes új megoldások után is nézni.
 
Lejjebbről.
 
Az sokkal munkásabb, először érettségiznie kell, anélkül most nem lehet bekerülni.
 
Később igen?
 
Szakközépből abszolút, ott nem lesz változás. De mondom, az a tervünk, hogy aki szakmunkásként dolgozik öt évet egy gyárban, elég tapasztalatot szerez, jelentkezik, valamilyen felvételi követelményeknek megfelel, akkor az egyetem felveszi. Ezek a kitűzött célok, amelyekről természetesen még további egyeztetések szükségesek.
 
De pont azt mondják ellenérvként, hogy a szakiskolákban nem szerzik meg a folyamatos tanulás képességét.
 
Azt meg kell szerezni. Nem megy máshogy. Nyilván a szakiskolai rendszerbe is be kell avatkozni. Vonzóvá kell tenni a szakoktatást, az ő képzésükkel is foglalkozni kell. Úgy már sok mindent lehet tenni.
Hosszú távon kalkulálnak államilag finanszírozott keretszámmal?
 
Régóta nincsenek keretszámok.
 
Van egy olyan mondat a koncepcióban, hogy „a hallgatók keményebben dolgoznak, energiában és anyagiakban is nagyobb erőfeszítéseket tesznek, cserébe magasabb minőségű oktatást, jobban hasznosítható tudást kapnak.” Az anyagiakban nagyobb erőfeszítés tandíjat jelent?
 
Nem. Ez egy 15 éves időtávra készült stratégia. Nemzetközi felmérések szerint, ha egy hallgató szerepet vállal a képzés finanszírozásában, más a motivációja. Ez nem ördögtől való dolog. Volt itthon is egy Tárki kutatás nemrégiben, amelyben azt kérdezték a diákoktól és a szülőktől, hogy akkor is járnának-e egyetemre, ha fizetniük kellene a képzésért, és 90 százalékuk azt mondta, igen. Ebből a kutatásból az is kiderült, a hallgatók azért nem végzik el időben az egyetemet, mert nem elég magas a motivációjuk. A motiváció sokféleképp emelhető, nyilván egyfajta anyagi szerepvállalással is. De nincs semmilyen szándék, gondolat, elemzés arra, hogy tandíjat vezessünk be. Nem kérdés.
 
Mi a különbség az anyagi hozzájárulás és a tandíj között?
 
Ne keverjük össze a két dolgot. Az az egyik ügy, hogy a magyar állam tandíjat vezet be, az meg a másik, ha egy hallgató olyan diplomát akar szerezni, amit nem finanszíroz az állam, és ott fizet önköltséget.
 
Akkor nem kell majd mindenkinek „anyagi erőfeszítést tenni”?
 
Nem. A stratégia 15 évre íródott, de azt nehéz megmondani, mi lesz akkor. Most a hallgatóhoz kötődik a finanszírozás, a kérdés, hogy ez 15 év múlva ugyanígy lesz-e.
 
Ha már a motivációt említette: az elképzelések szerint a rosszabbul teljesítők nagyobb arányban kerülhetnek át önköltséges képzésre és viszont. Mikortól?
 
Ennek is ki kell dolgozni a feltételrendszerét. Nem határoztunk meg konkrét határidőt, akkor vezetnénk be, amikor úgy látjuk, felkészült rá mindenki.
 
Nyolc ember kivételével kinevezték a kancellárokat. Azt helyesnek tartja, hogy az egyetemnek nem volt beleszólása, kit választanak?
 
Vállalati példával: ha a tulajdonos kiválaszt egy ügyvezetőt, viszonylag ritkán kérdezi meg a dolgozókat, hogy ők egyetértenek-e vele. Ilyen jellegű poszt van az MTA kutatóintézetében, ott sem szavaztatnak erről. A kancellár nem akadémiai kérdésekkel foglalkozik, hanem egy „viszonylag egyszerű“ feladatot lát el: az intézmény működtetését.
 
Azt mondja, viszonylag egyszerű feladatot látnak el, de ők döntenek minden gazdasági kérdésben.
 
Vétójoguk és együttműködési kötelezettségük van a rektorral.
 
Nem tartanak attól, hogy a gazdasági szempontok jobban érvényesülnek majd a tudományosoknál?
 
Ha a költségvetési kereten belül jóváhagynak egy projektet, abba a kancellár nem szólhat bele. Az a szerepe, hogy az intézmény ne vállalja túl magát. De ha van egy jó ötlete az intézménynek, amivel hallgatói létszámot vagy bevételt növelhet, vagy olyan tevékenységet végezne, amivel a ranglistán előrébb kerülne, akkor a kancellár nem mondja azt, hogy ne csináljuk, mert nincs rá pénz, hanem megnézi, honnan lehet átcsoportosítani vagy pénzt szerezni. Nem gondolom, hogy az intézménynek bármilyen autonómiája sérülne.
 
Miért nem feltétel a gazdasági végzettség?
 
Mert a kancellár menedzser. Jogi szakember is lehetne, vagy olyan, aki a HR-hez, a közbeszerzésekhez ért. Az persze nem rossz, ha valakinek van gazdasági végzettsége, de ha ő nem tudja megoldani a gazdasági irányítást, alkalmaz olyat, aki igen.
 
Ha nem teljesít jól, akkor visszahívhatják?
 
Persze. Bevezetünk egy minősítési, értékelési rendszert, meghatározott célkitűzésekkel. Ha olyat követ el, amit nem kellene, annak jogi és munkajogi következményei vannak.
 
Mi történik, ha nem tudnak együttműködni a rektorral? A Corvinusról például ilyen okok miatt menesztették a gazdasági főigazgatót.
 
Mindkét félnek az az érdeke, hogy együttműködjenek. Ráadásul a rektoroknak is sokkal könnyebb dolguk lesz, mert egy nagy teher lekerül a vállukról. Az a munkamegosztás, ami a kancellárok érkezésével megvalósul az intézményeknél, egyértelműen növelni fogja a hatékonyságot.
 
Az Index szerint azért volt csúszás, illetve titkolózás a kinevezés előtt, mert a miniszterelnök elejét akarta venni a fideszes érdekcsoportok harcának. Érzékelt ilyet?
 
Hatalmas volt a túljelentkezés a kancellári posztokra, 380 pályázatot kellett feldolgoznunk és értékelnünk, ami időben elhúzódott. A titkolózás kapcsán pedig, még nem találkoztam olyan pályázattal, ahol menet közben, a döntés előtt nyilvánosságra hozták volna a pályázók nevét és a benyújtott pályázatokat.
 
A pályázatokat nyilvánosságra hozzák, ha lezajlott az egész?
 
Amit a törvény előír számunkra a nyilvánosságra hozatal kapcsán, annak eleget teszünk.
 
Mi a véleménye arról, hogy az a Dietz Ferenc lett a BGF kancellárja, aki az Index egy korábbi cikke szerint nehéz helyzetbe hozta Szentendrét? A Fidesz nem is jelölte őt újra polgármesternek.
 
Dietz Ferencnek gazdálkodási szakirányú közgazdasági szakokleveles jogi végzettsége van, ez alkalmassá teszi a feladatra. Várost vezetni nem kisebb feladat, mint a kancelláré. A beadott pályázat, és az interjún bemutatott elképzelései szerint Dietz Ferenc mindenképpen alkalmas a feladat ellátására.
Nemrég jött ki a Kehi jelentéstervezet, a Corvinusnál találtak gazdálkodási szabálytalanságokat, Pécsett is voltak gondok. Tud másról?
 
Volt négy Kehi vizsgálat, ezen kívül az Állami Számvevőszék is átnézte nagyjából az összes intézmény gazdálkodását. Több-kevesebb problémát mindenhol találtak. Szándékos szabálysértés is volt, de a problémák jelentős része az intézmények erőteljes gazdasági működési szabadságából fakadt. Bizonyos szabályokat nem tartottak be. Másfelől túl is vállalták magukat átgondolatlan, az intézményt agyonnyomó PPP beruházásokkal. Ezek azok a pontok, ahol fontos a kancellár funkciója.
 
A tervek szerint új testület irányítja majd a felsőoktatási intézményeket. A tudományos kérdésekről a magisztrátus, a működtetésről a konzisztórium dönt. A kettő együttes ülése - kibővítve a hallgatók és egyéb szervezetek képviselőivel lesz a szenátus. Milyen lesz a szavazati arány?
 
Ezt a pontot a rektorok és a hallgatók véleménye alapján átdolgoztuk. A szenátus szerepe megmarad. Van olyan elképzelés, hogy a hallgatók bizonyos kérdéseknél csak tanácskozási joggal vegyenek részt. A konzisztórium - vagyis a fenntartó érdekeit képviselő, és az általa felkért testület - létrejön, de még itt is vannak vitás pontok. Ennek a tagja a kancellár, a rektor és - az intézmény méretétől függően - 3-5 olyan külső szakember, akik a stratégiai ügyekben egyetértési jogot gyakorolnak. Bizonyos kérdésekben a testület véleménye lenne a kiindulópont a szenátus számára. Az irányt egyébként a szereplők elfogadhatónak tartják, a részletekről kell még beszélni. A magisztrátusra vonatkozó elképzelés kikerül a koncepcióból.
 
A koncepció szerint az állami finanszírozás mértéke nem változik, magánforrásokat kell bevonni. Egy vállalat a finanszírozásért cserébe beülhet a döntéshozó testületbe?
 
Nem.
Mikortól változna a rendszer?
 
Fokozatosan, folyamatosan.
 
Hogyan lehet személyre szabott képzés egy egyetemen?
 
Úgy, hogy a képzés kisebb csoportokban, nagyobb odafigyelés mellett történik.
 
A cél, hogy minden intézmény világszínvonalú legyen egy-két kiemelt területen. A ranglistákon csak néhány egyetem szerepel, azok sem túl előkelő helyen. Hogyan lehet ezen javítani?
 
Felelőtlenség lenne kizárólag egy vagy két egyetem ranglistákra való bekerülésére koncentrálni, és a források nagy részét csak erre költeni. Ahelyett, hogy megpróbálunk 1-2-3 világszínvonalú hazai egyetemet megkreálni, minden erőforrást oda csoportosítani, ehelyett, arra kell fókuszálni, hogy világszínvonalú kutatási egységek (tanszék vagy kutatócsoport méretűek) tucatjai jöjjenek létre szétosztva a teljes magyar intézményhálózatban. Minden egyetem esetében meg kell nézni, hogy miben jó, miben erős, és azt kell tovább erősíteni.
 
A minőséget milyen mérőszámokkal tudják kimutatni?
 
Kompetenciamérésekkel például. Meg kell mérni, hogy egy adott intézmény mit tett hozzá a hallgatók kompetenciáihoz.
 
Mi történik azzal az intézménnyel, amely ezt nem tudja teljesíteni?
 
Segítünk neki abban, hogy hogyan tudja még jobban fejleszteni a minőséget.
 
Mikortól jönnek az új intézményi kategóriák? (Egyetem, tudományegyetem, alkalmazott tudományok egyeteme, vagyis a mostani főiskolák, és a közösségi főiskola)
 
Részben már meg is vannak, a hiányzó elemek pedig akkor, amikor ezt az Országgyűlés megszavazza.
 
Megreformálnák a Hallgatói Önkormányzatokat is. A koncepció szerint újra kell gondolni a hallgatói önkormányzati rendszert, mert nem számon kérhető, működése rendezetlen. Erkölcsi kódexet is ki kell dolgozni. Itt mikortól várható változás?
 
A jövő év első felében terjesztjük be a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény átfogó módosítását, melyben – többek között – a hallgatói önkormányzatokra vonatkozó részeket is újraszabályozzuk.
 
A gólyatábori erőszak miatt az ELTE Jogi karának vezetője úgy döntött, nem lesz több gólyatábor. Ez a helyes lépés?
 
Világos szabályokat kell felállítani és betartani. A felsőoktatási törvény módosításában előírjuk majd a felsőoktatási intézmények számára, hogy belső szabályzatot alkossanak az egyetemi rendezvények vonatkozásában is.
 
Régóta mondják azt, ami ennek az anyagnak az alapja, hogy a munkaerő-piaci folyamatokra gyorsabban, jobban reagáló oktatás kell. Miért csak most érett meg a helyzet erre?
 
Egyszer mindent le kell zárni, ez a pillanat most jött el.
 
Az előző államtitkár, Klinghammer István koncepcióját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László nem támogatta (a felsőoktatási kerekasztal többi résztvevője igen), a kormány nem is döntött róla azután. Ezt a verziót már elfogadhatónak tartja Parragh László?
 
Parragh László visszajelzései alapján számára ez elfogadható. A Felsőoktatási Kerekasztal tagjai többségétől megkaptuk a visszajelzéseket, ezeket most építjük bele az anyagba. A lényegén nem változtatna senki. Néhány vitás pont van, de ezeket le tudjuk zárni.
 
Van olyan pontja a javaslatnak, amelyet ha a parlament megváltoztat, lemond?
 
A stratégia önmagában nem kerül a parlament elé, csak az abból következő törvénytervezetek. Egyébként is ez teoretikus kérdés, de az előzetes egyeztetések alapján nem látok olyan indokot, ami miatt nekem bármit kéne tennem: lemondani vagy átdolgozni az anyagot. A szükséges törvénymódosítások februárig kerülnének a parlament elé.
 
 
Forrás: vs.hu