Jelentősen nőtt a bevándorlás Nagy-Britanniában

A brit kormány bevándorlásellenes retorikája és intézkedései ellenére jelentősen nőtt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő külföldiek száma.

    A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett negyedéves becslése szerint a júniussal zárul tizenkét hónapban nettó 260 ezer új bevándorló érkezett Nagy-Britanniába. Az ONS az egy évvel korábbi azonos időszakban 182 ezer fős nettó bevándorlást mért.

    A teljes nettó növekményen belül statisztikailag szignifikáns mértékben, 45 ezerrel emelkedett az Európai Unió más országaiból érkezők száma. Ezt jelentős részben a Romániából és Bulgáriából áttelepülők számának növekedése okozta: az ONS becslése szerint ebből a két EU-tagállamból összesen 32 ezren érkeztek Nagy-Britanniába az egy évvel korábbi 18 ezer helyett.

    Januárban járt le a két országgal szemben London által érvényesített hétévi átmeneti bevándorlási korlátozás.

    A statisztikai hivatal 39 oldalas csütörtöki elemzéséből ugyanakkor közvetve az tűnik ki, hogy a Nagy-Britanniában újonnan munkát vállaló magyarok száma csökkenhetett éves összevetésben. Az ONS-jelentés a Magyarországról érkezők konkrét létszámbecslésére nem tér ki, de azt kimutatja, hogy a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 21 ezernél valamivel több magyar állampolgár folyamodott társadalombiztosítási kártyáért Nagy-Britanniában az egy évvel korábbi azonos időszakban regisztrált 26 ezer után.

    A bevándorlók számának jelentős növekedését mutató új statisztikák a lehető legrosszabbkor jöttek a konzervatív-liberális brit kormánykoalíciónak. David Cameron miniszterelnök azt ígérte, hogy a jelenlegi parlamenti időszakban több százezerről évi néhány tízezerre szorítja le a bevándorlók számát, ám a most mért nettó bevándorlás 16 ezerrel még meg is haladja a 2010-es előző választások idején mért szintet, és Nagy-Britanniában nem egészen fél év múlva tartják az újabb parlamenti választásokat.

    Ráadásul az utóbbi hónapok időközi népképviseleti választásain komoly mértékben előretört a korábban sokak által szélsőséges kispártként számon tartott UKIP, vagyis az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból és az EU-társállamokból érkezők szabad munkavállalásának megszüntetése.

    A UKIP térhódítása nyomán a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki  Munkáspárt egyaránt egyre élesebb retorikával követeli Brüsszeltől az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás szabályainak jelentős szigorítását. Az utóbbi hetekben több vezető konzervatív párti tisztviselő - köztük Cameron is - egyenes utalásokat tett arra, hogy ha ezt nem sikerül elérni, akkor Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-tagállam - kiléphet az EU-ból.