Startlaphoz Csatlakozz!

A lecsúszottak tábora a teljes lakosság 37 százalékát teszi ki

Még többen maradnak az út szélén: tetézve födik el a bajt

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. november 30. vasárnap, 12:00

A gazdasági növekedés gátjává vált a szegénység terjedése, mélyülése. A rendszeres segélyek tervezett megszüntetése tovább növeli az egyenlőtlenségeket. Pedig már most is ott tartunk, hogy a lecsúszottak tábora a teljes lakosság 37 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 22 százalék – olvasható a HVG-ben.
 
   Megszűnik a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási és az óvodáztatási támogatás, és nem lesz méltányossági közgyógyellátás sem. Az, hogy ki és milyen alkalmi segítséget kaphat, jövő évtől a helyi önkormányzatok döntésétől – és anyagi lehetőségétől – függ. A kormány célja – magyarázta a múlt heti bejelentésről Czibere Károly szociális államtitkár –, hogy „senki se szoruljon segélyre”. Tehát „csak” a sorrendet cserélik fel, amikor a szociális segélyezés rendszerének „idő előtti” részleges felszámolásával kilátástalan helyzetbe hozzák azokat, akiknek állandó segítség nélkül esélyük sincs az emberhez méltó életkörülményekre.
 
  Ha a műtét sikerül is, a beteg biztosan meghal – minden szegénységi mutató ezt látszik előre jelezni a segélyezés további szűkítése, szűkülése esetére. Magyarországon évek óta folyamatosan nő a jövedelmi szegénységben, illetve társadalmi kirekesztettségben élők tábora (lásd Ki a szegény? című írásunkat). Utóbbi csoport ma nagyobb, mint a válság kirobbanása óta bármikor – derül ki az Eurostat adataiból.
 
   Ahogy az MTA szociológusai egy minapi tanácskozáson figyelmeztettek, a helyzetet még súlyosabbá teszi, hogy a hátrányos társadalmi helyzetnek, a deprivációnak az elszenvedői leginkább a gyermekek, a gyermekes családok. Ha a nyers számokból próbálunk meg következtetéseket levonni a jövőre nézve – ahogy tette azt korábban a HVG-ben is Ferge Zsuzsa –, riasztó tendenciák rajzolódnak ki: az évente születő 90 ezer gyerekből 14–18 éves korukra 15-20 ezer elvész a társadalom, a munka, a közösség számára. A szegénység, a környezeti hatások determinálják őket, hogy félanalfabétán, szakképzettség és piacképesség nélkül, tele keserűséggel és reménytelenséggel lépjenek ki az iskolából az „életbe”.
 
   A rohamléptékben bővülő szegénység, illetve annak káros következményei – a társadalom öregedése mellett – a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátjává kezdik kinőni magukat. Már önmagában az is jelentős versenyhátrány, hogy Magyarország a szegénységben „jobban” teljesít az uniós átlagnál – értve ezen, hogy például a súlyosan depriváltak aránya 27 százalék (szemben a 10 százalékos EU-átlaggal).
 
  Kolosi Tamás azonban ennél is súlyosabb problémának látja, hogy Magyarországon a rendkívül szűk felső réteg és a nagyjából az európai átlaghoz hasonló méretű (31 százalékos) középréteg mellett hatalmasra duzzadt a lecsúszottak, szakképzetlenek tábora. Arányuk – Kolosi számításai szerint – 37 százalékra tehető, szemben az európai átlaggal, ahol ez mindössze 22 százalék. És az olló csak nyílik: a különbség 2002-ben még 5 százalékponttal kevesebb volt a jelenleginél. „A magyar társadalomnak ez az igazán fontos problémája, különösen akkor, ha megnézem azt az ámokfutást, ami a magyar oktatási rendszerben jelenleg zajlik, és aminek eredményeképpen ez a helyzet várhatóan nemhogy csökkenne a következő nemzedékeknél, hanem tovább fog súlyosbodni” – fogalmazott Kolosi egy, a társadalmi egyenlőtlenségek várható növekedéséről rendezett, Szelényi Ivánnal közös szakmai vitában.
 
  Pozitív változást a Yale Egyetem korábbi tanszékvezető professzora sem prognosztizál. Szelényi a Variációk szegénység témára című, a HVG rendelkezésére bocsátott kéziratos tanulmányában például így fogalmaz: „a szegények sokszor felesleges közmunkával történő megalázása már-már a dologházak rémségét idézi. Az áldozatoknak a bűntettek elkövetőivé alakításának klasszikus technológiája ez.” A professzort „a Horthy-korszak rémes szegénységbizonyítványának” megoldására emlékezteti az a rendszer, ahol a rászorulónak folyamatosan bizonyítania kell nincstelenségét, hogy a szociális segélyre „érdemessé” váljék. Igaz, szerinte a manapság több szakember által szorgalmazott, feltétel nélküli alapjövedelem „intézménye” sem kivitelezhető. (Ennek lényege, hogy mindenkinek, jövedelmi helyzetétől függetlenül, meghatározott összeg járna, így nem kellene segélyért kuncsorogni, a kifizetést ugyanis nem köthetnék feltételekhez, azt az államkincstár automatikusan folyósítaná – HVG, 2014. január 18.). „A szegénység egy tágas – és sajnos növekvő – nagycsalád, ha úgy tetszik rákos megbetegedés, amelynek minden tagja, illetve a betegség minden típusa másféle kezelést igényel” – véli Szelényi. Szociálpolitikusok evidenciaként beszélnek például arról, hogy ha a szociális támogatásokat újabb és újabb, például adminisztratív akadályokkal nehezítik meg, akkor nagy eséllyel épp a leginkább rászorulók esnek ki a rostán.A kormány épp akkor készül több tízmilliárd forinttal – öt-hat stadionépítés költségeivel – csökkenteni a szociális kiadásokat, amikor többen szorulnának rá a segítségre, mint a rendszerváltás óta bármikor, és amikor olyan, szavak szintjén a kormány által is irányadónak tekintett személyek emelik fel szavukat a szegényekért, mint Ferenc pápa. A múlt héten például a Veronában tanácskozó Társadalmi tanítás című konferencia résztvevőit, kedden pedig az Európai Parlament tagjait figyelmeztette a katolikus egyház feje arra: nagy kísértés, hogy a válságot ürügyként felhasználva ne halljuk meg a szegények kiáltását, és ne vegyük észre azoknak a szenvedését, akik elvesztették méltóságukat, mert elveszítették munkájukat, és nem tudják ellátni családjukat. Pedig – tette hozzá – „a személyek és nem a pénz teremti meg a fejlődést”.
 
   Az is igaz ugyanakkor, hogy a kialakult helyzet megoldása jelentős közpénzek nélkül ma már akkor sem menne, ha mindenki csordultig lenne jóakarattal. A közfelelősség ugyanis – Fergét idézve – nemcsak pénz, hanem közmegegyezés dolga is: például arról, hogy mi a viszony a piaci és a közösségi megoldások között. Ebben pedig ma a kormány láthatóan a „segíts magadon, az Isten is megsegít” cinikus álláspontja mellett kötelezte el magát.
 
Ki a szegény?
 
   Az egyik leggyakrabban alkalmazott metódus szerint szegény az, akinek a jövedelme nem éri el az adott ország átlagának (medián) 60 százalékát. E határ alatt – a Tárki 2012-es adatai szerint – a magyarok 17 százaléka él, ami a rendszerváltás óta valaha mért legmagasabb érték, és minden előjel szerint azóta tovább nőtt (az új adatokat heteken belül ígéri a Tárki). Az EU-s statisztikában ugyanakkor egy másik, összetettebb mutatót használnak, amely a „jövedelemszegénység” mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magába foglalja: a „munkaszegénységet” és a súlyos anyagi deprivációt. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül hányan nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből – mint például a személygépkocsi birtoklása, a nyaralás vagy a megfelelő fűtés – legalább négy hiányzik. E számítás szerint a magyarok ötöde munkaszegény, bő harmada (37 százaléka) pedig súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban él. A szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgálva megállapítható, hogy a népesség 8 százalékára mindhárom szegénységelem egyidejűleg jellemző. Minden második magyar (47 százalék) pedig legalább egy összetevő szempontjából nélkülözőnek számít.

Forrás: HVG
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Még többen maradnak az út szélén: tetézve födik el a bajt.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector