Startlaphoz Csatlakozz!

Kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga

Átlagember gyereke egyetemről ne is álmodjon

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. december 01. hétfő, 13:26

Jöhetnek az elitegyetemek, amelyekbe az átlagemberek gyermekének nem sok esélye lesz bekerülni. A kormány ugyanis mindenféle egyeztetést kikerülve, rendeletben rögzítette, hogy 2020-tól minden felvételiző számára kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga – olvasható a Népszabadságban.

   Orbán Viktor kormányfő az ország szakpolitikáinak alakítása során jobbára eltekint a széles körű egyeztetéstől. Ennek a 2010 óta meglévő hagyománynak esett áldozatul Palkovics László felsőoktatási államtitkár is, aki magabiztosan ígért társadalmi egyeztetést a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című ágazati stratégiájáról, de ebből semmi nem lett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a múlt héten érdemi egyeztetés nélkül módosította ugyanis a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet, és nem adott helyt semmiféle észrevételnek. A jogszabály szerint 2020-tól minden felvételiző számára kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga. A Palkovics-féle új felsőoktatási koncepcióban is szerepel ez a terv, csakhogy épp ez volt a stratégia tán legvitatottabb pontja, amit így már megvitatni sem lehet. Nem kell hozzá nagy tudósnak lenni, hogy meglássuk azt az összefüggést: ha ennyire szigorítják a feltételeket, akkor sokkal kevesebb diák fog belépni a felsőoktatásba, s akiknek ez sikerül, a jobb helyzetű családok gyerekei lesznek. A kormány valódi szándéka nem a felsőoktatás kiszélesítése és a hátrányos helyzetű diákok bevonása, hanem ennek ellenkezője, hiszen arra is készül, hogy drasztikusan csökkentse az érettségit adó középiskolai helyek számát. Ugyanakkor nemcsak a felvételihez szükséges érettségi megszerzését nehezíti meg, hanem a közoktatásban sikerrel nyelvvizsgához segítő iskolákat, a két tanítási nyelvű intézményeket is ellehetetleníti.
 
   A Palkovics-féle koncepciót véleményező Magyar Rektori Konferencia például felhívja a figyelmet arra, hogy a bemeneti követelmények szigorítására tett javaslatok, azaz az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga éles ellentétben áll azzal a céllal, hogy növelni kell a hallgatók számát. Holott ezt a célt maga Palkovics fogalmazta meg a stratégiában: „Mivel a növekedési pályán lévő magyar gazdaságnak nagyszámú, jól képzett szakemberre van szüksége, ezért nem indokolt a felvettek számának korlátozása, és összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére van szükség, a gazdaság igényeinek megfelelő szerkezetben”.
 
   A kormány egyéb intézkedéseinek fényében ez a mondat csak azért kerülhetett be a stratégiába, hogy az megfeleljen Brüsszelnek is. Az Európai Unió határozott törekvése ugyanis az, hogy a tagállamok növeljék a diplomások számát. A 2014–2020-as költségvetési évben tízezermilliárd forintnyi uniós pénz érkezik az országba, amelynek elköltését a Partnerségi Megállapodás szabályozza. A Magyarország által is aláírt dokumentum hangsúlyos eleme a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése. Magyarország vállalta, hogy teljesíti az unió országspecifikus ajánlását, amely olyan felsőoktatási reformot szorgalmaz, amely „nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára”.
 
   – A felsőoktatási felvételi kritériumok tervezett szigorítása mögött részben egy anakronisztikus felsőoktatási minőségfelfogás, részben pedig a szociális alapú szűrés szándéka áll. Máig él a felsőoktatással kapcsolatban az a régi elitképző funkcióhoz kapcsolódó nézet, hogy a felsőoktatás minőségét az biztosítja, ha kizárólag a legkiválóbbak jutnak be főiskolákra és egyetemekre. Ez a felfogás felmenti a felsőoktatási intézményeket az alól, hogy alkalmazkodjanak a bekerülő hallgatók hozott tudásához, és hogy olyan tanulási feltételeket biztosítsanak, amelyben minden tanuló szert tehet a kimenetnél elvárt tudásra. Ez egyúttal felmenti a kormányt is az alól, hogy a minőségre ösztönző politikát folytasson. Mivel a keményedő belépési feltételek nem kényszerítik az intézményeket az általuk nyújtott oktatás minőségének fejlesztésére, ez hosszú távon rombolja a felsőoktatás minőségét – fogalmaz lapunk megkeresésére Radó Péter. Az oktatáskutató, szociológus arra is rámutat, a szigorúbb belépési feltételeknek való megfelelésre csupán a gimnáziumok egy része képes külső rásegítés nélkül felkészíteni a tanulókat.– Ezek jellemzően a tagozatos szerkezetváltó és kétnyelvű iskolák. A nem ezekbe járó tanulók nagy tömegeinek fizetett különórákra van szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek az emelt szintű érettségire és egy nyelvvizsga megszerzésére, ezt azonban csak a nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkező szülők engedhetik meg maguknak. A szigorítás tehát kirekesztő hatású lesz, a felsőoktatási tanulást a jobb módú kevesek kiváltságává változtatja – összegzi.
 
A másik oldalról kell elindulni
 
  Megkérdeztük a Nyelvtudásért Egyesület elnökét a felvételi követelmények szigorításáról, a nyelvvizsga kötelező előírásáról. Rozgonyi Zoltán szerint ennek a rendelkezésnek összhangban kellene lennie azzal, ami a közoktatásban történik. – Ha a szabályozási környezetet nézem, azt látom, hogy a nemrégiben elfogadott Nemzeti Alaptanterv pontosan leírja, milyen elvárásokat támaszt a közoktatásban a nyelvoktatással szemben. Nyolcadik év végére az elvárás az A2-es szint, azaz egy alapfokhoz közeli, de azt még el nem érő tudás. A 12. osztály végére írja elő a B1-es, azaz alapfokú nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudásszintet. Csak ott, ahol a feltételek adottak, például a két tannyelvű iskolákban, írja elő a B2-es középfokú szintet. Ezzel az elvárással mi, szakemberek többen nem értünk egyet, mert ambiciózusabb célokat is kitűzhetett volna a kormányzat, de jelenleg ez a helyzet a közoktatásban. Ha 2020-ban már csak nyelvvizsgával lehet belépni a felsőoktatásba, ahhoz módosítani kellene a NAT-ot.
 
   A középiskolai nyelvoktatással szemben legkésőbb 2016-tól meg kellene fogalmazni azt az elvárást, hogy a középiskolák többsége juttassa el diákjait a B2-es szintig – fogalmaz Rozgonyi Zoltán, aki szerint ez nagy kihívás, de nem megvalósíthatatlan feladat, csak bizonyos oktatásszervezési kérdésekkel szembe kellene nézni.
 
   Többletforrást leginkább a tanárok módszertani továbbképzése, nyelvtudásuk fejlesztése igényelne. – Végre a másik oldalról kellene elindulni. Fel kellene reálisan mérni a közoktatásban a helyzetet, és a problématérkép alapján kéne megfogalmazni a célokat és nem fordítva. Most egy víziót látunk, azaz azt, hogy 2020-ra a középiskolások többsége nyelvvizsgával felvételizik, és a vízióból vezet le a stratégia konkrét lépéseket, azaz a szigorítást – jelenti ki.

Forrás: Népszabadság

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Átlagember gyereke egyetemről ne is álmodjon.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector