Startlaphoz Csatlakozz!

Munka törvénykönyve

Végkielégítés: mi számít bele a jogosultsági időbe?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. december 09. kedd, 17:34

Mikor nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe a munkabérrel nem díjazott időszaka a dolgozónak? Mi a szabály, ha a munkavállaló keresőképtelensége a munkáltatónak róható fel? A Piac&Profit összefoglalta a lényeget.

   Felmondás esetén az egyik utolsó, de mindkét fél szempontjából nagyon fontos kérdés a végkielégítésé. A végkielégítés mértékét is szabályozza a Munka törvénykönyve. Lássuk, mitől függ, mennyi jár!
 
   Az alapvető az, hogy a törvény szerint végkielégítés akkor jár a  dolgozónak, ha az adott munkahelyen minimum három éve tart a munkaviszonya ami a felmondás időpontjában is érvényes. Nem jár végkielégítés annak, aki a felmondás időpontjában már nyugdíjas, vagy, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége, azaz amennyiben a felmondásra a munkavállaló adott okot – az azonnali hatályú felmondás esetén egyébként is számos dologra kell figyelni. (Közös megegyezés esetén a felek döntése számít. Itt olvashat erről bővebben.) A végkielégítést a munkáltató az utolsó munkában töltött napon köteles megfizetni.
 
  Alapesetben a végkielégítés mértéke az alábbiak szerint alakul:

Munkáltatónál eltöltött
minimum évek száma
Végkielégítés összege
(távolléti díjnak megfelelő összeg)
3 év egyhavi
5 év kéthavi
10 év háromhavi
15 év négyhavi
20 év öt havi
25 év hat havi
 
   Egyéb esetekben is elképzelhető azonban, hogy az alap végkielégítésnél kevesebbre lesz jogosult a munkavállaló.
 
  A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Pontosabban nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe az az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időszak, amikor a munkavállaló táppénzre jogosult. Amennyiben ugyanis a munkavállaló táppénzben részesül, munkabér nem fizethető ki részére.
 
   Ez alól kivétel
a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint
a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
 
   Más a helyzet, ha a munkavállaló egybefüggően mondjuk 31 napot keresőképtelen állományban van. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot biztosít, mely alatt a munkavállaló a távolléti díj 70 százalékára, azaz munkabérre jogosult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló az adott naptári évben egybefüggően 31 napot keresőképtelen volt, akkor is figyelembe kell venni ezt az időtartamot a végkielégítésre való jogosultság szempontjából, mivel ennek az egybefüggő 31 napos időtartamnak az első 15 napjára a munkavállaló a távolléti díj 70 százalékban, vagyis munkabérben részesült, és csak a fennmaradó 16 napra járt neki a táppénz.
 
   Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti
üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint
a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
 
  Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló például a veszélyeztetett várandósság miatt egybefüggően legalább 30 napot meghaladóan keresőképtelen, úgy ezt az időszakot a munkáltatónak nem kell a végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelembe vennie, hiszen ebben az időtartamban a munkavállaló táppénzre jogosult, de távolléti díjra, azaz munkabérre nem.
 
  A munkavállaló részére az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség esetén betegszabadság az irányadó törvényi rendelkezések alapján nem adható ki, így a munkavállaló az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség időtartama alatt munkabérre sem lesz jogosult. Előfordulhat, hogy az üzemi baleset kapcsán megállapítható munkáltatói felelősség ellenére a munkavállalónak munkaviszonya megszüntetéskor egyáltalán nem, vagy csak kevesebb végkielégítést kell fizetnünk, mert az üzemi balesetből eredő, egybefüggően 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát – a munkabérre való jogosultság híján – nem kell figyelembe vennünk. Ezen a helyzeten az sem változtat, hogy az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség a munkáltató mulasztására vagy jogellenes magatartására vezethető vissza.

Forrás: Piac&Profit

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Végkielégítés: mi számít bele a jogosultsági időbe?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector