Számos kérdés merülhet fel a nyugdíjjal kapcsolatban

 A munka világában sokunkban - legyünk épp pályakezdők vagy régi motorosok - számos kérdés merül fel a nyugdíjjal kapcsolatban. A fontosabb tudnivalókat a D.A.S. Jogszervíz szedte össze.

Milyen típusú nyugdíjak léteznek?
Különbséget tehetünk a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátás között. A saját jogú nyugellátás az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék, míg a hozzátartozói nyugellátást az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás és az özvegyi járadék jelenti.

Ki jogosult öregségi nyugdíjra?
A jogosultság feltétele nemtől függetlenül a törvény által előírt életkor betöltése. Ez jelenleg sávosan van meghatározva: az 1952 előtt születetteknél a 62. életév, míg az 1957-ben vagy az után születetteknél a 65. életév a mérföldkő. A kettő között születetteknél születési évenként eltérő feltételeket támaszt a jogszabály.

Ki jogosult teljes-, illetve résznyugdíjra?
Teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől a nyugdíjat megállapították nem áll biztosítással járó jogviszonyban. A résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges a másik két feltétel fennállása mellett.
A megkívánt szolgálati idő hosszán túl azonban lényeges különbség mutatkozik a két ellátás között a megállapított nyugdíj összegében is, amire mindenképp érdemes figyelnünk!

A nőket megilleti-e bármilyen kedvezmény?
Öregségi teljes nyugdíjra jogosult életkorától függetlenül az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, ha azon a napon, melytől kezdve az öregségi teljes nyugdíjat megállapították, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Fontos, hogy itt jogosultsági időről és nem szolgálati időről rendelkezik a törvény. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő is.

Mitől függ a nyugdíj összege?
A nyugdíj összegét a megszerzett szolgálati idő hossza és az alapját képező havi átlagkereset nagysága határozza meg.

Lehet-e a már megállapított nyugdíj összegét növelni?
Igen, a saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt is, ha valakinek az ellátása szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján növelni kell.

Lehet nyugdíj mellett munkát végezni?
Igen, lehet. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama azonban szolgálati időként nem vehető figyelembe.
A nyugdíjra vonatkozó jogszabályok rendkívül összetett rendszert alkotnak és a főszabályok is számos kivételt tartalmaznak. Ha komolyabb kérdés merülne fel, mindenképp ajánlott egy-egy döntés meghozatala előtt szakemberhez fordulnunk, vagy az illetékes hatóságtól segítséget kérünk.