Iskolaigazgatók a tűréshatáron

A pedagógusoknak jó eséllyel csak a megemelt munkaterhelés marad, a beígért mértékű béremelésről viszont lemondhatnak. Megszüntették ugyanis a pedagógusbéreknek a mindenkori minimálbérhez kötését, ami az egyébként is sok sebből vérző köznevelési rendszer további színvonalcsökkenését idézi elő, fokozva a szakma kontraszelekcióját. Az elitiskolák vezetőinek tiltakozásához a Nemzeti Pedagógus Kar is csatlakozott, a javaslatot mégis elfogadták. A Hetek cikke.

   „A pedagógusbérek a legalacsonyabb diplomás bérek közé tartoztak, a tavalyi emelés tulajdonképpen a bérek néminemű kompenzációját szolgálta, a minimálbérhez való kötésük pedig az értékállóságukat. A pedagógus átlagbér most sem óriási, nettó 160 ezer forint körül van, ami továbbra is elmarad a szellemiek 180 ezer forintos havi átlagától. Ha a bérek értékőrzése sem garantált, akkor továbbra sem lehet pályán tartani a jó tanárokat, vagy odavonzani a tehetséges fiatalokat, különösen a megnövekedett munkaterhelés mellett. Ez nyilván az elitintézményeknek okozza a legnagyobb problémát. Mindez pedig az oktatás további színvonalromlásához vezet” – nyliatkozta a Heteknek Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke annak kapcsán, hogy élvonalbeli hazai gimnáziumok igazgatói nyílt levélben tiltakoztak a bérfinanszírozás megváltoztatása miatt.
 
  Protestált a budapesti Trefort, a Fazekas, a Radnóti, az Apáczai, a Városmajori, a veszprémi Lovassy, a Kempelen, a Pannonhalmi Bencés, a Deák téri Evangélikus, a Piarista és a Révai gimnázium igazgatója is. Mi több, a tiltakozók között volt a miniszter által életre hívott érdekvédelmi szervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is.
 
  A módosítást tartalmazó költségvetési salátatörvényt a parlament kedden mégis elfogadta. Mint azt az egyik elitgimnázium igazgatójától a Hetek megtudta, a parlamenti szavazást követően elárasztották őket a különféle intézményvezetőktől jövő e-mailek, amelyek azt mutatják, hogy a szakmában óriási a felháborodás amiatt, hogy a tiltakozás ellenére a parlament elfogadta a törvénycsomagot. Mendrey László szerint az önkényes jogalkotás gyakorlata azt tükrözi, hogy a sok magasztos beszéd ellenére a kormány a pedagógusokat csupán szellemi betanított munkásoknak tekinti.
 
   Tavaly a köznevelési törvény bevezetését Hoffmann Rózsa, akkori szakállamtitkár úgy kommentálta, hogy a pedagógus munkaidő-növeléssel együtt garantálják a pedagógusbérek megfelelő emelését is. A munkaterhelés-vizsgálat 2010-ben, a 22 órás kötelező heti óraszám idején heti 51 óra átlagos munkaidőt mért a szakmában, amit tavaly 10 órával növeltek meg. „A köznevelési törvény a garantált illetményt az úgynevezett illetményalap százalékában határozta meg. Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180 százaléka, egyetemi végzettség esetén a 200 százaléka lett volna. Ezzel szemben még a bevezetés előtt módosították a törvényt, a béremelést több lépcsőben kezdték megvalósítani, így a pedagógusok bére még 2016-ban sem éri el azt, amit eredetileg 2013-ra ígértek. Most pedig a minimálbérhez való igazítás szűnne meg, ezzel az eredeti ígéretekhez képest tovább romlik a helyzet” – írták az iskolaigazgatók, akik igencsak nehezményezték az egyeztetések teljes hiányát.
 
   Czunyiné Bertalan Judit szakállamtitkár a parlamenti szavazás után úgy reagált a tiltakozásra, hogy a pedagógusbérek „vetítési”, azaz számítási alapjául azért egy fix összeg és nem a minimálbér szolgál, hogy a közszolgálati dolgozók bérezésében elkerüljék az aránytalanságokat. Magyarul, elszállnának a pedagógusbérek. Czunyiné szerint az intézkedés „az infláció nemléte miatt” nem fog érdemi csökkenést okozni a pedagóguskeresetekben.
 
  „A bérek minimálbérhez kötése a korábbi sztrájkbizottsági tárgyalások legfontosabb vívmánya volt, és most ebben is önhatalmúlag visszalépett a kormány. Ez az utolsó csepp a pohárban, ezért a PDSZ választmánya kezdeményezte a sztrájkbizottság felállítását. December 3-án megküldtük levelünket a miniszterelnök úrnak, de választ mindmáig nem kaptunk. A módosításokat a világon senkivel nem egyeztették, még az NPK-val sem. Ezen túlmenően a nem pedagógus végzettségű dolgozók bérét is rendezni kell, akik 6 éve nem kapnak egy fillér emelést sem. Beszélni kell a pedagógus munkaterhelésről, az intézményvezetők döntési jogköreiről, de mindenekfölött a középfokú oktatás átalakításáról, amelyet a költségvetési törvény részeként szintén elfogadtak, s amelynek véghezvitele függhet a sztrájkok, tüntetések hatásától is” – mondta a Heteknek Mendrey, hozzátéve, hogy az egyeztetési tárgyalások sikertelensége esetén megkezdik majd a sztrájk előkészületeinek megszervezését, amire tél vége, tavasz eleje előtt nem fog sor kerülni. 

Forrás: Hetek
http://www.hetek.hu/