Startlaphoz Csatlakozz!

Nincs jobb befektetés az oktatásnál

Valóban teljes foglalkoztatás, felzárkózás a cél?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. december 27. szombat, 09:40

Nehéz dolog manapság az ország ügyeiben eligazodni. Mert mit hallunk az egyik oldalról? Elérkezett az aranykor, lendületben a magyar gazdaság! A másik irányból viszont a katasztrófahangulat lázas életben tartásán fáradoznak. A helyzet értelmezéséhez Pogátsa Zoltán közgazdászt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét hívtuk segítségül – írja a Szabad Föld.

– Kinek van igaza? Egyrészt olyan gyors ütemben nőtt idén a nemzeti termék, hogy Írország után a másodikak vagyunk az európai rangsorban. Ugyanakkor az átlagember nem sokat érzékel e kirobbanó teljesítményből.
– Az emelkedés, ami lehetővé tenné a bérek és a foglalkoztatottság növekedését is, örvendetes, de csupán öt negyedéve tart. A baj az, hogy az elmúlt 25 évben nem sikerült elérni a legfejlettebb országok növekedési átlagát sem, ami azt jelenti, hogy Magyarország még az idei jó eredményével együtt is a leszakadó országok közé tartozik. Ráadásul a termelékenység, amely a növekedést lenne hivatott megalapozni, sem nőtt Magyarországon 2006 óta. Azt, hogy milyen sok múlik ezen, egy számítással érzékeltetném: ha csak negyedével meg tudnánk emelni a termelékenységet, akkor a bérek több mint a duplájára, a mostani óránkénti 7 euróról 16 euróra nőnének.

– De nem nőnek! És a társadalmi egyenlőtlenségek tovább mélyülnek. Itt, a Keleti pályaudvar közelében, ahol találkoztunk, tíz emberből nyolc koldul!
– Valóban. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint ma négymillió ember él kevesebb pénzből, mint a létminimum hivatalos összege, 87 510 forint. Ez azt jelenti, hogy ennyi ember nem tudja fedezni az alapszükségleteit egy alig 10 millió lakosú országban. Közülük is 1,3 millió honfitársunknak munkával nem sikerül megkeresnie ennyi pénzt. Ez elképesztő szám! Eljárnak ugyan dolgozni, de annyit sem fizetnek nekik, hogy kihozzák belőle az ennivalót, a fűtést, a ruházkodást. Nyugat- Európában senki nem él így, ahogy ők. De a bérskála alsó kétharmada, azok, akik az átlagbérnél kevesebbet keresnek, nyugati mércével szintén nélkülöznek. A 150 ezer forint nettó átlagbért keresők már a magyar bérskála felső kétharmadánál vannak. De mégsem merném kijelenteni azt, hogy ők a középosztályhoz tartoznak, ez a réteg a nyugat-európai jövedelmi szintnek csak a legalsó 1-2 tizedét éri el még az árakhoz igazítva is.

– Örvendetes viszont, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma. Október végén a munkaképes korúak 62,9 százaléka dolgozott.
– A foglalkoztatás valóban nőtt, ám ha eltekintünk a 200 ezerre duzzasztott közmunkásseregtől, rájövünk, valódi munkahelyek alig jöttek létre az utóbbi években. 200 ezren váltak a társadalom által eltartottakká, ahelyett, hogy ők lennének az eltartók. Ha lennének új munkahelyek, e temérdek ember szociális támogatását nem az államnak kellene fizetnie, sőt ők válnának a költségvetés befizetőivé. A másik probléma, hogy nem oldódik meg ezeknek az embereknek a jövője. Bizonyítékok vannak, és ezeket már a minisztérium is elismerte, hogy a program után csak minden 8. közmunkás tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A többségnek a semmiből a semmibe vezet az útja.

– Pedig a 2010-es kampányban egymillió új munkahelyet ígért a győztes.
– Nem is lenne szükség egymillióra! Elég lenne 750 ezer új álláshely, ennyi kellene ugyanis, hogy nálunk is 10 felnőttből 7 dolgozzon, mint Nyugat-Európában. De ez továbbra is hiányzik, a magyar bérek lemaradtak, s nem maradt más, mint a közmunka.

– Vagy az elvándorlás.
– Én nem tartom olyan vészesnek az elvándorlást, mint amennyire felnagyítják

– De az mégiscsak különös, hogy azt sem tudjuk, mennyien mentek el.
– A KSH kutatása ebben is megbízható. E szerint Nyugat-Európába 350 ezer magyar távozott, az egész világban körülbelül 500 ezren vannak. Ez a szám csak ahhoz képest nagy, hogy eddig nem volt kivándorlás. De mi ez ahhoz viszonyítva, hogy Litvániából, Lengyelországból a lakosság 15-16 százaléka ment el? Bulgáriából 2 millió ember távozott, ott az ország ötöde hiányzik. A régióban csak a szlovénoknál vándoroltak el kevesebben, mint nálunk.

– Szakértők és politikusok egyaránt jó ideje kongatják a vészharangot: a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, amit sokan a társadalom elöregedésével magyaráznak. Ugyanakkor azt látjuk, sok a fiatal munkanélküli, miközben az időseknek egyre tovább kell dolgozniuk. Nincs ebben némi ellentmondás?
– Ez a két dolog teljesen kizárja egymást. Kevés gyerek születik, sok az idős ember, akik ráadásul egyre tovább élnek. Viszont az már nem fedi a valóságot, hogy azért nincs elég befizető, mert kevés a munkaképes korú fiatal. Hatalmas az ifjúsági munkanélküliség, a mai romkocsmákban merengő huszonévesekre már mint elveszett generációra tekintenek. Épp ezért én úgy látom, nem demográfiai oka van a fenntarthatatlanságnak. Arról van szó, hogy egyszerűen nincs elég munka. Ha azt a 750 ezer álláshelyet behoznák, amiről az imént beszéltünk, a nyugdíjrendszer fenntartható lenne, sőt enyhe többlet is keletkezne az állami nyugdíjkasszában. Az elöregedéssel való riogatás semmi más célt nem szolgál, mint hogy az embereket betereljék a magánnyugdíjpénztárakba.

– Ráadásul a magyar bérekből hogyan lehet hosszú távon takarékoskodni? Számítások szerint a mai 40-50-eseknek átlagosan havi 40 ezer forintot kellene félretenniük időskorukra. Ki engedheti ezt meg?
– Ez csak a középosztálynak szóló propaganda. Öngondoskodj, öngondoskodj, öngondoskodj! – szajkózták a nyugdíjpénztárak. De ki tud öngondoskodni? Az, akinek jelentős bevétele van. Az alul lévőknek sosem lesz ehhez elegendő jövedelmük. Egyébként én magam is egyetértettem a magánkasszák 2011-es államosításával, hiszen a költségvetésből évente 300–400 milliárddal kellett kipótolni ezeket a megtakarításokat. Az viszont nem korrekt, hogy ezzel a pénzzel a döntéshozók nem tudnak elszámolni, elköltötték.

– Akkor mégis mire számíthatunk? Miből lesz nyugdíjunk?
– Az alkotmányból kikerült az a rendelkezés, amely a nyugdíjrendszer biztosítékát adta. A nyugdíjjárulék most már adó, és nem járulék, így nincs jogi garancia arra, hogy megmarad az állami nyugdíj. Van, aki szerint ez azt jelenti, hogy megszűnt Magyarországon az állami nyugdíjrendszer. Egyszóval egyelőre hatalmas a bizonytalanság. A gazdaságpolitikának arra kéne törekednie, hogy új, valódi munkahelyekkel fenntarthatóvá tegye ezt a rendszert. Ha nem lesz elég munka, akkor nemcsak a nyugdíjrendszer fog bedőlni, hanem a teljes magyar államháztartás is.

– Hogyan lehetne növelni a foglalkoztatottságot, mitől lesz több munkahely? A kormány is törekszik erre, idén újabb ígéretet kaptunk a teljes foglalkoztatottságra, ezúttal 2018-as határidővel.
– A globális verseny elsősorban arról szól, van-e elég tudásuk az embereknek, a térségeknek, országoknak. Nekünk, felzárkózó országnak arányaiban jóval többet kellene költenünk oktatásra, mint a fejlettebb országoknak. Az erre szánt kiadásaink csökkenése szépen mutatja, hogyan éljük fel a jövőt. Ez a negatív folyamat 2003 óta tart. Jelenleg ott tartunk, hogy míg mi egy feleakkora GDP-nek kevesebb mint 4 százalékát költjük oktatásra, addig a skandinávok egy dupla akkora GDP-nek a 7–9 százalékát. Közben zuhan a PISA-mutatónk (a 15 éves tanulók matematika-, szövegértési és természettudományos tudását vizsgáló nemzetközi felmérés), az Európai Unió országai közül nálunk beszélnek legkevesebben világnyelveket, az iskolarendszer pedig durván szétvált nagyon jó és nagyon rossz iskolákra. Egy rosszul képzett társadalomban, ahol sokaknak már az írás-olvasás is nehézséget okoz, nem lesz se teljes foglalkoztatás, se felzárkózás, egész egyszerűen azért, mert a magyarok jelentős része nem lesz foglalkoztatható. Pedig ha valamire, az oktatásra igazán érdemes lenne költeni. Szociológusok az alapfokú oktatás megtérülését 18-szorosára becsülik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes forint, amelyet egy 6–10 éves korú, alapfokú oktatásban részesülő gyerek taníttatásába fektetnek be, 18-szorosan fog megtérülni. Ilyen befektetés nincs még egy a világon!

Forrás: Szabad Föld


Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Valóban teljes foglalkoztatás, felzárkózás a cél?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector