Elbocsátások, lázas kalkulálás az élelmiszerláncoknál

 Egy-két élelmiszerláncnál napok óta zajlik a teljes munkaidős alkalmazottak részmunkaidőssé minősítése, illetve a részmunkaidősek elbocsátása. A cégek lázasan próbálják értelmezni a jogszabályokat, amelyek egyik hatásaként háttérbe szorulhatnak a magyar termékek a multiknál – írja a Világgazdaság.

  Bár a Miniszterelnökség szerint a kereskedelmi jogszabályváltozások nem indokolják a TESCO által hétfőn bejelentett leépítéseket és a csaknem 600 embert érintő elbocsátást, a 13 bolt bezárása mögött pedig sokkal inkább a társaság anyavállalatának nehézségei állnak, lapunk körképe szerint más piaci szereplők is hasonló lépésekre kényszerülhetnek. Jóllehet csak egy hónap múlva fogják bejelenteni a vasárnapi zárva tartás miatti csoportos elbocsátásokat – ami az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint 15-20 ezer, a kapcsolódó területekkel együtt 30 ezer főt érint –, már látszanak a költségcsökkentési törekvések.Vámos György , az OKSZ főtitkára szerint a teljes munkaidős alkalmazottakból részmunkaidős lesz, illetve elbocsátják az eddig részmunkaidőben foglalkoztatottakat. A Világgazdaság értesülései szerint ez egy-két élelmiszerláncnál már napok óta folyik.
 
   A METRO Kereskedelmi Kft.-nél egyelőre a kiskereskedelmi törvény értelmezésén és annak hatástanulmányán is dolgoznak – mondták el lapunknak. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a vasárnapi zárva tartás vonatkozik-e a vállalkozók és intézmények partnereként működő áruházláncra. Az Auchan Magyarország Kft. magyarországi vezérigazgatója, Dominique Ducoux arra számít, hogy a vasárnap kieső forgalom részben eloszlik majd a hét többi napján, de egy részét el is veszíthetik. Ennek ellenére hosszú távra terveznek. „A kereskedelmi tendenciákat a szabályozás nem befolyásolja, a beruházásokra, a fogyasztásra, a munkahelyekre viszont hatást gyakorolhat” – véli Dominique Ducoux. Ennél a vállalatnál szintén még most is értelmezik az előírásokat és azok magyarázatait.
 
   Közgazdasági szempontból az is nehezen értelmezhető, hogy a tavaly az árbevétel 0,1 százalékát kitevő élelmiszerlánc-felügyeleti díj idén 50 milliárd forintonként 1 százalékkal emelkedik, ami egy-két Coop-tagvállalatot leszámítva szinte kizárólag hét multinacionális vállalatot érint. Az is a kiadások megfontolására készteti a cégvezetőket, hogy 15 milliárd forintnál nagyobb forgalmú kereskedelmi társaságok nem lehetnek két éven át veszteségesek. Az így egyre fontosabbá váló beszerzési árszint miatt a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság nehezebben tudja majd elhelyezni termékeit, hiszen azok a láncok is olcsóbb beszerzésre kényszerülnek, amelyek mindeddig akceptálták az olyan kormányzati kéréseket, hogy kevesebb gyümölcsöt és tejterméket importáljanak, jóllehet a magyarországi beszerzés többe került.
 
   Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj növekedése miatt minden működési területen jelentős megtakarításokat kell elérnünk – közölték lapunk kérdésére a Spar Magyarországnál. Ennek részeként lelassítják a munkaerő-toborzást, eredményességüket pedig idén is felülvizsgálják. Mindez akár áruházak bezárásával is járhat – ennek kalkulációi most is folynak –, de elbocsátásokat jelenleg nem terveznek. Sőt, a Világgazdaság piaci forrásból úgy értesült, hogy a Spar és az OMV idén 30-40 új Spar Express boltot kíván nyitni az ausztriai cég magyarországi benzinkútjai közelében, miután a napokban megállapították, hogy sikeres volt a tavaly kísérletként megnyitott öt ilyen üzlet. A végleges döntés várhatóan napokon belül megszületik, és az idei nyitás-sorozatot jövőre hasonló mértékű követheti. Az áruházak megszüntetése korántsem extrém jelenség – hívták fel a figyelmet a Sparnál –, a lánc 2011–2014 között 11 áruházat zárt be, hogy költségeit racionalizálja.
 
Csapás vagy lehetőség?
 
  Jelentősen bővült tavaly a kiskereskedelem, az ágazat teljesítménye folyamatosan nőtt. A kereskedelemben munkaerőhiány van – a foglalkoztatási szolgálat 2300 betöltetlen álláshelyről tud –, ami megkönnyítheti a Tesco által elbocsátott dolgozók mielőbbi elhelyezkedését – közölte kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szerinte kínos, hogy a Tesco, amelynek nem csak Magyarországon, hanem európai szinten is problémái vannak, a felelőst nem a cég gazdálkodásában, hanem másokban keresi. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője megismételte: a kereskedelemben égető a munkaerőhiány, magas a fluktuáció, a betöltetlen állások száma a KSH adatai szerint is növekszik. 

   Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke viszont lapunknak azt mondta: a vasárnapi zárva tartás hosszabb távon szinte biztosan leépítésekhez vezet, és nem tesz jót a munkaerőpiacnak, hiszen az elmúlt időszakban nem sok állásteremtő beruházás létesült. Különösen vidéken kétséges, hogy a környékbeli cégek képesek lesznek foglalkoztatni az elbocsátottakat.

   Természetesen szakmától is függ, mennyire nehéz új állást találni. Míg a cégek továbbra is rengeteg péket, húsipari dolgozót, köztük henteseket keresnek, a pénztárosoknak, árufeltöltőknek valószínűleg nem lesz könnyű dolguk. Nehezíti az elhelyezkedést az is, hogy a legtöbben saját tulajdonú lakásban, házban laknak, az ingatlanárak közötti különbségek azonban továbbra is nagyok. Egy hajdúböszörményi ház árából – ahol bezár egy Tesco áruház – aligha biztosíthatók a korábbi életkörülmények például Budapesten, ahol nagyobb az esély állást találni.

Forrás: Világgazdaság