Az ösztöndíjas foglalkoztatás

A munkáltatónak érdeke fűződik ahhoz, hogy a gazdasági tevékenysége eredményes folytatásához szükséges létszámú és képzettségű munkaerő álljon rendelkezésre. A munkáltató szakemberszükségletét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján több módon is biztosíthatja: tanulmányi szerződés kötése útján (Mt. 229. §), tanulmányok folytatására irányuló polgári jogi szerződés kötése útján (amelyet a polgári jog szerződési joga szabályoz). A jogszabályok az Mt. szabályozási körén túl is támogatják a szakképzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő elhelyezkedését, amelynek egyik eszköze a támogatott ösztöndíjas foglalkoztatás – írja a munkajog.hu.

   Az ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszony szabályozási alapját a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényjelenti, amely 2005. január 1-jétől szabályozza e foglalkoztatási formát.
 
   A jogalkotó célja az volt, hogy a támogatott foglalkoz­tatási formával megkönnyítse a pályakezdő fiatal, diplomás munkavállalók munkaerő-piaci megjelenését és szak­mai tapasztalatszerzését. Az ösztöndíjas foglalkoztatás szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasz­talat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony [2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 4. pont]. Fontos rögzítenünk, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatás nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
 
   Atipikus foglalkoztatási jogviszonyként az Mt.-ben nem szabályozott jogviszony, amelynek ugyan háttérjogszabálya az Mt., de annak rendelkezéseitől számos ponton eltérést enged. Az ösztöndíjas foglalkoztatott élethelyzetét tekintve tér el a tipikus munkavál­lalótól: fiatal kora és frissen szerzett (legfeljebb kétéves) diplomája miatt indokolt munkajogi megkülönböztetése.
 
   A fogalmi elhatárolások körében meg kell különböz­tetnünk a diákmunkát, az iskolaszövetkezeti munkavégzést és a tanulmányi szerződéssel végzett munkát az ösztöndíjas foglalkoztatástól. Az ösztöndíjas foglalkoztatás a munkaviszony munkavállalói oldala szempontjából mutat hasonlóságot a fenti foglalkoztatási formákkal. Közös elemük, hogy a munkavégzés és a tanulmányi előmenetel a jogviszonyban szoros kapcsolatban áll.
 
   Fontos azonban rögzítenünk, hogy míg diákmunka, iskolaszövetkezeti munkavégzés vagy tanulmányi szerződéssel egybekötött munkaviszony esetében olyan jogalanyok szerepelnek munkavállalói oldalon, akiknek a képzése folyamatban van, addig ösztöndíjas foglalkoztatott csak az lehet, aki felsőfokú tanulmányait már lezárta, a végzettséget megszerezte, a harmincadik életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra.
 
Az ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszony létrejötte, alanyai
 
  A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a felek között szerződés hozza létre, fontos azonban kiemelni, hogy ­ennek elnevezése nem munkaszerződés. A szerződést kötelező írásba foglalni, amelynek elkészítéséről a foglalkoztató gondoskodik. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,
az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,
az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,
a munkavégzés helyét és feltételeit,
a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,
a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megje­lölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit [2004. évi CXXIII. törvény 9. § (5) bekezdés].
 
   A jogviszony alanyai egyrészt a pályakezdő, felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatott, másrészt a foglalkoztató, aki az Mt., a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. § e) pontja, és 2. §-a, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég [2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 7. pont, 9. § (1) bekezdés]. A jogviszony szereplői között, kvázi harmadik félként jelenik meg a szakmai se­gítő, aki a 2004. évi CXXIII. törvény 11. §-a alapján kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoz­tatott között.
 
  A foglalkoztató nevében utasítást ad és szakmai támogatást nyújt az ösztöndíjas foglalkoztatott számára, folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét, valamint elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánló­levelét. Feladatköre hasonló a munkaviszony esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladataihoz azzal az eltéréssel, hogy munkaviszony esetében nem beszélhetünk egyéni programról vagy ajánlólevélről, illetve a szakmai segítő esetében a tevékenységet támogató feladatok hangsúlyosabbak, míg munkaviszony esetében inkább az ellenőrzési, felügyeleti feladatok jelentősebbek.
 
   Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt csak határozott időre lehet létrehozni, az ösztöndíjas foglalkoztatott felsőfokú végzettsége megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő időre [2004. évi CXXIII. törvény 9. § (2) bekezdés].
 
Forrás: munkajog.hu