Akadozó diplomamentés

 Ötvenezer fiatal nem rendelkezik a diplomájához szükséges nyelvtudással, az alapismeretek híján sokan még a tavaly szeptemberben indult diplomamentő program ingyenes nyelvtanfolyamaira sem kerülhetnek be. A lesújtó eredmények fényében meghosszabbították a programot, márciustól magasabb óraszámú felkészítő kurzusokra is jelentkezhetnek a „majdnem diplomás” fiatalok – írja a Népszava.

   A felsőoktatási intézmények által előírt nyelvvizsga hiányában az egyetemi vagy főiskolai hallgatók ötöde nem kaphat diplomát ma Magyarországon - írta tegnapi számában a Magyar Nemzet. A szükséges nyelvtudás híján diploma nélkül maradt fiatalok száma nagyjából ötvenezer főre tehető, a napilap információi szerint azonban a nyelvvizsgagondokra már korábban is fény derült.
 
  2013-ban például az államvizsgázók harmada nem jutott végül diplomához több felsőoktatási intézményben sem. Számukra nyújthat segítséget az úgynevezett diplomamentő program, amelynek keretein belül a pályázók egy államilag támogatott nyelvtanfolyamon szerezhetik meg a hiányzó középszintű nyelvtudást. Érdekes módon eddig nem éltek túl sokan a lehetőséggel, a diploma nélkül maradtak mindössze negyede jelentkezett a programra, s közülük is csak mintegy ötezren jutottak el a támogatási szerződés megkötéséig.
 
  Pákozdi Szabolcs, a programot megvalósító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatója a múlt héten számolt be arról, hogy a programra jelentkező fiatalokkal kitöltetett előzetes szintfelmérők eredményei arra világítottak rá: sokan még azzal az alapszintű nyelvtudással sem rendelkeznek, amely a diplomamentő nyelvtanfolyamok indulásánál eleve elvárható lenne.
 
   Így pedig a jelentkezők nemhogy a 120 vagy a 180 órás, de még a 240 órás képzés után sem tudnának sikeres nyelvvizsgát tenni. A pályázók gyenge tudása miatt az OFA végül úgy döntött, meghosszabbítja a tavaly szeptemberben indult programot, és az idén márciustól magasabb óraszámú nyelvtanfolyamokat is indítanak azoknak, akiknek egy 240 órás képzéssel nem biztosítható a sikeres nyelvvizsga. Ugyanakkor a 120 és 180 órás képzések tavasszal már nem indulnak, mivel kevesen vannak, akik rendelkeznek a „gyorstanfolyamokhoz” szükséges előzetes nyelvismerettel.
 
  Szakemberek úgy vélik, a programra jelentkezők nem csupán a tanfolyamokra való bekerüléshez szükséges nyelvi alapkövetelményekkel, de olykor még saját nyelvtudásukkal sincsenek tisztában. Tölgyesi Zsuzsa, a Tudomány Nyelviskola tanulmányi igazgatója lapunknak elmondta, tapasztalatai szerint a pályázók közül többen már a nyelvi szintfelmérőre sem mennek el.
 
 „A mostani program nagy hibája volt, hogy nem azokra az óraszámokra írták ki a tanfolyamokat, amelyekre szükség lett volna. Ezt most korrigálták, így remélhetőleg sikerülhet feltölteni a csoportokat” - vélekedett a szakember, aki szerint a mostani tapasztalatok egyben kiemelkedően fontos jelzésként szolgálnak mind a döntéshozók, mind pedig a társadalom számára.
 
   A kialakult kép valóban lesújtó, pedig a felsőoktatásba jelentkezők nagyobb része vélhetően tisztában van azzal, hogy a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgára is szüksége van - mégis sokan úgy államvizsgáznak és kerülnek a diploma közelébe, hogy még alapszintű nyelvtudással sem rendelkeznek. Tölgyesi szerint az okok között felmerülhet a motiváció hiánya: sokan még úgy is el tudnak helyezkedni, hogy bár van igazolásuk az államvizsga sikerességéről, diplomával nem rendelkeznek.
 
  Emellett az a kérdés is felmerülhet, vajon miért nem elegendő a főiskolai vagy egyetemi nyelvoktatás arra, hogy a hallgatók a záróvizsga előtt gond nélkül megszerezhessék a diplomájukhoz szükséges nyelvvizsgákat? Több intézményben is általános tapasztalat, hogy egyes, nem kifejezetten nyelvi szakokon nem fordítanak elég figyelmet a nyelvoktatásra, sőt előfordul, hogy néhol a nyelvi órák teljes egészében hiányoznak a kötelező kurzusok közül. Pedig a felsőoktatási intézményeknek - elvileg - biztosítaniuk kellene a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvi tudás elsajátításának lehetőségét is.
 
  A motiváció hiánya mellett tehát a nyelvi képzések minősége vagy a tantervben előírt nyelvórák hiánya ugyancsak gondot jelent a felsőoktatásban elvárt nyelvtudás nélküli „majdnem diplomások” számára. „A problémát a diplomamentő program sem oldja meg, hiszen ez csak egyfajta sebtapasz.
 
  Mindenképp nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nyelvoktatásra, a mai világban egyetlen diplomás ember sem engedheti meg magának, hogy ne beszéljen legalább egy idegen nyelvet. Ha a rendszer nem fog változni, minden évben indíthatunk egy diplomamentő programot” - vélekedett a szakember.

Forrás: Népszava