Több tízezer brit részesül segélyekben más EU-tagállamokban

 Legalább 30 ezer brit állampolgár vesz fel munkanélkülieknek járó szociális juttatásokat az Európai Unió más tagországaiban - írta saját átfogó felmérésének adatait idézve a keddi The Guardian.

    A vezető baloldali brit napilap 23 EU-tagállamra, köztük Magyarországra kiterjedő vizsgálata kimutatta azt is, hogy egyes uniós társállamokban az ilyen ellátásban részesülő britek száma többszörösen meghaladja azokét, akik az adott országból települtek Nagy-Britanniába és ott kapnak hasonló juttatásokat.

    Írországban például több mint 11 ezer brit részesül munkanélkülieknek járó segélyben vagy álláskeresési támogatásban, Nagy-Britanniában ugyanakkor 2620 ír állampolgárnak folyósítanak ilyen jellegű ellátást.

    Németországban hatezernél több brit, Nagy-Britanniában 1470 német, Franciaországban háromezer brit, Nagy-Britanniában 2800 francia kap rendszeres munkanélküliségi támogatást.

    A The Guardian grafikus kimutatása szerint Svédországban, Belgiumban, Finnországban és Ausztriában is jóval több brit részesül állástalanoknak járó szociális juttatásokban, mint ahány svéd, belga, finn és osztrák állampolgár Nagy-Britanniában.

    Ráadásul több külföldi EU-tagállam jóval nagyvonalúbban gondoskodik a munkanélküliekről, mint a brit szociális ellátórendszer: egy brit munkanélküli Franciaországban például több mint háromszor annyi segélyre számíthat, mint egy francia állástalan Nagy-Britanniában.

    A közép- és kelet-európai EU-tagállamok esetében az arányok mindazonáltal átfordulnak: Nagy-Britanniában csaknem 15 ezer lengyel, Lengyelországban ugyanakkor két brit részesül munkanélküliségi segélyben. A The Guardian kimutatása szerint jelenleg 2480 magyar vesz fel álláskeresőknek járó támogatást Nagy-Britanniában; Magyarországon négy brit állampolgár kap hasonló szociális ellátást. A Nagy-Britanniában élő csehek közül 4560, Csehországban 23 brit jut ilyen jellegű támogatáshoz.

    A The Guardian megállapítása szerint mindazonáltal az utóbbi évtizedben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országok Nagy-Britanniában munkanélküliségi ellátásban részesülő polgárainak teljes száma is „mérsékelt”, rácáfolva a „szociális turizmusról” rendre elhangzó panaszokra.

    A lap felmérése szerint nagy átlagban a külföldi EU-tagországokban élő briteknek, illetve a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak egyaránt mindössze a 2,5 százaléka igényel munkanélküliségi ellátást. Roxana Barbulescu, a Sheffieldi Egyetem nemzetközi migrációs programjának kutatásvezetője a lapnak kijelentette: a számok azt mutatják, hogy sem a külföldön élő britek, sem a Nagy-Britanniában élő külföldi uniós polgárok nem jelentenek komoly terhet a szociális ellátórendszerekre.

    Matteo Renzi olasz miniszterelnök a The Guardian felmérése kapcsán a brit lapnak azt mondta, hogy az „ostromlott erőd” logikája sehova nem vezet, viszont utat nyit a jobboldali idegengyűlöletnek és a nacionalizmusnak Európában.

    David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök hétfőn elmondott választási programismertető beszédében kijelentette, hogy ha a májusi brit parlamenti választások után is ő lesz a brit miniszterelnök, kormánya „az elképzelhető legkeményebb” szabályozási szigorításokat vezeti be a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában.

    Cameron a tervek közül kiemelte, hogy azok az EU-bevándorlók, akik érkezésük után kezdenek munkát keresni Nagy-Britanniában, a jövőben nem igényelhetnek munkanélküliségi ellátást az álláskeresés időszakára. Azoknak, akik hat hónap után sem találnak munkát, el kell hagyniuk Nagy-Britanniát, azoknak pedig, akik elhelyezkedtek, négy évig kell folyamatosan dolgozniuk és társadalombiztosítási járulékot fizetniük, mielőtt a munkavállaláshoz kapcsolódó szociális kedvezmények teljes körét igénybe vehetnék.

    A The Guardian kérdésére, hogy ha London e szigorításokat bevezeti, mi lesz a külföldön szociális támogatásban részesülő britekkel, a Downing Street szóvivője azt mondta, Cameron tisztában van azzal, hogy e módosítások viszonossági alapon az Európai Unió egészében érvényesek lennének.