A gazdaság lakmuszpapírja a diákmunka

 – A gazdaság lakmuszpapírja a diákmunka – véli Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke a Metropolban. Válság idején ezen a téren csökkentik költségeiket először a cégek, felívelő szakaszban pedig a tanulók segítségével igyekeznek növelni a teljesítményüket.

   – Jelenleg az iskolaszövetkezetek nem tudnak annyi diákot kiközvetíteni a cégekhez, mint amennyire szükség lenne – vázolta  a viszonylag új piaci helyzetet Fiák István. Ezért is szeretné a szervezet elérni, hogy a passzív – azaz a tanulmányaikat szüneteltető – hallgatók is vállalhassanak munkát iskolaszövetkezeten keresztül. Erre jelenleg egy jogszabályi megfogalmazás szerint nincs lehetőség, de minimális módosítással a helyzet változhatna. A DiákÉSZ felmérése szerint a passzív hallgatók 75-80 százaléka épp a pénzhiány miatt szünetelteti tanulmányait, viszont csak 17 százalékuk tud legális munkahelyen elhelyezkedni, így nekik is nagy segítség lenne a módosítás.

  Az iskolaszövetkezeteken keresztül körülbelül 130 ezer diák dolgozik, 70-75 százalékuk tanul a felsőoktatásban. A középiskolások elsősorban nyáron vállalnak munkát, bár egyes hétvégi feladatokat – például mozikban a jegyeladói munkát – ők is el tudnak látni.

  – Egyre nagyobb azoknak a hallgatóknak az aránya, akik tudatosan, szakterületüknek, tanulmányaiknak megfelelő munkát keresnek – mondta Fiák István. – Nem titkolt céljuk ezzel, hogy diploma után főállásban helyezkedjenek el az adott cégnél. Ha ez mégsem sikerül, akkor is jó szakmai referenciát jelent a munka.

  A gyakornoki állások mellett az árufeltöltőtől a számítógépes programozóig szinte mindenféle munkát kínálnak a diákoknak.

  A legkeresettebbek a nyári fesztiválok által meghirdetett munkalehetőségek, de népszerűek még az autóipari és az elektronikai cégek, és egyre többen tudnak elhelyezkedni a mezőgazdaságban is.

  A fizetéseket tekintve a tanulók mintegy kétharmada a minimálbérnek megfelelő fizetést kap. Vannak persze olyan állások is, amelyekkel óránként 1500 forintot is meg lehet keresni, de azokhoz alapos nyelvtudás vagy informatikai jártasság szükséges.

Üres álláshelyek

  20 ezer passzív hallgatónak azonnal tudnának az iskolaszövetkezetek munkát adni – most ugyanis éppen ekkora a kereslet.
 
Arányok
 
   Egyre többen vállalnának iskola mellett munkát, a tapasztalatszerzés is fontos szempont a diákonak.

• A diákok 55 százaléka dolgozott iskolaszövetkezeten keresztül legalább egy munkahelyen.

• Az iskolaszövetkezetben nem dolgozó  tanulók alig 5 százaléka vállal munkát.

• A diákok mintegy 40 százaléka a fentiekből adódóan úgy végzi el az iskolát, hogy egyetlen percet sem dolgozott.

• Kétszer akkora esélye van az elhelyezkedésre annak, aki korábban dolgozott.
 
Forrás: Metropol