Startlaphoz Csatlakozz!

Van-e haszna a bevándorlásnak?

Andor László: Gazdaság és vándorlás

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. január 25. vasárnap, 17:05

Hogy a migrációval kapcsolatos vitákból gyakran hiányzik a ráció, azt megszoktuk. A párizsi terrorcselekmények óta azonban – legalább is Magyarországon – az egyik fő vitatéma az lett, hogy van-e kapcsolat a bevándorlás és a terrorizmus között. Még messzebb menve: van-e egyáltalán haszna a bevándorlásnak, szükséges-e ez Európában, hogyha – feltételezhetően – ilyen kockázatok származnak belőle – olvasható Andor László, az Európai Bizottság korábbi tagjának írása a Világgazdaság oldalán.

  Legelőször is azt kell tisztázni, hogy valójában milyen tényezők állnak a terrorista cselekmények mögött – amellett, hogy jó adag emberi gonoszság és gyűlölet kell hozzá. Jeffrey Sachs, a neves amerikai közgazdász úgy fogalmaz: az iszlám terrorizmus napjaink közel-keleti háborúinak kiterjesztése.
 
  A 2003-ban kezdődött iraki inváziónak konzervatív becslés szerint is több mint 100 ezer civil áldozata volt, amiért az Egyesült Államok soha nem kért bocsánatot. A szíriai konfliktus miatti körülbelül 200 ezer halott és 3,7 millió külföldre menekült annak a harcnak az áldozata, amelyet az USA és szövetségesei Bassár el-Aszad pártfogói, Irán és Oroszország meggyengítéséért vív.
 
  A radikális iszlám terrorjának megállításához véget kell vetni a Közel-Kelet nyugati ellenőrzésének. Ebben sokat segíthet az olaj mint energiaforrás fokozatos leértékelődése – írja Sachs.
 
  Hasonlóképp, Stephen Walt a Foreign Policy hasábjain szintén a közel-keleti konfliktusokkal és intervenciókkal kapcsolja össze a Párizsban történteket. Szerinte nem kell feltétlenül hibásnak tekinteni vagy elítélni az amerikai (és más nyugati) beavatkozásokat ahhoz, hogy megtaláljuk a New Yorkban, Madridban, Párizsban történtek gyökereit a megelőző időszak birodalmi vagy más katonai beavatkozásaiban.
 
   Ez az összefüggés még világosabbá válik, ha a Párizsban történtek mellett megemlítünk más, a történelemből ismert terrorcselekményeket. Például Észak-Írországban közel egy évszázadon át zajlottak terrorista akciók, amihez a bevándorlásnak nyilván semmi köze nem volt, és a vallás (katolikusok és protestánsok szembenállása) is inkább egy identitás-képző tényező volt egy mélyebb ok mellett, ami nem más, mint a brit birodalom hanyatlása és az Egyesült Királyság geopolitikai érdekeinek biztosítása.
 
   Mindezek tudatában azt mondhatjuk: a párizsi események kapcsán a bevándorlás, a bevándorlók káros hatásáról értekezni csakis valamiféle figyelemelterelés lehet. Emellett ajándék ez azoknak a szélsőségeseknek, akik fő- és melléküzemágban az eltérő bőrszínűek, vallásúak, szokásúak elleni gyanakvás, gyűlölködés és kirekesztés gerjesztésével foglalkoznak.
 
  Ha léteznének tankönyvek populista politikusoknak, a bevándorlókra való mutogatás, bűnbakként való felhasználásuk az első leckék egyikében kapna helyet. Sok esetben az ilyen populista tendenciák erősebbek ott, ahol kevesebb a bevándorló (például Nagy-Britanniában többen támogatják a Függetlenségi Pártot (UKIP) Londonon kívül, Németországban nagyobb a vándorló szegényekkel szembeni ellenszenv Bajorországban, Svájcban többen szavaztak a bevándorlás korlátozása mellett a nagyvárosokon kívül). Ilyenkor a bevándorlók iránti ellenszenv a változásoktól való idegenkedéssel, és az országokon belüli elosztási vitákkal áll összefüggésben.
 
  Bár a bevándorlás sok kérdést felvet és sok feladatot ad, általában a bevándorlókat bajok forrásának tekinteni indokolatlan. Ma Nagy-Britanniába és Németországba nagyon sokan jönnek külföldről dolgozni (EU-ból és EU-n kívüli országokból egyaránt), miközben ez a két ország EU-átlag fölötti növekedést és EU-átlag alatti munkanélküliséget tud felmutatni. Emellett látni kell: Németországnak többet kellett volna tennie a török bevándorlók integrálásáért, és ugyanez mondható el az Egyesült Királyságról a Nemzetközösségből vagy a világ más tájairól érkezettekkel kapcsolatban.
 
   Szakmai elemzésekben gyakran azt olvassuk: Európa gazdaságának szüksége van a bevándorlókra. Ezt egy közgazdasági alapigazságnak tekinthetjük, azért, mert a bevándorlás nélkül Európa népessége fogyna, a munkaképes korú népesség pedig még a bevándorlást beszámítva is csökkenésnek indult. A kulturális különbségek fontosak lehetnek Európán belül és kívül is, de a generációk közötti gazdasági egyensúly és szolidaritás ugyanilyen fontos kérdés.
 
  Végső soron a nagyarányú vándorlás mögött valamilyen jelentős egyensúlytalanság, valamint sok-sok egyéni döntés áll. A migrációnak lehet különböző okait megkülönböztetni, de a migránsokat különböző csoportokba elkülöníteni már problémásabb. Nehéz azt mondani, hogy az egyik bevándorló politikai, a másik meg gazdasági. A legtöbb esetben gazdasági, szakmai, családi, politikai, kulturális, életmódbeli és egyéb okai is lehetnek annak, hogy valaki ki-, el- vagy bevándorol, és ezek az okok egyes személyeken vagy családokon belül is keveredhetnek.
 
   Amikor a migráció volumenével akarunk valamit magyarázni, nem szabad elsiklani amellett sem, hogy a 2007-2008-ban indult, elhúzódó gazdasági válság az Európába történő bevándorlást nem megnövelte, hanem visszavetette. A pénzügyi krach előtti prosperitás éveiben sokkal nagyobb mértékű volt a bevándorlás, mint azóta. Azt is látjuk, hogy az EU-n belüli migráció idővel újra megélénkült (a mély recesszióba süllyedt Dél-Európából észak felé vándorolnak egyre többen), míg az EU-n kívülről érkező bevándorlás csak alig növekedett azután, hogy körülbelül a felére esett vissza.
 
   Megváltozott ugyanakkor a migráció jellege. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában kialakult konfliktusok elmérgesedése és elfajulása, az Arab Tavasz militarizálása következtében jóval nagyobb a menekültek részaránya a teljes migráción belül. Sokkal több a szerencsétlen, nélkülöző, ideiglenes bázisokon időző egyén és család, akiken segíteni humanitárius kötelesség.
A legtöbbet segíteni persze azzal lehetne, ha a térség országaiban helyreállna a rend, a politikai stabilitás és a normális gazdasági tevékenységek lehetősége.
 
   Azért tehát, hogy a bevándorlással kapcsolatban kevésbé kelljen aggódnunk, igen sokat tehet a kül- és biztonságpolitika, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

Forrás: Világgazdaság

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Andor László: Gazdaság és vándorlás.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector