Startlaphoz Csatlakozz!

Egy sor társadalombiztosítási, adózási összeghatár is növekedett

Kik járnak még jól a minimálbér-emeléssel?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. január 27. kedd, 14:24

A legkisebb bér összegének emelkedése nemcsak a minimálbéren foglalkoztatottaknak kedvező hír, hanem egy sor társadalombiztosítási, adózási összeghatár is növekedett – ismertette az adozona.hu.

   Január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi alapbér kötelező legkisebb összege (azaz a „minimálbér”) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 105 000 forint/hó. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált havi bérminimuma pedig 122 000 forint a 347/2014. (XII.29.) kormányrendelet értelmében.

  Noha munkajogi tárgyú rendeletről van szó, a minimálbérhez mind adózási, mind pedig társadalombiztosítási vonatkozásban számos összeghatár kötődik, ami azt jelenti, hogy ezeket a számokat január 1-jétől korrigálni kell. (A garantált bérminimum e tekintetben kisebb jelentőséggel bír. Tulajdonképpen csak az egyéni és társas vállalkozók esetében játszik szerepet a havi minimum szociális hozzájárulási adó- vagy járulékfizetési kötelezettség meghatározásánál, feltéve, hogy a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.)

  A tárgyhónap első napján érvényes minimálbért, tehát január hónaptól a 105 000 forintot kell alapul venni:

– a havi minimális adó- és járulékfizetéssel érintett egyéni és társas vállalkozók által fizetendő szociális hozzájárulási adó és a járulék alapjának meghatározásánál;

– az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) g) pontja szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok estében a biztosítási kötelezettség elbírálása során, ami azt jelenti, hogy a minimálbér 30 százalékát elérő havi (31 500 forint) vagy annak a harmincad részét elérő napi (1 050 forint) jövedelem esetén áll fenn a biztosítási kötelezettség;

– a Tbj. 34-35. §-a szerinti megállapodások alapján történő járulékfizetéskor (például egy nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából között megállapodás esetén január hónapra vonatkozóan minimálisan 105 000 x 34 % = 35 700 forint nyugdíjjárulékot kell fizetni);

– a kezdő, illetve az előző évben 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő január havi járulék és szociális hozzájárulási adóalapja ugyancsak 105 ezer forintra nő, illetve

– az egyházi személyek után is az említett összeg után kell a járulékokat megfizetni.

   A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezmények vonatkozásában a minimálbér változása érinti

– a 2004. évi CXXIII. törvény 8/B paragrafusa szerinti részmunkaidőben foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményt, (mely esetében a havi kedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének a 7 százaléka), illetve

– ugyanezen törvény 16/A-A6/B szakasza alapján a rehabilitációs kártyához kapcsolódó kedvezményt (amely esetében a havi kedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének a 27 százaléka), valamint

– a 2011. évi CLVI. törvény 462/A §-a szerinti megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető kedvezményt (amely alapján a vállalkozó után fizetendő adó összege maximum a minimálbér kétszeresének a 27 százalékával mérsékelhető).

   A korhatár betöltése előtt folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság esetében a kereseti korlát meghatározásánál ugyancsak a minimálbérből kell kiindulni. Az e körbe tartozóknál 2015-ben 18 x 105 000 = 1 890 000 forint lesz az éves kereseti korlát.

   A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak arra kell ügyelnie, hogy egymást követő három hónapból legalább egyszer ne haladja meg a jövedelme a minimálbér 150 százalékát, azaz 157 500 forintot.

  Nemcsak a keresetre vonatkozó korlátnál, hanem több ellátás felső határa esetében is a minimálbérből kell kiindulni.

– a gyermekgondozási díj (gyed) maximuma a minimálbér kétszerese,

– a táppénzmaximum a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérhez kötődik (a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának a harmincad részét, ezért 2015-ben, a 105 000 forintos minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 7 000 forintot),

– a rokkantsági ellátás, illetve a rehabilitációs ellátás maximum összegei ugyancsak a minimálbérhez kötődnek.

  A családtámogatási és szociális ellátások másik nagy csoportja (például gyes, gyet, anyasági támogatás) összege az öregségi nyugdíjminimumhoz kötődik. Ennek 28 500 forintos mértéke hosszú évek óta (és 2015-ben is) változatlan.

   És végül említsük meg a közfoglalkoztatásban 2015. január 1-jén alkalmazandó havi bérminimumot [170/2011. (VIII.24.) kormányrendelet], melynek összege 79 155, illetve munkavezető esetében 87 090 forint.
 
Forrás: adozona.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Kik járnak még jól a minimálbér-emeléssel?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector