Így változott a szochó januártól

 Néhány gyakorlati tapasztalat és egyéb jogszabályváltozások miatt módosult kissé a szociális hozzájárulási adó szabályozása. Cikkünkben elmagyarázzuk azt is, miként módosultak az adókedvezmények – olvasható a munkajog.hu oldalán.

  A szociális hozzájárulási adó tekintetében a gyakorlati tapasztalatok indukálta pontosítások, illetve a kapcsolódó jogszabályokban bekövetkezett változások miatti módosítások öltöttek testet 2015. január 1-jétől az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) vonatkozó rendelkezéseiben.
 
   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosított rendelkezése szerint 2015. január 1-jétől a terhességi gyermekágyi segély helyett - pénzbeli ellátásként - csecsemőgondozási díjat állapítanak meg az érintett természetes személy számára. A pénzbeli ellátás elnevezésének változása átvezetésre került a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokon is. A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekkel összefüggésben továbbra is terhességi gyermekágyi segély folyósítása történik a jogosult számára, ezért a szociális hozzájárulási adó tekintetében átmeneti rendelkezés vonatkozik arra, hogy ahol a törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
 
Az adóalap megállapítására vonatkozó szabály pontosítása:
 
  Az Eat. 457. § (1) bekezdése szerint „a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.”
 
   Az Eat. nem határozza meg elkülönítetten a társas vállalkozói jogviszonyt, ezért a hivatkozott rendelkezésből az is levezethető, hogy a nevesített kifizetők a tagjukkal fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszony – egyebek mellett – például a munkaviszony is. A különös szabályok alkalmazása alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezések szerint a kifizetőnek akkor nem kell alkalmazni a különös szabályokat, ha tagjuk más kifizetővel is olyan jogviszonyban áll, mely megalapozza a minimálbér 112,5 százaléka utáni fizetési kötelezettséget, és ennek a kifizető eleget is tesz.
 
   A különös szabályok alóli mentesülésre vonatkozó szabályok pontosításának eredményeként egyértelművé vált, hogy a minimum adóalap (Tbj. szerinti minimálbér 112,5 százaléka) után a szociális hozzájárulási adót – hasonlóan a járulékfizetés szabályaihoz – csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni.
 
Az adókedvezmények érvényesíthetőségét meghatározó szabályok változása:
 
  A szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető adókedvezmények rendszerében a kedvezményezett adóalap megállapításával összefüggésben egyetlen esetben kellett arányosítani, mégpedig akkor, ha a munkavállaló foglalkoztatására részmunkaidőben kerül sor.
 
   Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
 
  A 2015. január 1-jétől hatályos módosítás egyrészt hiánypótlás, abban a tekintetben, hogy a kutatók foglalkoztatása utáni adókedvezmény 2014. január 1-jétől kiterjesztésre került a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizetőre is. Az érvényesíthető kedvezmény alapja ebben az esetben is a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint adómegállapítási időszakonként. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék. A szabályozás azonban nem tartalmazott arányosítási szabályt részmunkaidős foglalkoztatás esetén, amelyet 2015. január 1-jétől pótolt a jogalkotó.
 
   A módosítás másik iránya a kedvezményezett adóalap kiterjesztését jelenti.
A 2015. január 1-jétől hatályos szabályok szerint:
 
   Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót:
a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók,
a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállalók,
a tartósan álláskereső személyek , valamint
a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményének megállapítása tekintetében.
 
   A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidő és teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető a kedvezmény.
 
   Legfeljebb 500 ezer forintnak az arányosított összege a kedvezményezett adóalap
a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő részmunkaidős foglalkoztatása esetén.
 
  A részmunkaidős foglalkoztatással összefüggő szabályozást 2015. január 1-jétől nem nem kell alkalmazni a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezménnyel összefüggésben. Esetükben nincs jelentősége a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnak, a kedvezmény alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint.
 
  2015. január 1-jétől a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményhez kapcsolódó fogalmakat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény tartalmazza.
 
  A hivatkozott törvény fogalom meghatározása szerint
kutató-fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik,
kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás.
 
A költségvetési szervekre vonatkozó korlátozás:
A költségvetési szervek az általuk
a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,
a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállalók után,
a tartósan álláskereső személyek után , valamint a
gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után
 
   2014. december 31-éig - az általános szabályok szerint érvényesíthették a szociális hozzájárulási adó terhére az adókedvezményeket, azzal, hogy az ebből fakadó megtakarításaikat a központi költségvetésbe be kellett fizetniük. Természetesen a központi költségvetést megillető pénzeszközöknek a nyilvántartása komoly adminisztrációs terhet jelentett az érintett gazdálkodók részére.
 
   Az adminisztrációs terhek csökkentése indokolta azt a módosítást, amelynek következtében a költségvetési szervek 2015. január 1-jétől az előzőekben említett adókedvezményeket már nem érvényesíthetik.
 
  A szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető kedvezmény rendszerben egyetlen olyan kedvezmény van jelen, amely de minimis támogatásnak minősül, ez pedig a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény.
 
   A de minimis támogatások alkalmazásáról, illetve a csoportmentességi rendelet tekintetében az Európai Bizottság új rendeleteket alkotott, amelyek 2014-ben léptek hatályba. A két új szabály az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet, illetve a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU biztottsági rendelet .
 
   Az új rendelkezésekre történő hivatkozások az Eat. vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében tartalmi változást nem eredményeznek. A megváltozott munkaképességű vállalkozók adókedvezményére vonatkozó szabályok egyebekben nem módosultak.
 
  A szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető adókedvezmények rendszerében bekövetkezett további változás, hogy 2015. január 1-jétől megszűnt a START-kártyával foglalkoztatott pályakezdőnek minősülő munkavállalóval összefüggésben a kedvezmény érvényesítésének lehetősége.
 
   Átmeneti szabály biztosítja, hogy a 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében - amennyiben a törvényi feltételek fennálltak - a Pft. 2-7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.
 
Forrás: munkajog.hu