Startlaphoz Csatlakozz!

A gyakorlatban sokszor szinonimaként használják e két fogalmat

Kölcsönzés vagy közvetítés?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. február 02. hétfő, 16:21

A munkaerő-kölcsönzés és a munkaközvetítés egyaránt népszerű szolgáltatások a piacon. Két teljesen eltérő intézményről van szó, amelyekre más szabályok vonatkoznak, a gyakorlatban mégis sokszor szinonimaként használják e két fogalmat. Tekintsük át, miben más a munkaközvetítés, mint a kölcsönzés! – írja dr. Kártyás Gábor munkajogász a munkajog.hu oldalán.

  Általános tapasztalat a munkaerő-piacon, hogy a kínálati és a keresleti oldal, azaz a munkavállaló és a munkáltató egymásra találása legtöbbször egy harmadik személy közbejöttével történik, aki vagy valamelyik fél személyes ismerőse, vagy egy munkaerő-közvetítő szerv. A munkaközvetítés részben állami tevékenység, részben pedig piaci alapon szervezett szolgáltatás. A magyar munkajogban ez utóbbit nevezzük magán-munkaközvetítésnek.
 
   A hatályos szabályozás szerint magán-munkaközvetítés a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is.
 
   Látható, hogy a magán-munkaközvetítő nem maga létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a munkát keresővel, hanem az mindig a közvetítési szolgáltatást megrendelővel jön létre. A munkaerő-kölcsönzéssel szemben itt tehát nincs szó háromoldalú jogviszonyról, a közvetítő szerepe csak a jogviszony létesítését megelőző eljárásban jelenik meg, de a munkát végzővel szemben semmilyen munkáltatói jogot nem gyakorol, és ilyen jellegű kötelezettségek sem terhelik. Másrészt hangsúlyozandó, hogy a közvetítés alapján a munkát keresővel nem csak munkaviszony, hanem bármilyen olyan jogviszony létrejöhet, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka (pl. vállalkozás, megbízás), ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is.
 
   A magán-munkaközvetítés lényege tehát, hogy a megbízó számára egy erre specializálódott cég kiválasztja a megadott követelményeknek leginkább megfelelő jelölteket, akik közül aztán az alkalmasnak talált személlyel a megbízó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíthet. A közvetítés akkor vonzó szolgáltatás, ha a munkaerőt keresők gyorsabban és költség-hatékonyabban tudnak így új munkatárshoz jutni, mintha közvetlenül maguk folytatnák le a kiválasztási eljárást. Olyan szervezetek esetében, ahol a mindennapi személyzeti ügyek intézése mellett nincs kapacitás az új munkaerő felvételének lebonyolítására, a magán-munkaközvetítés gyakran keresett szolgáltatás.
 
  Más esetekben a közvetítő cég szakértelmére, tapasztalatára kívánnak támaszkodni a munkaerőt kereső vállalkozások. Az sem ritka, hogy mielőtt egy munkaerő-közvetítő szolgálatait vennék igénybe, a megbízók maguk próbálják meg betölteni üres állásaikat. Ha ez ésszerű időn belül nem vezet eredményre, megpróbálkoznak egy közvetítő megkeresésével. A magán-munkaközvetítés a gyakorlatban számos formában megjelenhet. A megbízók olykor csak a hatékony hirdetési kampány lefolytatására adnak megbízást, máskor a közvetítő feladata a teljes kiválasztási eljárás ellátását felöleli.
 
   A munkaerő-közvetítés különleges esete, amikor a munkáltató a munkaerő-kölcsönzés keretében nála dolgozó munkavállalót a kikölcsönzés lejárta után maga veszi alkalmazásba. Ilyenkor a két szolgáltatás keveredik. A Munka Törvénykönyve szerint az átvételt a kölcsönbeadó a munkavállalóval és a kölcsönvevővel kötött megállapodásban sem zárhatja ki és nem is korlátozhatja. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy elősegítse a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tartós, hagyományos munkaviszonyhoz jutását. Ezt elősegítendő számos országban tilos a munkavállalót korlátozni abban, hogy a kikölcsönzés után közvetlenül a kölcsönvevővel létesítsen munkaviszonyt. Ilyen előírást a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló egyezménye és a munkaerő-kölcsönzésről szóló EU irányelv is tartalmaz.
 
   A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti, a munkaerő kikölcsönzéséről szóló szerződésekben gyakorta szerepel olyan kikötés, hogy ilyen esetekben a kölcsönvevő bizonyos átvételi díjat tartozik fizetni a kölcsönbeadónak. Ennek célja a kölcsönzött munkavállaló toborzásával, esetleges képzésével kapcsolatos költségek megtérítése, illetve a kieső kölcsönzési díj pótlása. Ilyen esetben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése a kölcsönbeadót terheli, ami szintén költségekkel járhat. Az elterjedt gyakorlat szerint az átvételi díj mértéke a kikölcsönzés időtartamának növekedésével csökken, illetve egy bizonyos idő után az átvétel ingyenessé válik. A már említett EU irányelv kifejezetten megengedi, hogy a kölcsönbeadó az átvételért ellenszolgáltatást kérjen.
 
Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Kölcsönzés vagy közvetítés?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector