Törölték a színlelt munkaviszonyt

Ha a szándék nem munkaviszony létesítésére, hanem kedvezőbb társadalombiztosítási helyzet biztosítására irányul, akkor a szerződés semmis - derül ki a Kúria ítéletéből, melyet a munkajog.hu ismertetett.

   A másodfokú közigazgatási szerv az alperes elsőfokú határozatát, amelyben T-M. B. foglalkoztatottnak a felperesnél, mint, foglalkoztatónál nyilvántartott biztosítási jogviszonyát törölte, helybenhagyta - olvasható a Kúria honlapján.
 
  A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Tbj. 2. § (5) bekezdés megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a közigazgatási szervek hatáskörükön túlterjeszkedve állapították meg, hogy indokolatlan volt a munkavállaló foglalkoztatása. Hivatkozott az Alapvető Jogok Biztosának  hasonló tényállás mellett folytatott vizsgálat eredményeként készült jelentésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
 
  A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felperes és T-M. B. közötti munkaszerződés színlelt volt, ezért semmis, így nem jött létre a társadalombiztosítási jogviszony. Megállapította, hogy az alperes hatáskörében eljárva törölte a biztosítási jogviszonyt. Hivatkozott arra, hogy az Alapvető Jogok Biztosának jelentése nem jogszabály és nem jogforrás, ezért ahhoz a bíróság döntése meghozatalakor nincs kötve.
 
   A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérve. Hivatkozott arra, hogy mind a közigazgatási szerv, mind a bíróság hatáskörén túlterjeszkedett, a kereseti kérelemhez kötöttség elvét figyelmen kívül hagyta, és a bíróság a Tbj. 54. §, az 5. § (1) bekezdés a) pont és a 7. § (1) bekezdés megszegésével hozta meg ítéletét. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
 
   A Kúria megállapította, hogy az eljárás tárgya az volt, hogy a felperes és T-M. B. által kötött munkaszerződés munkaviszonyt keletkeztetett-e vagy sem. ATbj. 54. § (2) bekezdése szerint az ellenőrzés során a biztosítási jogviszony utólagos megállapítása és törlése tárgyában határozat meghozatalára a járulék utólagos megállapítása nélkül az OEP és a területi igazgatóság szervei jogosultak. A Kúria következetes gyakorlata szerint a Tbj. 54. § (2) bekezdése alapján a társadalombiztosítási szerv rendelkezhet a biztosítási jogviszony utólagos törléséről. A Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az Mt.-ben szabályozott speciális eltérésekkel a munkaszerződésekre is irányadóak. A munkaszerződések érvénytelenségének megállapítása körében az alperes vizsgálhatja a munkaviszony létesítésének körülményeit is és a biztosítási jogviszony utólagos törlése körében mérlegelheti is azokat. Megállapítható volt, hogy a felperes és T-M. B. szándéka nem a munkaviszony létesítésére, hanem T-M. B. kedvezőbb társadalombiztosítási helyzetének biztosítására irányult, így a társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztetni szándékozó szerződés a Ptk. 2. § (2) bekezdésébe ütköző és semmis, ennélfogva a társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére nem alkalmas.
 
   Rögzítette a Kúria, hogy megállapításai nem mondanak ellent az Alapvető Jogok Biztosa jelentésében foglaltaknak. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Kúria azt hatályában fenntartotta.
 
Forrás: munkajog.hu