Kikre csaphat le idén a NAV?

Kiderült, milyen gazdasági ágak, vállalkozási formák és adózói magatartás válthatja ki 2015-ben az adóhivatal fokozott figyelmét.
  
   A fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem határozza meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési irányelveit is.
 
Áfa
 
   A Vida Ildikó NAV-elnök által szignált dokumentum a megszokott módon tartalmazza az áfacsalások elleni fellépés szükségességét, aminek kapcsán kiemelten foglalkozik a nagy vihart kavart Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) szerepével.
 
   Az áfabevallási rend 2015-ös változásai - jogelőd nélkül újonnan alakult adózók havonkénti bevallási kötelezettsége; éves bevallók áttérési kötelezettsége negyedéves áfabevallásra, ha az adóévet megelőző második évben teljesített termékértékesítés illetve, szolgáltatásnyújtás ellenértéke meghaladja az 50 millió forintot; havi összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség, ha a tárgyévi Közösségen belüli termékbeszerzés értéke meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget - lehetőséget biztosítanak a valós idejű ellenőrzések fokozására, a fiktív cégalapítások kiszűrésére.
 
   A fordított áfafizetéssel érintett termékek és szolgáltatások körének kiterjesztése kapcsán azt kísérik majd figyelemmel, hogy az adóalanyok a csalárd tevékenységüket áthelyezik-e más termékek, szolgáltatások piacára.
 
 
   Mivel 2015-től módosul az előleg után keletkező adófizetési kötelezettség szabályozása is, már nem csupán a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, hanem bármely más formában kapott vagyoni előny juttatása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ha annak összege az ellenértékbe beszámítható, melynek ellenőrzésére szintén szükséges gondot fordítani - fogalmaz a dokumentum.
 
Társasági adó
 
   A társasági adónál az ellenőrzések hagyományos területei - az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költség-, ráfordításelemek kiszűrése, a veszteségelhatárolási szabályok helyes alkalmazása, az adóalap módosító tételek jogszerűsége - mellett a transzferárazás az egyik legnagyobb kihívás az adókockázatok területén.
 
   Mindezzel párhuzamosan folytatni kell az adóbevételek csökkenését eredményező agresszív adótervezési törekvések ellenőrzés során történő feltárását, megfelelő minősítését a mesterséges, valós gazdasági célt nem szolgáló, pusztán adóelkerülő célzatú ügyletek adókihatásainak kiküszöbölését.
 
   Az ellenőrzéseknek változatlanul ki kell terjednie a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságára, a bizonylat nélküli, fiktív számlákra alapozott költségelszámolások feltárására, valamint továbbra is kiemelt jelentőségű a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentést alkalmazó, és a különféle adókedvezményeket (látvány-csapatsport, filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatása, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye stb.) érvényesítő adózók vizsgálata.
 
   Jogszabályi kötelezettség a fejlesztési adókedvezmény első igénybevételét követő hármadik év végéig történő minimum egyszeri ellenőrzése, de alapvető feladat a társaságok által igénybevett támogatások (államháztartással szembeni egyes juttatások) szabályszerű felhasználásának ellenőrzése is.
 
Szja - egyéni vállalkozók, őstermelők
 
  A személyi jövedelemadó ellenőrzések körében 2015 évben is a költségvetésnek szándékosan kárt okozó, valamint a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek vizsgálata a hangsúlyos.
 
  A jövedelmek eltitkolása egyrészt a tőkejövedelmek eltitkolása, másrészt a be nem jelentett munkavégzés, illetve a munkavállalók valóságosnál alacsonyabb munkaidőre történő bejelentése (ál-részmunkaidő), vagy pedig a bérek egy részének "zsebbe fizetése" által egyaránt megvalósulhat.
 
   Az eltitkolt jövedelmek feltárása érdekében vizsgálandó a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangja elsődlegesen a működésükre, adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai; a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek; valamint a csőd-, a felszámolási-, a végrehajtási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek körében. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit egymásra épülően kell végezni.
 
   Mivel a vidéki adóigazgatóságok illetékességi körébe tartozó gazdálkodók túlnyomó többsége egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, 2015-ben indokolt az eddigieknél nagyobb kapacitást fordítani ezen adózói kör ellenőrzésére. Az egyéni vállalkozók esetében különösen vizsgálandók:

• a bevallási kötelezettségeiket nem teljesítők,
• a több éve veszteséges, de ennek ellenére jelentős összegű beruházásokat végrehajtók;
• a kiskereskedelmi jellegű tevékenységet végző adózók, ha vallott árbevételeik és értékesített készleteik értéke között aránytalanság áll fenn;
• aktív korban lévő magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói tevékenységüket 1-2 éve megszüntették, azonban a megszüntetés óta az adóhatóságnak nincs a jövedelemszerzésükkel kapcsolatos információja; illetve
• az egyéni vállalkozóként több éven keresztül a bevétellel közel azonos költséget valló adózók.

 
  A személyi jövedelemadózás szempontjából nem elhanyagolhatók az adózói kör jelentős szegmensét alkotó őstermelők sem.
 
Ők sem alhatnak nyugodtan
 
   A dokumentum alapján fokozott ellenőrzésre számíthatnak továbbá:

• az újonnan alakult cégek,
• az online pénztárgépet használók,
• a székhelyüket egyik megyéből a másikba áttevők,
• a munkaerő-kölcsönzők,
• csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók,
• a jelentős készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások.

 
   Jövedelmezőségi szempontból a gépjárműalkatrész kiskereskedelem (TESZOR: 4532) és az egyéb máshova nem sorolt új áru kiskereskedelme (4778) került az ellenőrizendő tevékenységek közé.
 
   Az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket az alábbi táblázat mutatja: