Új adókat hozhat a kormány lépése

Előbb virtuális, majd valódi népvándorlást indíthat el a szociális segélyezés áthárítása az önkormányzatokra. Márciustól minden település más feltételek alapján osztja a segélyeket. A rászorulók pedig várhatóan követik a pénzt. Első körben csak átjelentkeznek a bőkezűbb városrészekbe, ám néhány év után akár át is költöznek – írja a Népszabadság.

  Budapesten 80-100 ezer háztartást érinthet a segélyezési rendszer átalakítása. A kormány a szociális törvény tavalyi módosításával az önkormányzatok feladatkörébe utalta a lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatást, valamint a méltányossági közgyógyellátást. A munkanélküliek segélyezését viszont a települési jegyzőtől a járási hivatalokhoz telepítette. A települési támogatások feltételrendszerének kidolgozása az önkormányzatok dolga.
 
   – Utoljára a rendszerváltáskor voltak ennyire tanácstalanok a kerületek. A szociális törvénymódosítása hideg zuhanyként érte őket, és egyúttal szakmai és eljárási vákuumot idézett elő – magyarázza Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek szakmai vezetője, aki tavaly decemberben egyeztetésre hívta a rendeletet előkészítő kerületi szakembereket. Őt magát is meglepte a nagy érdeklődés. A 23 fővárosi kerületből 22 képviseltette magát a megbeszélésen, néhány városrész több emberrel is. Eddig összesen háromszor ültek össze. Az ott elhangzottakból világosan érzékelhető, hogy az új helyzet erős bizonytalanságot szült nemcsak a rászorulókban, hanem a döntéshozókban is. Bár akadnak éltanulók. A III. kerület például már meg is alkotta, sőt, első körben már meg is tárgyalta az új szociális rendeletet. Másutt viszont még a körvonalak is hiányoznak. Kétségtelenül gyorsabban és könnyebben alkalmazkodnak az új szerephez azok az önkormányzatok, ahol eddig is létezett saját szociálpolitika. Ott „csak” a meglévő rendeletet kell átalakítani, illetve a már bejáratott eljárásrendet és apparátust kell hozzáigazítani az új feltételekhez.
 
   A gyors reagálás másik feltétele Győri szerint az átgondolt önkormányzati gazdálkodás. Ennek iskolapéldája a XIII. kerület, ahol a szolid adóztatási rendszer karba öltve jár a rászorulók támogatásával. Ott már tudják, hogy az új rendszer felállítása milyen költséget jelent és azt nagyjából honnan teremtik elő. Ahol a költségvetés örökké egy hajszálon függ, ahol eddig egy adót se vetettek ki, ott most a keretek meghatározása is nehézkes. De akad olyan kerület is, amely nem titkoltan a beígért állami segítségre vár.
 
   Sok függ a költségvetési lehetőségektől. A rendszeres szociális segélyezés járásokhoz rendelése felszabadít némi pénzt, de ez messze nem lesz elég. Győri szerint egyetlen eddig „szűz” kerület sem úszhatja meg az adókivetést – a törvény is ezt jelöli meg forrásként –, míg mások könnyen rákényszerülhetnek újabbak bevezetésére vagy a meglévő terhek növelésére. Bár egyelőre láthatóan egyik kerületvezetésnek sem fűlik a foga ehhez.
 
   Budapesten a három támogatás együtt 3-4 milliárd forintos megterhelést jelent az önkormányzatoknak a jelenlegi segélyezési szinten. Bár a szakember arra is lát jeleket, hogy az önkormányzatok a „saját adó-saját lakos” elve mentén csak azokat támogatnák, akik állandó lakcímmel bírnak az adott kerületben. Így a be nem jelentett albérlőket – több ezer embert – kizárnák a segélyezettek köréből. De szabadulnának az adósságkezeléstől is, mivel az állam a családsegítőkben működő tanácsadók fenntartását sem támogatja többé.
 
  Győri Péter szerint az állam kivonulása a lakhatás támogatásából nem csupán a jóléti államokhoz viszonyítva példátlan, hanem a régió országaihoz mérten is. Társadalmi hatása egyelőre megbecsülhetetlen.

Forrás: Népszabadság