MNB: a bankszektorban átlagosnak számító fizetést kapnak a jegybank igazgatói

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóinak jövedelme megfelel a hazai bankszektorban adott átlagos vezetői javadalmazásnak, míg a jegybankelnök, az alelnökök és a monetáris tanács tagjainak jövedelme a bankszektorban szokásos, hasonló beosztásban juttatott átlagos jövedelmeknek a negyedét-ötödét teszik ki - közölte az MNB kedden.

    A jegybank közleménye szerint az elmúlt napokban a sajtóban megjelent, az MNB bérpolitikáját támadó kijelentések kizárólag pártpolitikai célokat szolgálnak.

    Hangsúlyozzák, hogy az MNB elnöke és alelnökei európai viszonylatban ez egyik legkevesebbet kereső jegybanki vezetők: Miroslav Singer cseh jegybankelnök közel kétszer annyit keres havonta, mint Matolcsy György, de Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök havi juttatása is több mint háromszor haladja meg az MNB elnökének havi fizetését.

    Közölték azt is, hogy 2015-ben az MNB vezetői a teljesítmény függvényében nem teljes körűen, az általános, 5 százalékos béremelés mértéke alatt részesültek béremelésben.

    Felidézik, hogy a jegybankban 2013 júliusától érvényes struktúrában a korábbiakhoz képest 25 százalékkal csökkent a felsővezetői pozíciók száma, a bónuszrendszer pedig teljesen megszűnt.

    Az új bérstruktúra kialakítását megelőzően a teljes állomány mintegy harmadánál jelentősen elmaradtak a fizetések a pénzügyi szférában szokásos bérekhez képest, ezért ebben a körben még 2013-ban alapbéremelésre került sor, így a korábbi igazságtalan bérezési arányok megszűntek. A korábbi bérezésnél például a legtöbbet kereső dolgozó éves bérének 67 százalékára terjedt ki a bónusz, míg a legkevesebbet keresők esetében ez mindössze 11 százalékot tett ki - áll a dokumentumban.

    Arra is felhívja a figyelmet az MNB közleménye, hogy a jegybanknál  foglalkoztatottak létszámára és juttatásaira vonatkozó adatok - „a pártpolitikai nyilatkozatokkal szemben” - nyilvánosak, hozzáférhetőek az MNB honlapján, így az MNB vezető alkalmazottainak bérezése is megtalálható.

    Kitérnek arra is, hogy az MNB bérpolitikáját kritizáló Bodnár Zoltán az MNB alelnökeként 1995-től 1998-ig arányaiban lényegesen magasabb fizetést kapott, mint a jegybank jelenlegi alelnökei.

    Az akkori jegybankalelnöki fizetések ráadásul hétszámjegyű bónusszal és nyelvpótlékkal egészültek ki. Alelnöki feladatai mellett Bodnár Zoltán betöltötte a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. igazgatóságának elnöki posztját, valamint ellátta az MNB londoni leánybankjának, a Hungarian International Bank elnöki teendőit - írta az MNB. Bodnár Zoltán az MNB közleménye szerint  az állami tulajdonú Eximbank vezetőjeként csak 2010 első hat hónapjában több mint 25 milliós prémiummal több mint 85 millió forintot keresett.

    „A +jó munkát+ jelezheti az Eximbank +moszkvai fantompláza+ néven elhíresült botránya, amely a KEHI feljelentése alapján 27 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzt emésztett fel” - írta az MNB.

    Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) gazdaságpolitikai főtanácsadója hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy a Liberálisok szerint a jegybank monetáris tanácsának több tagja is tisztességtelen mértékű jövedelemre tesz szert az MNB érdekeltségeitől, ami egyúttal törvényben előírt függetlenségüket is veszélyezteti. Emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben az akkori jegybankelnök esetével összefüggésben ízléstelennek nevezte, hogy ragaszkodik kétmillió forintnál magasabb fizetéséhez. Bodnár Zoltán szerint azonban a kormány ezen „képmutató” elvárása csak a „baráti körön kívüliekre” vonatkozik a monetáris tanács tagjainak most nyilvánosságra került vagyonnyilatkozatai alapján.

    Balog Ádám, az MNB alelnöke ugyanis összesen mintegy 4,8 millió forint juttatásban részesül részben a jegybanktól, részben az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságoktól, alapítványoktól - mondta a Liberálisok tanácsadója, aki hozzátette: Kandrács Csaba, a monetáris tanács másik tagja összesen 5,1 millió forintot visz haza a jegybankkal összefüggő forrásokból.