Itt lesz rossz szegénynek lenni márciustól

Húzni kell a nadrágszíjon a szegény falvakban, de Budapesten sem jár jól mindenki. Megérkeztek az első önkormányzati rendeletek azok után, hogy az állam több segély mögül is kivonult. Azt mondták, senki sem fog rosszabbul járni. Nem így let – írja az abcug.hu.

  Több településen is rosszul járnak a szegények az új segélyezési rendeletek elfogadása után. Azért kell új szabályokat hozni, mert márciustól az állam kivonul bizonyos segélytípusok mögül, és az önkormányzatokra bízza, hogy kiknek, milyen feltételekkel osztja ki őket. A kormány azt mondta, senki sem fog rosszabbul járni, mert kárpótolják a nehéz helyzetű településeket, de úgy tűnik, ez mégsem lesz elég.
 
   A változás lényege, hogy megszűnik a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás is. Ezek helyett az önkormányzatok települési segélyt oszthatnak, és ők döntik el, hogy milyen szükségleteket támogatnak.
 
Itt nem fog senki élősködni
 
  Miskolcon nem titkolt cél, hogy szűkítsék a segélyezettek körét, mert a városvezetés szerint sokan lustaságból veszik fel a támogatásokat. Kriza Ákos fideszes polgármester a közgyűlésen kijelentette, hogy „a megélhetési segélynek vége”, és „azok a csoportok kerülnek előtérbe, akik előreviszik a várost”. Azt mondta, sokan segélyre várnak, miközben a rezsit sem fizetik, ezért ők nem is szegények, hanem inkább tolvajok, akik „fél hatkor még fekszenek, miközben mások egész nap dolgoznak”.
 
   Az új rendelet ezért egyáltalán nem tartalmazza az adósságkezelési szolgáltatást. Ezt eddig azok kapták, akiknek legalább hat havi, 50000 forintot meghaladó távhő-, víz-, lakbér-, vagy hiteltartozásuk volt. Rezsitartozásra maximum 260 ezret lehetett kapni, de a lakáshitelekre akár 533 ezer forintot is. Az új rendeletben semmi sem utal arra, hogy a jövőben segítenék az ilyen elmaradásokat.
 
  Szűkül a lakásfenntartási támogatás is, amit ezután csak fűtési kiadásokra lehet fordítani, és csak lakásban élők kaphatják. Igaz, mostantól fix 5400 forint jár majd, ami magasabb az eddigi átlagos összegnél.
 
   A méltányossági közgyógyellátás eddig annyi volt, amennyi a jogosult gyógyszerköltsége, maximum 12 ezer forint, és az kaphatta, aki alanyi jogon nem volt jogosult közgyógyellátásra. Mostantól viszont az önkormányzatok bármekkora összeget meghatározhatnak, Miskolcon rögzítették is havi 3500 forintban, amit ráadásul háromhavonta osztanak majd ki.
 
  A változásokról kérdeztük a polgármesteri hivatalt is, de a szociális osztály vezetőjét többszöri hívásra sem értük utol. Végül azt kérték, e-mailben tegyük fel a kérdéseinket, ám ezekre eddig nem kaptunk választ.
 
Majd a polgármester eldönti
 
   Alsópáhok egy alig több mint ezerfős Zala megyei község, ahol egyszerűen megoldották a kérdést, és minden döntési jogot a polgármesternek adtak. „Mondhatjuk, hogy az demokratikus, ha a testület dönt a segélyekről, de ha valakinek segítség kell, akkor gyorsan kell megadni. Ezért jobb, ha a polgármester dönt” – mondta az Abcúgnak Puskás László, a település jegyzője.
 
   A települési segély itt három dologra vonatkozhat:

• lakhatási kiadásokra
• hátralékokra és
• gyógyszerköltségekre.

   Vagyis megszűnik a méltányossági ápolási díj. Puskás szerint azért, mert nincs rá igény: korábban négy ember kapta, most viszont már csak egy, akitől nem veszik el a segélyt, többen viszont már nem pályázhatnak rá.
 
   A települési ellátást húszezer forintban maximálták, amiről nem tudni, elég lesz-e a megszűnő támogatások pótlására. Puskás azt mondta, nem nézték meg, ki hogy jár majd, csak a pénzügyi lehetőségek alapján döntöttek. „Mi nem kapunk támogatást a kormánytól, mert nem vagyunk jogosultak. Majd meglátjuk, hogy működik ez a rendszer. Ha nem jó, akkor persze hozzá fogunk nyúlni” – mondta. A településin kívül más segélyeket is adhatnak, Alsópáhokon például van újszülött és iskolakezdési támogatás is, de ezek eddig is önkormányzati hatáskörben voltak.
 
   Nagy hatalmat kap a polgármester Egerszóláton is, ahol ő oszthatja ki a települési támogatás nagy részét, köztük a lakásfenntartási támogatást, az egyetlen rendszeresen járó segélyt. Ennek eddig nem volt maximuma, csak azt mondták, hogy legfeljebb a lakásfenntartási költség harminc százalékát fedezheti. Egerszóláton most nyolcezer forintnál húzták meg a vonalat, gyógyszerre pedig évente kétszer lehet majd támogatást kapni, öt-ötezer forintot. Az eseti támogatások közt van általános létfenntartási, temetési, gyereknevelési, tanévkezdési és kárelhárítási segély is.
 
   „A gyógyszertámogatás azért nem lett rendszeres, mert nincs elég pénzünk” – mondta Hunyadi-Buzás Jánosné, a település jegyzője. Pedig Egerszólát még segítséget is kapott a kormánytól, de úgy tűnik, nem eleget ahhoz, hogy tartani tudják az eddigi színvonalat. „Ez most egy tanulóév lesz. Meglátjuk, hogy működik az új rendelet, és ha rosszul, akkor módosítjuk. De majd kiforrja ez magát, mint a jó bor” – mondta. Egerszóláton más feltétele is van a lakásfenntartási támogatásnak, például hogy a ház rendezett legyen. Részletesen is kifejtik, hogy ez mit jelent, többek közt

• nem lehet a kertben veszélyes hulladék és építési törmelék
• szemetet csak a kukában lehet tartani
• nem lehet a kertben  elszáradt fa
• az udvart évente kétszer kell kaszálni
• el kell takarítani a falevelet és
• télen el kell lapátolni a havat a járdáról.

   Talán Alsózsolcán a legnagyobb a bizonytalanság a jövőt illetően. A borsodi falu új rendeletéből annyi derül ki, hogy megszűnik az ápolási díj, a közgyógyellátás és a lakásfenntartási támogatás. Ezen kívül annyit tudunk, hogy azok a veszélyben levő családok és egyedülállók kaphatnak települési segélyt, ahol az egy főre jutó jövedelem nem több 57000, illetve 71250 forintnál. De hogy a megszűnő segélyeket hogyan fogják pótolni, arról nincs szó: a polgármester dönti el, kinek mi jut.
 
Így spórolnak a gyógyszertámogatáson…
 
   Az eddigi példákon is látszott, hogy a települések próbálják csökkenteni a gyógyszertámogatást, egyrészt azzal, hogy esetivé teszik, másrészt azzal, hogy olyan fix összeget állapítanak meg, ami sokszor alacsonyabb az eddig 12 ezer forintig támogatott gyógyszerkeretnél. Most nézzünk néhány további esetet:

• Bőnyben évente maximum négyszer jár, egyenként legfeljebb tízezer forint.
• Perkátán a települési támogatás csak lakhatási költségekre fordítható. A gyógyszerre egy rendkívüli támogatás marad, ami maximum havi 6000 forint lehet.
• Sitkén a szociális ellátásokról szóló rendelet egyáltalán nem ír a gyógyszertámogatásról, és a települési segélyt csak lakásfenntartásra lehet fordítani.
• Tégláson és Keménfán a gyógyszertámogatás maximum 3000 forint.
• Galgahévízen a gyógyszertámogatás legfeljebb havi 2000 forint.

   A példákból egyrészt kiderül, hogy nagy eltérések vannak a települések közt, másrészt pedig, hogy sok szegényebb település a lakhatásra próbálja fordítani a rendszeres települési támogatást, a gyógyszerkiadásokba pedig főleg eseti jelleggel szállnak be.
 
…és így a lakásfenntartáson
 
  Bár a lakásfenntartás sok helyen része a települési segélynek, gyakran húznak a nadrágszíjon, például úgy, ahogy Egerszalóton láttuk: megállapítanak egy fix összeget, pedig eddig nem volt konkrét maximum. Az átlagos havi lakásfenntartási támogatás eddig 3700 forint, legalábbis a Habitat for Humanity szerint. Íme néhány példa a változásokra:

• Bőnyben a lakásfenntartási támogatás összege 2500 forint.
• Leányfalun közüzemi díjakra 2500 forintot lehet kapni.
• Galgahévízen legfeljebb 2000 forintot adnak lakásfenntartásra. Ezen kívül lehet kérni rendkívüli támogatást, ami évente maximum 42.750 forint.
• Jászárokszálláson egyáltalán nem említik a lakásfenntartási támogatást: csak temetésre és rendkívüli helyzetre lehet települési segélyt kapni.

De akkor hol járnak jól?
 
  Például a fővárosban, mert itt valamilyen formában megmarad az adósságkezelési szolgáltatás is, ami eddig is főleg a jobb helyzetű településekre volt jellemző, hiszen csak negyvenezres lakosságszám felett volt kötelező adni, illetve működik a méltányossági ápolási díj utódja is. Budapesten eddig az V., a XV. és a XXII. kerület fogadott el új rendeletet.
 
  Bár az alapfeltételek jobbak, a XXII. kerületben például 5000 forintos limitet szabtak a gyógyszertámogatásnál, míg a XV. kerületben ugyanez a határ a családban élőknél 6500, az egyedül élőknél pedig 5500 forint. Itt csökkent az ápolási díj is: eddig legalább 23.600 forint járt, amit a rendeletben 21.375 forintra vittek le. A Belvárosban az ápolási díj még nőtt is az eddigi minimumhoz képest: 25.650 forint jár majd, igaz, a lakhatási támogatást háromezer, a gyógyszertámogatást pedig hatezer forintban rögzítették.

Forrás: abcug.hu