A szakszervezeti weblapok és a tagtoborzás I.

Hogyan toborozzunk és hogyan biztosan ne próbáljunk toborozni új tagokat szakszervezeti honlapunk segítségével? Jason Mann, amerikai kampányszakértő összegyűjtötte mindazokat a módszereket, amelyekkel szakszervezetek tagtoborzó oldalaik felhasználásával sikeresen szereztek új tagokat és azokat a tipikus hibákat is, amelyeket újból és újból hajlamosak elkövetni.

Egy jó tagtoborzó weboldallal megháromszorozható azoknak az aránya, akik egyszerű honlap-látogatókból szakszervezeti tagokká válnak – állítja a Promoting Your Union szerzője. Ehhez azonban be kell tartani néhány alapvető szabályt. Az alábbiakban ezekből a tanácsokból adunk közre egy válogatást, hátha a magyar szakszervezetek számára is hasznosak lehetnek.
 
Fénykép a „mi hősünkről” A tagtoborzó oldalon mindenképpen legyen egy olyan fénykép, amely a szakszervezeti tag ideáltípusát ábrázolja, méghozzá munkavégzés közben. Ha például nővéreket tömörít a szakszervezet, akkor egy munkáját végző nővér, ha tűzoltókat, akkor egy egyenruhás tűzoltó. Ez különösen fontos abban az esetben, ha a szakszervezet nevéből nem derül ki egyértelműen, hogy tagjai milyen foglalkozásokat űznek.
 
Egyértelmű és közvetlen üzenet a weblap tetején Jó üzenet: „Szeretnéd, hogy megbecsüljék a munkád? Lépj be!” / „Eleged van a menedzsmentből? Itt a helyed!”
Tipikusan rossz üzenet viszont: „XXSZSZ már száz éve a munkavállalói érdekek szolgálatában.” A jó főcím eltalálása azért különösen fontos, mert ettől függ, hogy a látogató elolvassa-e egyáltalán az utána következő első mondatot.
 
Hitelesség A belépés fontos döntése a munkavállalónak, bíznia kell a szakszervezetben. Megingatja a bizalmat, ha a tagtoborzó oldalon nincs kint a nevük azoknak, akik készítették az oldalt, vagy akár egy ottfelejtett „Copyright 2006” is alkalmas a hitelesség megingatására.
 
Személyes történetek A tagtoborzó oldalak elengedhetetlen részét képezik a tagok személyes történetei. A legjobbak azok a videók, amelyeken a tagok arról vallanak, miért jó tagnak lenni, mit ad a szakszervezet, mi változott az életükben a belépés óta. Ne maradjon ki az sem, hogyan léptek be a szakszervezetbe, kivel találkoztak, kit hívtak fel.
 
Esettanulmányok Míg a személyes történetek az érzelmekre hatnak, az esettanulmányok az értelemre. Ezekben az összeállításokban be lehet mutatni, milyen eredményeket ért el a szakszervezet a megállapodások, kollektív szerződések terén, hogyan segítette tagjait. Az előtte-utána történetek alkalmasak annak bemutatására, hogy a szakszervezet megalakulása milyen változásokat hozott a munkahely életébe.
 
Szóhasználat Figyelni kell a szóhasználatra. Nem mindegy, hogy „toborzó”, vagy „szervező” oldalunk van-e. Ez utóbbiból nem derül ki elég egyértelműen, hogy a szakszervezethez való csatlakozás segítése a cél. Használjunk egyértelmű kifejezéseket, mint csatlakozás, belépés.
 
Folytatjuk.
 
Írta: Dura.hu