Oda a tartalék

 Nyugdíjakat, szociális ellátást sem tudnak heteken belül folyósítani azok az önkormányzatok, amelyeknek a Buda-Cash-botrány miatt elúszni látszik a pénzük. Komrányzati segítségre pedig nem számíthatnak, ugyanis a kabinet „fontosabb” dolgokra költötte el már most a tartalékot – írja a stop.hu.

  Az idei költségvetést 100 milliárd forintnyi tartalékkal tervezte a gazdasági minisztérium, majd fogadta el a parlament. Elvben a költségvetési tartalék elsődleges funkciója, hogy legyen hova nyúlnia a kormányzatnak, ha nem várt (kár)esemény történik az országban. A valóságban - szerencsére - ritka, hogy havária-célra kelljen felhasználni a teljes összeget, így - legalábbis az Orbán-kormány gyakorlatában - az évközi megszorítások első célpontja az így félre tett összeg. (2014-ben is zárolta a kabinet a tartalék egy részét, majd, amikor már biztosak voltak a hiánycél teljesülésében, feloldották és gyorsan el is költötték a pénzt.)
   Idén szokatlan gyakorlathoz folyamodott az Orbán-kormány a napi.hu gyűjtése szerint. Már az év első két hónapjában 34 milliárdot elköltöttek - ez arányaiban minden idők legnagyobb kiköltekezése a tartalékból. Mivel a költségvetési törvény arról is rendelkezik, időarányosan miként lehet felhasználni a félretett pénzt, a következő négy hónapban, vagyis az idei év feléig már csak 6 milliárdot szórhat el a kabinet.

   Mire ment eddig a pénz? A legtöbbet az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a hozzá kapcsolódó Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. megalapítása emésztette fel: 18 milliárd adóforintot fordítottak erre a célra. Az idei költségvetést előkészítő szakmai munka minőségét jelzi e tétel, hiszen a 2013 óta dúló rezsiharc ismeretében kicsit nehéz ezt a tételt „rendkívüli kiadásként” számon tartani. Az elmúlt fél évben aligha akadt olyan nap, amikor a Fidesz valamelyik lakájmédiája ne számolt volna be a létrehozandó állami közműcég alakulásáról - Varga Mihály gazdasági miniszter tárcája mégsem tervezte bele a költségvetésbe ezt a tételt.

   Az Állatkert félmilliárdot kapott a Mesepark-projektre (nagyon „rendkívüli” kiadás), Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtása 1,4 milliárdot kellett hírtelen elkülöníteni, noha a törvényhozás csak 84 milliót szánt erre a célra. A képviselők a költségvetés megszavazásakor a kormányzat százmilliárdos Liget Budapest projektjére 2015-ben mindössze 8,8 milliót szavaztak meg, ám ezt most a kormány megtoldotta 2,2 milliárddal. Ebben sem találunk semmi rendkívülit. De kapott még Andy Vajna uralta Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. kap 3,96 milliárdot. És talán a legfurcsább: a paksi atomerőmű fejlesztésével összefüggésben az Országos Atomenergiai Hivatalnak is akadnak rendkívüli kiadásai, amire a kormány nem is számított, így ide is csurrant 1,3 milliárd.

   Amire ezek után bizonyosan nem futja ebből a keretből, az a Buda-Cash brókerház bedőlésének rendkívüli következményei. Az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer euróig, vagyis nagyjából 30 millió forintig kártalanítja a betéteseket. Azt azonban már most tudjuk, hogy Siklós önkormányzatának legalább 120 milliója ragadt bent, a Magyar Nemzeti Bank pedig összességében 100 milliárd forintos kárról beszélt. A károsult önkormányzatok aligha várhatnak központi támogatás a rendkívüli esetekre félretett alapból, hisz azt a kabinet már elköltötte - egyáltalán nem váratlan kiadásokra.
 
Forrás: stop.hu