Mi a jelentősége a TB igazolványnak?

A magyar társadalombiztosításban való részvétel meghatározott szabályok szerint kötelező. Ennek alapján lehet jogot szerezni egyes társadalombiztosítási ellátásokra. Pénzbeli ellátásokban biztosítottként vagy biztosítási idő alapján részesülhetünk – olvasható a munkajog.hu oldalán.

  A biztosítás a törvény erejénél fogva jön létre az alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg. A biztosítottra és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokról a foglalkoztató köteles az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (továbbiakban: Igazolvány) kitölteni. Ezt az Igazolványt a köznapi szóhasználatban hívjuk TB kiskönyvnek, TB igazolványnak, a jelenlegi színe alapján Rózsaszín kiskönyvnek is.
 
   Ez a harmonikaszerűen összehajtogatott kiskönyv meghatározó jelentőségű és végigkíséri a biztosítottak életét. Szolgál a biztosítási idők vezetésére, mely alapján pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat lehet igényelni, de a nyugdíjhoz jogosító szolgálati idő nyilvántartására is. Adatot biztosít a biztosítás szünetelésének időtartamáról, illetve közvetett információval szolgál a biztosításban nem töltött időszakokról.
 
   A forgalomban levő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített nyomtatványon megtalálhatjuk figyelmeztetésként, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követően a foglalkoztatótól átvett Igazolványt a további ellátások megállapítása érdekében feltétlenül meg kell őrizni! Ezt mégis sokan nem veszik komolyan, pedig pl. az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak igénybevételéhez a biztosítási időt csak eredeti igazolvánnyal lehet igazolni, egyéb igazolásokkal, például munkaviszony igazolással nem. Az ellátásra való jogosultság illetve az ellátás összegének megállapításánál kiemelkedő jelentősége van az előzetes biztosításban töltött időtartamoknak.

   A jogszabályok részletesen előírják az Igazolvánnyal kapcsolatos teendőket.
 
  Új biztosítási jogviszony létesítésekor az Igazolványt át kell adni a foglalkoztatónak. Az átvett nyomtatványba három napon belül be kell jegyezni az újabb biztosítási jogviszony kezdetét, és azt a jogviszony megszűnéséig meg kell őrizni a foglalkoztatónál. Amikor a jogviszony megszűnik, akkor be kell jegyezni a megszűnés időpontját és a Jövedelemigazolás elnevezésű nyomtatvány kiadásának tényét. Amennyiben a Jövedelemigazolás kiadásra került, akkor a kiadás időpontját és a nyomtatvány sorszámát is fel kell vezetni. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató ezen felül feljegyzi a megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj időtartamát. Az Igazolványt ki kell adni a biztosítottnak a jogviszony megszűnésének napján. Az átvételt a biztosított aláírásával igazolja.
 
  Sok esetben az Igazolvány betelik, ilyenkor újat kell kiállítani, melyhez csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó Igazolványokat. A korábbi igazolványokat a biztosítottnak meg kellene őriznie egészen a nyugdíjának igényléséig.
 
  Ha a biztosított új jogviszonyának létesítésekor az Igazolványt nem adja át az újabb foglalkoztatójának, akkor a következőképpen kell eljárni. A foglalkoztatónak fel kell hívnia a biztosított figyelmét arra, hogy az Igazolványt szerezze be az előző foglalkoztatójától. Ha a biztosított ennek nem tesz eleget és nem szerzi be, erről írásban nyilatkoznia kell. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztatónak 5 évig meg kell őriznie. Ha az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától 30 napon belül nem szerzi be, ebben az esetben köteles a foglalkoztató új Igazolványt kiállítani.
 
   Vizsgáljunk meg néhány esetet, mikor fontos az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainál a biztosítási idők Igazolvánnyal történő igazolása.
 
   A terhességi-gyermekágyi segélyre/csecsemőgondozási díjra való jogosultság feltétele a szülést megelőzően két éven belüli 365 napi biztosítási időtartam, a gyermekgondozási díjra (gyed) való jogosultsághoz pedig a gyermeket szülő anyának az ellátás igénylését megelőzően két éven belül kell rendelkezni 365 napi biztosítási idővel. (Ez alól kivétel az úgynevezett „diplomás gyed”). Amennyiben a biztosított nem tudja igazolni a biztosításban töltött idejét, nem válik jogosulttá az ellátásra.
 
   Táppénz igénylése esetén a fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben a biztosítottnak ebben a jogviszonyában nincs 180 napi jövedelme, akkor vizsgálni kell, hogy a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van-e legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje a megelőző jogviszonyokat is figyelembe véve. Ha a TB igazolványa alapján rendelkezik a meghatározott időtartamú biztosításban töltött idővel, akkor a tényleges vagy annak hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani a táppénzét. Ha nincs, vagy nem tudja az Igazolvánnyal igazolni a 180 napi biztosításban töltött időt, akkor a táppénzét a minimálbér alapján kell megállapítani. Tehát láthatjuk, hogy nem mindegy, hogy valaki tudja-e igazolni az előzetes 180 napi biztosításban töltött időt vagy sem, azaz a tényleges jövedelme vagy a minimálbér alapján lesz-e jogosult a táppénz összegére.
 
   A táppénz összege pedig a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50%-a lesz, amennyiben nincs folyamatos, legalább kétévi biztosítási ideje a biztosítottnak. Ha kétévi biztosítási időt tud igazolni, akkor 60%-os mértékű (kivétel kórházi ellátás tartama alatt, vagy ha a szülő tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi ellátása miatt tartózkodik a kórházban a gyermek mellett, ezekben az esetekben a biztosítási időtől függetlenül a táppénz csak 50%-a lehet a figyelembe vehető jövedelemnek).
Forrás: munkajog.hu