Hogyan lesz 1 millió magyar szegénnyel kevesebb 2020-ig?

Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében rendkívül jól halad Magyarország az Európa 2020-as stratégiában rögzített célhoz képest, és az oktatás terén sem kell már hatalmas erőfeszítést tennünk, de a szegénység visszaszorításában nagyon gyorsan kellene hatalmas eredményt produkálnunk - többek között ez derül ki egy hétfőn megjelent átfogó uniós jelentésből, melyről a Portfolio is beszámolt.

   Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy 2020-ig kereken 1 millió fővel kellene csökkenteni a szegénységgel, vagy társadalmi kirekesztés veszélyével sújtott réteg méretét Magyarországon. A 2008-2009-es válság elhúzódó negatív hatásai miatt nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte nagy gond a szegények kapcsán 2020-ra vállalt célok teljesítése, sőt az utóbbi években az EU átlagát tekintve még távolodtunk is a céltól.Ebben kifejezetten jól áll Magyarország.

   Hétfőn adta ki az Eurostat azt az átfogó jelentést, amely „félúton” vizsgálja azt, hogy az Európa 2020-as stratégiához rendelt célértékekhez képest hogyan haladnak az egyes EU-tagállamok, illetve az átlagos értékeket tekintve az Európai Unió. Magyarország a legfrissebb adatok alapján vegyes teljesítményt mutat, mert míg az üvegházhatású gázok kibocsátása kapcsán kifejezetten jól állunk, addig más mutatók javítása érdekében bőven van még tennivalónk.

   Amint az alábbi táblázatban látszik: a kvótakereskedelmi rendszeren (ETS) kívüli kibocsátás kapcsán 2005-höz képest 2020-ra 10%-os kibocsátás-növelési korlátot vállaltunk, de az elmúlt évek elhúzódó magyarországi válsága miatt a kibocsátásunk a 2005-ös bázis évhez képest 21,4%-kal esett.
 
  Ez tehát nagy pirospontnak is tekinthető a 2020-as célokhoz való előrehaladás tekintetében, de közben egy másik környezetvédelmi célértékhez képest egyelőre nagy az elmaradásunk.

   A legfrissebb, 2012-es adat szerint ugyanis a megújuló energiahordozók felhasználási aránya még csak 9,6%-os volt, miközben 2020-ra 14,65%-os arányt vállaltunk, igaz már ez a 9,6%-os arány is több mint duplázódást jelent 2005-höz képest.

Van még tennivalónk a környezetvédelem terén
 

   A zöldenergiával kapcsolatban az elmúlt években ellentmondásos volt a magyar kormányzati álláspont (pl. paksi bővítés, napelemre kivetett különadó), ami a célhoz való közeledésben feltehetően nem segített jelentősen. Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy az elmúlt két évben lezajlott nagy környezetvédelmi beruházások (pl. panelfelújítási program), illetve a következő évekbeli jelentős uniós pályázati pénzek (panel III. program, CO2-kibocsátás csökkentését szorgalmazó támogatási konstrukciók a GINOP-ban és a KEHOP-ban) akár jelentősen is közelebb vihetnek minket a 2020-ra vállalt nemzeti célérték teljesítéséhez.

  Szintén érdemi előrelépést eredményezhet a kutatás-fejlesztési és innovációs területen az, hogy a GINOP-ban, illetve konkrétan az S3-as stratégia keretében igen jelentős uniós források állnak rendelkezésre az innováció ösztönzésére. Ez tehát segíthet abban, hogy a k+f+i terén 2013-ban GDP-arányosan mért 1,41%-os ráta 1,8%-ra emelkedjen. Azt is gyorsan hozzá kell persze tenni, hogy ez az 1,8%-os arány még mindig jócskán elmarad majd attól a 3%-os céltól, amelyet a közösség 2020-ra az EU átlaga szintjén vállalt.

Örülhetnénk az eredménynek, de...

  Az üvegházhatású gázok kibocsátásához hasonlóan a munkaerőpiac terén is láthatunk jelentős előrelépést a 2020-ra vállalt célhoz képest. Azt az Eurostat rövid szöveges összefoglalója is elismeri, hogy 2010-hez képest érdemben nőtt a foglalkoztatottsági ráta a 20-64 éves korosztályban, de azt is megjegyzi, hogy a 63,2%-os ráta még mindig az egyik legnagyobb elmaradást jelenti az egész EU-ban a 75%-os nemzeti vállalástól.

   Szintén elismerően fogalmaz az Eurostat anyaga a magyar oktatási rendszerben 2008 óta bekövetkezett előrelépésről, hiszen a diplomával rendelkező fiatalok aránya már 2013-ban megközelítette a 2020-ra vállalt nemzeti célt. Kritikusan megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a korai iskolaelhagyók arányában nem sikerült csökkenést elérni az utóbbi években, így van még mit tenni ezen a téren.

   A pozitív fejlemények mellett nagy problémának mondható az, hogy az Eurostat adatai szerint az elhúzódó válság miatt, az adórendszeri átalakítások mellett az elmúlt években nőtt a szegénységgel, vagy társadalmi kirekesztés kockázatával sújtott magyarok létszáma. Az anyag - további kommentár nélkül - külön ki is emeli, hogy  igen nagymértékben, közel 1 millióval kellene csökkenteni 2020-ig ennek a társadalmi rétegnek a létszámát ahhoz, hogy elérhessük az általunk vállalt célt.
 
   A szegénység, illetve a gyermekkori szegénység súlyos problémájára az utóbbi időszakban több magyarországi felmérés is felhívta a figyelmet, így nem az Eurostat anyaga az egyetlen hivatkozási alap ebben a témában (sem).

És az EU hogyan áll a saját vállalásaihoz képest

  A fentiek után érdemes azt is megvizsgálni röviden, hogy az EU átlaga szintjén hogyan állunk a 2020-ra vállalt stratégiai célok teljesítésében. Az alábbi nagy táblázat sok számából kirajzolódó főbb megállapítások:

• A 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája tekintetében visszalépés figyelhető meg az elmúlt években (68,4%-ra csökkent a vállalt 75%-os célhoz képest)
• Ugyanígy a szegénység és társadalmi kirekesztés veszélyével sújtott réteg létszámában is visszalépés (növekedés) volt megfigyelhető, így a 2013-as adat szerint (121,4 millió fő) mintegy 5 millió fővel kell csökkenteni 2020-ig ennek a társadalmi rétegnek a létszámát
• Örvendetes ugyanakkor, hogy a GDP-arányos k+f+i kiadások területén a válság mellett is sikerült kicsit előrelépni (elérte az EU s 2%-os rátát a 3%-os cél mellett), igaz a ráta növekedésében a lassú GDP-növekedésnek is szerepe lehetett
• Ugyanígy örvendetes az üvegházhatású gázok kibocsátásában látott jelentős előrelépés (már 2012 végére megközelítette a kibocsátási szint a 2020-ra vállalt célértéket), de ebben az elhúzódó válság kibocsátást visszafogó hatásának is szerepe van
• A megújuló energiaforrások felhasználási arányában is volt előrelépés (ebben a 2011-es fukusimai atombaleset utáni német változásoknak is fontos szerepe lehetett), de a 2012-es állapot szerint még sok erőfeszítést kell tenni a 20%-os ráta eléréséhez
• Kedvező az is, hogy a korai iskolaelhagyók és a diplomával rendelkezők részaránya terén is szépen halad a 2020-ra vállalt célok felé az EU

Forrás: Portfolio