Jogszerűen csökkenthető a közalkalmazott bére?

A garantált illetményen felül juttatott,munkáltatói döntésen alapuló illetményrész jogosan csökkenthető? - a kérdésre a munkajog.hu kereste meg a választ.

  Munkám során gyakran keresnek meg közalkalmazottak azzal a kérdéssel, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltató akkor, amikor a garantált illetményen felül juttatott munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkenti.  A kérdés a leggyakrabban akkor merül fel, amikor a munkavállaló garantált illetménye nő, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész viszont csökken  és a munkavállaló bére ezáltal változatlan marad. A munkavállalók sérelmezik a munkáltató eljárását és jogellenesnek találják azt.
 
  A bíróság viszont sajnálatos módon, a munkavállalók álláspontjától eltérő álláspontot képvisel.
 
  Az 1544/2006. számú munkaügyi elvi határozat foglalkozik a fenti kérdéssel.
 
  Az irányadó tényállás szerint a munkavállaló bére 2005. január 14­-én 227 100 forint volt.  A munkavállaló utolsó kinevezés­-módosítása a garantált illetményen felül 5000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is magában foglalt. Az ezt követő újabb átsorolási okmány szerint a felperes illetménye összesen 222 100 forintra csökkent. Az illetmény csökkenését illetően a felek között megállapodás nem született, a munkavállaló nem fogadta el a csökkentést. A munkáltató a perben úgy nyilatkozott, hogy az "illetményrész megvonása kérdésében közöttünk nem volt egyetértés, megegyezés az átsorolás aláírásakor és ez világos volt mindkettőnk előtt". Az adott esetben az 5000 forintos illetményrész megvonása a felek megállapodásán alapuló előző kinevezés módosításban (átsorolásban) megállapított összes illetmény csökkenését eredményezte.
 
  A Kjt. 66. § (1) bekezdése a törvényben meghatározott besorolás szerinti garantált illetmény összegét a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó garantált minimumként határozza meg. Ezáltal lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a közalkalmazott illetményét az illetménytáblában meghatározottnál magasabb összegben állapítsa meg. Ez a különbözet az illetmény része. Ebből következik, hogy a közalkalmazott a garantált illetményen felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményt a mindenkori garantált illetménye összegétől függetlenül a megállapításkori összegben nem követelheti. Amennyiben a közalkalmazott illetménye összességében nem csökken, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonható, vagy csökkenthető, mivel így a kinevezés szerinti illetménye nem változik a munkavállalónak. Ez a rendelkezés a bíróság álláspontja szerint nem ütközik a Munka törvénykönyve azon rendelkezésébe, hogy a  munkaszerződés csak közös megegyezéssel  módosítható. Az előbbiek figyelembevételével felperes ezért igényelhette az alperes által megállapított 5000 forint illetményrészt, mert az utolsó átsorolása folytán az illetménye összességében ennyivel csökkent, és ezt nem fogadta el, ebben a részében az átsorolás, egyoldalú kinevezés-­módosításnak minősült.
 
  A Kúria Mfv.10923/2007/4 számú döntésében is fenntartotta korábbi álláspontját.  Az első fokon eljáró munkaügyi bíróság a munkavállaló  illetménykülönbözetre vonatkozó igényét megalapozottnak találta. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban álló felperes illetménye úgynevezett garantált illetményből és munkáltatói döntésen alapuló illetményből áll, és a Kjt. 21. § (3) bekezdése szerint mindkettő a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amely  csak közös megegyezéssel módosítható. A felek között a munkáltatói döntésen alapuló illetmény csökkentése tekintetében közös megegyezés nem jött létre, így ezt az illetményrészt az alperes egyoldalúan jogellenesen csökkentette.
 
   A Fővárosi Bíróság az ítéletet megváltoztatta, kifejtette, hogy megfelel a valóságnak, miszerint a munkáltató csökkentette a garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, azonban az illetmény összege változatlan maradt, illetve nőtt is. Amennyiben a közalkalmazott illetménye összességében nem csökken, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garantált illetmény összegének növekedése következtében csökkenthető vagy megvonható, mindaddig, amíg a kinevezés szerinti illetménye nem változik a munkavállalónak. A másodfokú bíróság álláspontjának alátámasztásaként a Legfelsőbb Bíróság 1544. számú elvi határozatára is hivatkozott.

   Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat során kimondta, hogy a felperesnek alanyi jogosultsága a Kjt. 66. § (1) bekezdése szerinti garantált illetményre, valamint ha a felek ennél magasabb összegű illetményben megállapodtak, erre az illetményre keletkezett, nem pedig a garantált illetmény és megállapodás szerinti ennél magasabb illetmény különbözetére. Ez utóbbi ugyanis nem minősül önálló illetményrésznek akkor sem, ha a kinevezés illetve átsorolás ezen részt külön feltünteti, mivel ennek indoka a garantált illetmény ellenőrizhetősége.
 
  Amennyiben a munkáltató a közalkalmazott illetményét munkáltatói döntés alapján ezt meghaladó összegben állapította meg, a kinevezés módosításáról mindaddig nem beszélhetünk, amíg az így megállapított illetmény összege nem csökkent.

Forrás: munkajog.hu