A munkaidőbeosztás megváltozása miatt eltűnnek a munkavállalók szabad hétvégéi

2015. március 15-én lesz az első olyan vasárnap, amikor zárva tartanak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatálya alá eső kereskedelmi egységek. A törvény megítélése leginkább negatív, céljaival sokan nem értenek egyet, a hatásai pedig egyelőre nem mérhetők fel. S bár sem hosszas előkészületek, sem egyeztetés nem előzte meg a törvény megalkotását, a megkérdezett szakértő szerint a nagy multicégek forgalma a vasárnapi zárva tartástól nem változik, rövid távon elbocsátások sem várhatók és a munkavállalókat is kompenzálják az elmaradt vasárnapi pótlékok miatt – írja a munkajog.hu.

  A parlament tavaly december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, március 15-től a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényben kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény alapvető célja a családi élet előmozdítása, az együtt töltött idő biztosítása a család egységének elősegítése érdekében, ugyanakkor kérdés, hogy van-e erre igény, illetve megfelelő-e az eszköz?
 
Sok a kivétel
 
  A törvény több kivételt tartalmaz például azzal kapcsolatban is, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként, így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat azokban. A törvény ezen része máris szembe megy az eredeti céllal, a családok vasárnapi együtt tartásával arról nem is beszélve, hogy számos olyan munkakör létezik, amelynek fenntartása vasárnap is fontos, az ő esetükben sem érvényesül a családi élet segítése.
 
   További kivétel, hogy a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig e napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva.
 
   A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban folyó kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem.
 
  A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.
 
   A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) azt közölte, hogy a hazai bevásárlóközpontok nagy többsége március 15. után is fogadja a látogatókat vasárnaponként, a törvény előírásainak betartása mellett.
 
  Azok a bevásárlóközpontok biztosan kinyitnak továbbra is, amelyekben működik mozi, de az elmúlt napok egyeztetései alapján úgy tűnik, hogy egyre több olyan létesítmény is fogadja majd a látogatókat, ahol nincs mozi.
 
  A kinyitó plázákban található éttermek, kávézók, valamint azok a szolgáltatók és kereskedelmi üzletek is kinyitnak, amelyek nem esnek a törvény hatálya alá.
 
  A szövetség tájékoztatása szerint a 22 budapesti bevásárlóközpontból csak nyolcban nincs mozi, vidéken a 28 plázából kilenc üzemel mozi nélkül. A szervezet információi szerint a fővárosiak közül négy olyan bevásárlóközpont is kinyit, ahol nem üzemel mozi, vidéken pedig hat tervezi, hogy nyitva tart vasárnaponként.
 
Meghosszabbított nyitvatartással védekeznek
 
  Az MBSZ szerint a vasárnapi zárva tartás miatt valószínűleg szombatonként nagy zsúfoltságra kell készülni. Egyebek mellett emiatt is tervez több bevásárlóközpont hosszabbított nyitva tartást, elsősorban csütörtökön, pénteken és szombaton.
 
  Jellemzően az esti nyitva tartást hosszabbítják meg egy órával, így Budapesten általában este 9 helyett 10 óráig várják a vásárlókat, míg vidéken az eddigi este 8 helyett 9 óráig lesznek nyitva. A vidéki plázák esetében felmerült a reggeli korábbi nyitás is. A bevásárlóközpontok üzemeltetői több helyen még egyeztetnek a bérlőkkel a nyitva tartásról - közölte a szervezet.
 
  A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról tájékoztatott, hogy várhatóan ezen a héten jelenik meg a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendelet. A tárca szerint a kormány jelenleg nem lát olyan okot, amely a törvényben foglalt kivételek bővítését kormányrendeleti szinten indokolja.
 
Munkajogi kérdések
 
 A Munka Törvénykönyve heti két pihenőnapot ír elő a munkavállalók számára, mégpedig azért, hogy biztosított legyen a rendszeres kikapcsolódás. A vasárnapnak különös jelentősége van a pihenőnap a szempontjából, ugyanis egyrészt a vasárnap is foglalkoztató munkáltatónak is kötelező beosztania havonta egy vasárnapot pihenőnapnak, másrészt pedig vasárnapra csak speciális feltételek mellett oszthat be a munkáltató munkaidőt.
 
   Az, hogy a kötelező pihenőnap éppen vasárnapra essen nem előírás, ennek inkább kulturális okai vannak - véli Dr. Kártyás Gábor. A pihenés biztosítása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló pihenőnapja mely napra esik.
 
   A vasárnaphoz köthető hagyományoknak nemcsak a pihenés, de a vásárlás, a kereskedelem is szerves része. Évszázadok óta a hét utolsó napján tartják a vásárokat, hiszen a hétköznap dolgozóknak ilyenkor van ideje beszereznie szükségleteit. A szakértő szerint csak e szokásokkal indokolható, hogy miért vonatkoznak eltérő szabályok a vasárnapra. E szokások is ellentmondóak a vasárnapi munkavégzés megítélése szempontjából. Emellett mindig vitatható, hogy a fenti okokra tekintettel pontosan milyen körben engedélyezze a jogalkotó a vasárnapi munkavégzést.
 
   Ennek korlátozása egyébként enyhült az elmúlt években. Az új Mt. az egész kereskedelemben lehetővé tette a vasárnapi foglalkoztatást, egy törvénymódosítás pedig 2013. augusztus 1-jétől szűkítette a vasárnapi pótlékra jogosult munkavállalók körét. A törvény szerint egyébként 100 százalékos vasárnapi pótlék 5 napra jár, a többi vasárnapokra a pótlék mértéke 50 százalék.  
 
  A mostani szabályozás ezzel szembe megy, de a jogalkozó is beleütözött abba a problémába, hogy több üzlet vasárnapi nyitva tartása természetszerűleg indokolt. A fent részletezett kivételek ezért kerültek be a törvénybe, de még így is számos nyitott kérdés maradt, hogy pontosan milyen esetekben mentesülnek a kereskedők a korlátozás alól. Vitatható például, hogy a törvény  nem korlátozza a nemzeti dohányboltok vasárnapi működését, a dohányárukon kívüli termék kapcsán sem.
 
  A törvény egyébként nem a vasárnapi munkavégzést korlátozza, hanem az üzletek nyitva tartását, tehát adott esetben egy munkáltató akkor is előírhat vasárnapi munkavégzést - leltározás, anyagmozgatés, takarítás - ha a bolt egyébként nem nyithat ki.
 
  A vasárnapi munkavégzés tilalmának munkajogi vonatkozásairól bővebben itt és itt olvashat.
 
Mit gondolhatnak a munkavállalók?
 
 Több szakértő is kifogásolja, hogy a törvény megalkotásakor nem készült felmérés arról, hogy a munkavállalók támogatják-e az ötletet, a heti csökkentett idejű működtetés mennyi munkahely megszűnéséhez vezethet, vagy éppen mekkora keresetkiesést jelent a munkavállalónak a vasárnapi kötelező pihenés.  Azzal sem foglalkozik a jogszabály, hogy a vasárnapi munkavégzésért cserébe hétköznap járt pihenőnap, amin mondjuk szabadság igénybevétele nélkül lehetett hivatali ügyeket intézni. Arról sem készült tanulmány, hogy a rendelkezésnek milyen hatásai várhatók közvetlenül a munkavállalókra és a munakerőpiacra nézve.
 
Nem változik nagyon a forgalom
 
  Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a Munkajog.hu-nak elmondta, hogy a szakszervezet várakozásai szerint rövid távon nem lesznek elbocsátások a nagyobb kereskedelmi cégeknél. Az érintett vállalatok hosszabb nyitvatartással, illetve több ember behívásával próbálják majd ellensúlyozni a vasárnapi kiesést.
 
  A munkaidőbeosztás megváltozása várhatóan azt eredményezi a szakszervezet elnöke szerint, hogy a munkavállalók szabad hétvégéi eltűnnek. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a kereskedelmi dolgozók általában egy hónapban 2 vasárnapot dolgoztak, a maradék vasárnapok szabadok voltak. Ez most várhatóan változni fog, de Sáling József szerint a multinacionális cégek ígéretet tettek arra, hogy havonta egy szabad hétvégét biztosítanak dolgozóiknak.
 
  Sáling József szerint a nagy cégek forgalma sem rendeződik át jelentősen a vasárnapi zárvatartás miatt, de hozzátette, hogy a multiknak megvannak a különböző eszközeik (akciók, kuponok) a forgalom fenntartására, míg a kisebb cégeknek szűkösek a lehetőségeik.
 
  A zárva tartással a cégek a vasárnapi pótlékokat megtakarítják ugyan, de legtöbbjük ezt az összeget visszaadja dolgozóiknak forgalmi jutalék, vagy túlórapótlék formájában. Sőt arra is van példa, hogy néhány vállalat 3,5%-os béremelést adott munkavállalóinak.  
 
   Sáling József szerint általánosságban elmondható, hogy a cégek nincsenek tisztában minden részlettel a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban és legalább 2 hónapnyi tesztidőszak szükséges ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni. Egyelőre folyik a működés átszervezése, ami szintén nem kis feladat.
 
Változások még utólag is lehetnek
 
  Sáling József szerint jobb előkészítéssel, szakmai és munkajogi egyeztetéssel jobb törvény születhetett volna, de a tapasztalatok tükrében elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban módosítanak még a törvényen. A Magyar Nemzet keddi számában is arról írt, hogy utólag módosulhatnak a vasárnapi zárva tartás szabályai a gyakorlati tapasztalatok alapján. A lap szerint az online pénztárgéprendszeren keresztül beérkező pontos forgalmi adatok ismeretében enyhülhetnek bizonyos megkötések a szabályozásban.

Forrás: munkajog.hu