Startlaphoz Csatlakozz!

Téli közfoglalkoztatási képzések

Hideg tanterem, sebtében írt tananyag

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. március 11. szerda, 16:07

Mindössze két hónap alatt kellett elkészíteni a tavaly téli közfoglalkoztatási képzések tananyagát, a képzések előkészítéséhez szükséges pénzügyi keretet pedig csak három nappal a tanfolyamok elindulása előtt biztosították – egyebek között ezeket állapította meg az alapjogi ombudsman a tavaly téli képzések kapcsán. Volt, ahol fűtetlen tanterem várta az érintetteket, másutt nem volt elég szék, ötvenezer tanulónak pedig új helyet kellett keresni – tudta meg a Magyar Nemzet.

   Székely László azután indított vizsgálatot, hogy a 2013. december és 2014. április között megvalósuló téli közfoglalkoztatással összefüggésben az ország minden területéről számos panasz érkezett hivatalához. A beadványok szerint a képzési program tananyaga alapvetően gyermekeknek íródott, azt nem igazították megfelelően a különböző végzettségű csoportokhoz. A panaszosok sérelmezték a képzések tárgyi feltételeinek elégtelenségét is. Mint ismeretes, az előző télen kétszázezer embert vontak be a közfoglalkoztatásba, közülük százezren egy uniós program részeként iskolapadba ülhettek. A résztvevők – amellett, hogy új végzettséget szerezhettek – a tanfolyam teljes ideje alatt megkapták a közfoglalkoztatási bért is.
 
  Az ombudsman vizsgálata során – mások mellett – tájékoztatást kért a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól (NMH) is, amely több problémáról is beszámolt. A szervezet főigazgatója szerint a tervezéskor és a végrehajtáskor felmerült problémák olykor az eredeti tervek újragondolásához, átütemezéséhez vezettek. Ilyen volt a lehetséges képzési helyszínek pontosítása. A Türr István Képző és Kutató Intézetnek (TKKI) például csaknem ötvenezer ember képzéséhez kellett új helyszínt biztosítania. A tárgyi feltételek megteremtése – hasonlóan a személyi feltételekhez – a képzőintézmények feladata volt. Az NMH ellenőrzésein találkozott olyan esetekkel, amikor hiányoztak a taneszközök, a gyakorlati képzéshez szükséges munkaruhák, a jegyzetfüzet és az íróeszköz, és olyan is előfordult, hogy fűtetlen helyiségben folyt a képzés. A főigazgató megjegyezte: a TKKI több eltérő nehézségi szintű tananyagot dolgozott ki annak érdekében, hogy a csoportokon belül differenciáltan oktathassák a különböző végzettségű embereket.
 
  Tény azonban, hogy az egy-egy szakirányon belüli képzési csoportba soroláskor a képzési helyszín és a lakóhely egymáshoz való közelsége volt az elsődleges szempont. A szakember ezt azzal indokolta, hogy ha teljesen homogén csoportokat alakítottak volna ki, akkor a résztvevőknek hosszú órákat kellett volna utazniuk a képzési helyszínekig. A fizikai munkát végző emberek kapcsán a szakember rámutatott: a hideg időjárás ellenére előfordult, hogy a napi nyolc órában a szabadban dolgozó közfoglalkoztatottaknak nem gondoskodtak védőitalról, pihenőidőről, melegedőhelyről, ételmelegítési lehetőségről és illemhelyről.
 
   Az ombudsman megkereste a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökét is, aki szerint a jövőben a közfoglalkoztatottak képzése esetén hasznos volna a Klik pedagógusait is bevonni a tananyag fejlesztésébe.
 
  Az ombudsman megállapította: a képzések oktatási tananyagának előkészítését csupán két hónappal a képzések indulását megelőzően kezdték kidolgozni, az előkészítéshez szükséges pénzügyi fedezet pedig csupán néhány nappal a tanfolyamok december elejei indítása előtt, november 28-tól állt rendelkezésre. A képzőintézmények kiválasztására irányuló pályáztatást is kevesebb mint egy hónappal a közfoglalkoztatási program indulása előtt kezdték meg. Székely rámutatott: a képzések elindulásakor nem minden esetben állt rendelkezésre a szükséges tananyag, taneszköz, esetenként maga a képzés helyszíne sem volt biztosítva, és az sem volt megoldott, hogyan jutnak el a közfoglalkoztatottak a képzőhelyre.
 
  A biztos szerint a hiányosságok megszüntetése érdekében tett valamennyi intézkedés a tárgyi hiányosságok kiküszöbölését érintette, amelyek gyors megoldására az NMH biztosította az anyagi fedezetet, pedig a kiválasztott képzőintézményeknek rendelkezniük kellett volna a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi feltételekkel. Az ombudsman hangsúlyozta: megvalósításhoz szükséges felkészülési idő egyáltalán nem, illetve csak szűkösen állt rendelkezésre, és ez a jogbiztonság követelményével összefüggő visszásság közvetlen veszélyét idézte elő.
 
  Megjegyezte: több panaszos szerint jellemzően nem a nehéz szociális helyzetben lévő, leginkább rászoruló álláskeresők kerülnek be a közfoglalkoztatási programokba, pedig a közfoglalkoztatásba integrált képzés legfőbb célja, hogy a munkaerőpiacon súlytalan, megfelelő képzettség és tapasztalat nélküli munkavállalókat előnyösebb pozícióba hozza. Ennek kapcsán az ombudsman kiemelte: kiszámíthatatlanságot okoz, hogy a közfoglalkoztatásra történő kiválasztáskor nincs olyan eljárási rend, amely biztosítaná, hogy a munkaügyi kirendeltségek a jogszabályban foglalt prioritási szempontokat figyelembe véve válasszák ki a programok résztvevőit, és ez sérti a jogbiztonság követelményét.
 
   Székely megállapította azt is, hogy egyes közfoglalkoztatók nem mindig tesznek eleget a munkavédelemre vonatkozó megfelelő tájékoztatás, betanítás kötelezettségének, valamint nem minden esetben teszik kötelezővé a közfoglalkoztatottaknak a munkavédelmi eszközök használatát. Gondot okoz az is, hogy a munkavédelmi ellenőrzésért felelős szervek túlságosan leterheltek, így az ellenőrzések viszonylag csekély számúak és esetlegesek.
 
  Az ombudsman felkérte a belügyminisztert, hogy a jövőben minden esetben biztosítsa a program megtervezéséhez és az arra való felkészüléshez szükséges időtartamot, és már a képzések tervezésekor, előzetesen mérje fel a helyi munkaerő-piaci igényeket. A képzéseket már ezek figyelembevételével, a közfoglalkoztatottak mielőbbi elhelyezkedését segítő, megfelelő szakmaisággal kidolgozott tananyagok alapján szervezzék meg.
 
  A biztos azt is kérte a belügyi tárca vezetőjétől, hívja fel a munkaügyi központok igazgatóinak figyelmét arra, hogy a közfoglalkoztatási programokra történő kiválasztáskor minden esetben elsődlegesen a rászorult álláskeresők érdekeit vegyék figyelembe, és ne a közfoglalkoztatók kívánalmait részesítsék előnyben. Székely végül felkérte Pintér Sándort, hogy erősítse a munkaügyi szakigazgatási szervek ellenőrzési feladatellátását, és ehhez biztosítsa a szükséges anyagi és emberi erőforrásokat. Megkerestük a belügyi tárcát, ám ők nem kívántak a nyilvánosság előtt reagálni a biztos felvetéseire. Mint írták, a tárca az ajánlással összefüggésben tervezett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja az ombudsmant.
 
Forrás: Magyar Nemzet