13 éves csúcson ragadt a magyar bérek adóterhelése

 Mivel az elmúlt két évben drasztikus változás nem történt a hazai adók és járulékok terén, a magyar munkavállalók adóterhe 13 éves csúcson ragadt. Ezzel pedig továbbra is a második legnagyobb mértékben terhelik a magyar fizetéseket az Európai Unióban – olvasható az mfor.hu oldalán.

  Az Eurostat összesítése szerint tavaly hazánkban az átlagos adóék 49 százalékos volt. Vagyis a bruttó kereset és a rá rakódó munkaadói terhek összegéből 49 százalékot von el az állam különféle adók és járulékok formájában. Akárcsak 2013-ban, úgy tavaly is ez volt a második legmagasabb adóék Európában, minket csak Belgium előz meg 49,9 százalékos adóteherrel. Ez ráadásul 0,1 százalékponttal alacsonyabb is a 2013-as adatnál. Mögöttünk 45,2 százalékkal Franciaország áll a dobogó harmadik fokán, aminél csak alig kisebb adóék kötődik Németországhoz, 45,1 százalék.
 

  Annak eredményeként, hogy tavaly semmit nem változott a magyar bérekkel kapcsolatban az adórendszer, az adóterhelés mértéke immár 13 éves csúcson ragadt. Ennél többet legutóbb ugyanis 2001-ben vont el az állam a fizetéshez kapcsolódóan, 50,9 százalékot. A 2014-es adat kapcsán az adóék mértékét tekintve így annyira nem is meglepő, hogy a magyar állam a „legkapzsibb” a visgrádi országok között. Óriási szakadék tátong ugyanis hazánk és a mögöttünk álló Csehország adóéke között. Utóbbi esetben ugyanis tavaly 39,7 százalékos volt az állami elvonás mértéke, vagyis majdnem 10 százalékpontos a differencia.
 

  Jól látszik egyébként a fenti grafikonon, hogy a magyar adórendszer mennyivel kiszámíthatatlanabb és változékonyabb volt 1996 óta a másik három visegrádi ország rendszeréhez képest. Szembetűnő, hogy a válságot követő időszakban is teljesen másként viszonyult az állam a lakosság adóztatásának kérdéséhez. Míg ugyanis a magyar adórendszer a 2008-as 46,7 százalékos adóterhelést 49 százalékra növelte mára, addig a csehek csökkentették, a lengyelek csak kismértékben növelték, a szlovákok viszont 2,6 százalékponttal emelték a bérek terhelését.
 
   Igaz, a 2010-ről 2011-re történő 1,4 százalékpontos jelentősebb ugrás az alacsony keresetűeket érintő adójóváírás kivezetésével magyarázható.
 
A családi adóztatás terén már jobban állunk
 
  A kormány 2010 óta átalakított családi adókedvezmény-rendszerének következtében ha egy átlagfizetésből élő két keresős és két gyermekes családot veszünk figyelembe, akkor hazánk az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedik el. Ebben az esetben ugyanis 25,21 százalékos az adóelvonás mértéke. A legjobban itt is Belgiumban adóztatnak, 36,88 százalék az adóék mértéke, míg a legkisebb terhet a svájci családok fizetésére rója ki az állam, 13,47 százalékot.
 
  Ha leszűkítjük a képet a visegrádi országokra, akkor viszont van még hova javulnunk, hiszen utánunk Lengyelország következik, ahol 22,17 százalékos az állami elvonás mértéke. Ám még ez is magasnak számít a szlovák és a cseh állapothoz képest, hiszen itt 17,65 és 16,5 százalékos az adóék a kétgyermekes, kétkeresős átlagfizetésűek esetében.

 
Forrás: mfor.hu