Így emelkedhet a nyugdíj

A 2016-os költségvetés tervezetét a kormány április végéig terjeszti be az Országgyűlésnek. A most nyilvánosságra hozott tervezési köriratból azonban egy konkrét szám sem derül ki a tervekkel kapcsolatban.

  A kormány nyilvánosságra hozta a 2016-os költségvetés tervezési köriratát, ugyanis a szokott szeptember 30-ai határidővel szemben idén már április végéig be akarja azt terjeszteni a parlament elé. Orbán Viktor miniszterelnök tervei szerint a büdzsét nem a szokott december közepi határidővel fogadnák el a képviselők, hanem a nyári ülésszak végéig - praktikusan júliusig. A miniszterelnök korábban arról is beszélt, hogy az így elfogadandó büdzsé „tól-ig” összegeket tartalmazna.
 
  A tervezési köriratból idén sem derül ki, hogy a kormány milyen makropályával, mekkora inflációval számol, de az sem, hogy milyen EUR/HUF árfolyamon számolhatnak a minisztériumok az uniós pénzekkel. Az anyag inkább elveket rögzít: „2016. évi költségvetés tervezése a kormány gazdaságpolitikájának megfelelően a foglalkoztatás növelésére, a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására, valamint az államháztartási hiánynak fenntarthatóan 3 százalék alatti szinten tartására épül” - olvasható a dokumentumban. Pontosabban a tervezet nyilvános részében nem szerepelnek számok, ugyanakkor utalásszinten olvasható, hogy a „2016. évi előirányzatok a makrogazdasági paraméterek figyelembevételével” kell megtervezni - vagyis vélhetően a minisztériumok egy másik tervezési köriratot kaptak. Így fordulhat elő, hogy a nyugdíjemeléseket a 2016-os inflációval kell megtervezni - ám annak mértéke nem derül ki az anyagból. - Így jobb híján az MNB decemberi inflációs prognózisával számolhatunk, ebben 2016-ra 2,9 százalékos inflációt terveznek - vagyis a nyugdíjak három százalék körüli szinten emelkedhetnek.
 
  Javaslatról a kormány már április 15-én tárgyalni akar - azaz a tervezetet szűk egy hónap alatt kell összeállítaniuk a tárcáknak úgy, hogy még a 2014-es költségvetés elszámolása (a zárszámadási törvény) „még a kanyarban sincs”.
 
  A tervezés első szakaszában változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni - magyarán béremelés nem tervezhető, ez alól kivételt csak a pedagógusok képeznek, illetve a katonai „életpálya-program”. A béreket a munkaadókat terhelő járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval a hatályos jogszabályok alapján kell megtervezni - vagyis a kormány most még nem számol változó járulék és szja mértékkel.
 
  Szintén nincs utalás az anyagban a bankok terheinek csökkentésre - pedig az előrehozott költségvetés egyik indoka a hírek szerint épp ennek demonstrálása lenne -, erre a törvénytervezet benyújtásáig várni kell.