Startlaphoz Csatlakozz!

Eddig összesen kilenc népszavazási kérdést nyújtottak be

Akkor lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, ha a Fidesz akarja

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. március 24. kedd, 10:04

Csak akkor lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, ha azt a Fidesz is akarja - állítja a szakértő, aki szerint még ebben az esetben is kicsi a realitása, hogy 4 millió ember leadja voksát. Az országos referendumok új szabályai szerint ráadásul épp a Fidesz-KDNP-s többségű parlament húzhatja el a végtelenségig, hogy kiírják a népszavazást. Lázár János ugyan tagadja, hogy beismerte volna: a Fidesz is tudja, népszerűtlen a terve, ám a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy várható népszavazás realitását nem kérdőjelezte meg – olvasható a Népszavában.

  „Mese” - így reagált Lázár János a Népszabadság kérdésére, hogy valóban azt mondta-e a Szeretem Magyarországot Klub zártkörű rendezvényén Tatán, ha lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, a Fidesz azt el fogja veszíteni, így visszaáll a korábbi állapot, és a most bezárt üzletek újra nyitva lesznek. Lapunk értesült úgy még a hétvégén, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről beszélt a zártkörű rendezvényen, információnkat pedig azóta több jelen lévő is megerősítette, noha eközben a klub állandó tagjai visszautasították, hogy bármiféle információval szolgáljanak a rendezvényről, vagy az ott elhangzottaktól.
 
   Lázár a parlamenti folyosón a Népszabadságnak elismerte, hogy részt vett a klub rendezvényén, de cáfolta, hogy ilyesmit mondott volna, pedig a tárcavezető szavait mintegy százan hallották. Ráadásul laptársunknak Lázár azt már „nem kívánta megjósolni”, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazásnak bukás lenne-e az eredménye. Azt mondta, „ha lesz ilyen népszavazás, annak eredményét tiszteletben kell majd tartani”. Ez utóbbi állítólag szintén elhangzott a Szeretem Magyarországot Klubban is, noha akkor Lázár állítólag a kisebbik kormánypártra, a KDNP-re utalva fogalmazta meg ezt az intelmet, azt érzékeltetve, a Fidesz nem áll teljes mellszélességgel a vasárnapi zárva tartás ügye mellett.
 
  Mindenesetre tegnap a parlamentben a miniszter többször emlékeztetett, ő személy szerint is támogatta a zárva tartásról szóló javaslatot. Mint mondta, „a társadalmi fogadtatás kedvező”, mert szerinte senki sem akar dolgozni, sőt, a 444-nek már úgy fogalmazott: „csökkenteni kell azoknak a számát, akiknek vasárnap dolgozniuk kell, én magam ezért támogattam ezt a kezdeményezést. Szerintem ebben társadalmi konszenzus van”. Azt is mondta ugyanakkor, „meg fogjuk nézni, hogy milyen hatást gyakorol a társadalomra.” Hogy ezt miként értette, nem tudni, ám a népszavazási lehetőségről Lázár úgy fogalmazott: „ha a népszavazási beadványok valamelyike alapján népszavazást kell tartani a kérdésben, akkor természetesen az érveinkkel és a véleményünkkel csatába fogunk szállni, és megpróbáljuk meggyőzni az igazunkról a választópolgárokat, és természetesen tudomásul vesszük a döntésüket.” Arra a kérdésre, hogy mégis mi alapján állítják annyira biztosan, hogy az emberek többsége támogatta a döntést, illetve hogy ebben társadalmi konszenzus van, ezt válaszolta: „egyéni választott képviselő vagyok, akinek majdnem százezer választópolgára van, és nem találkoztam még olyannal, aki azt szeretné, hogy a felesége vagy a lánya vasárnap dolgozzon egy áruházban eladóként.”
 
  Ugyanakkor az a tárcavezető szavai alapján is egyértelmű: a Fidesz számol azzal, hogy a március 15-étől hatályos vasárnapi zárva tartás nem lesz túl népszerű a magyar lakosság körében, ha népszavazást tartanak. Erre utalt egyébként a múlt héten Kovács Zoltán is; amerikai sajtóhírek szerint a kormányszóvivő úgy érvelt, hogy a hazai szabályozás hasonló ahhoz, mint ami a legtöbb európai országban érvényben van, és csupán átmeneti jelenség lesz, ha a rendelkezés kedvezőtlenül hat ki a fogyasztásra, ami igen fontos a növekedés szempontjából. Az Ipsos március eleji felmérése szerint a felnőtt magyar lakosság több mint kétharmada nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással. Egynegyedük érzi úgy, hogy az új törvény jelentősen megnehezíti az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek beszerzését, ez az arány az aktív keresők körében magasabb, 32 százalékos. A válaszadók csak kevesebb, mint fele nyilatkozott úgy, hogy a törvény semmilyen nehézséget nem jelent majd bevásárlásainak megszervezésében.
 
  A jogszabály visszavonása érdekében összesen kilenc népszavazási kérdést nyújtottak be eddig a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A VOSZ és a Liga Szakszervezetek kezdeményezéséhez sok kisebb szervezet, köztük a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége is csatlakozott. Ám Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt vezetője megelőzte őket, és saját kérdést adott be a témában, amíg pedig ennek jogorvoslati eljárásai nem zárulnak le, addig nem lehet ugyanebben a kérdéskörben újabb referendumot kezdeményezni. Ezért is utasították el a Demokratikus Koalíció hasonló kezdeményezését is, noha Gyurcsány Ferenc pártja az elutasítás ellenére gyűjti az aláírásokat.
 
  Csakhogy a népszavazási szabályok alapján rendkívül kicsi az esélye, hogy valóban az állampolgárok dönthetnek majd a kérdésben. Hét éve volt ugyanis utoljára országos népszavazás Magyarországon, s noha korábban sem volt egyszerű „átjutni” a választási bizottság és az Alkotmánybíróság rostáján, az új népszavazási törvény még ezt is jóval nehezebbé, sőt, lényegében kizárólag politikai akarattól függővé tette.
 
   Tóth Zoltán szerint ma kizárólag a Fidesz akaratán múlik, hogy lesz-e népszavazás bármely kérdésben, hiszen a referendumokról szóló jogszabályt eleve úgy alkották meg, hogy ne lehessen. Ennek a választási szakértő szerint jogi és politikai okok együttese állja útját, hiszen míg a jogszabály több szinten, viszonylag elfogadható határidőket szab, így például az első szűrőnél, azaz amikor a Nemzeti Választási Iroda megvizsgálja, hogy a formai feltételeknek megfelel-e a benyújtott kérdőív, s az ahhoz összegyűjtött húsz aláírás, erről objektív időn belül döntenie kell.
 
  Ha ez megvan, akkor az NVB elvégzi az úgynevezett tartalmi elemzést. A törvény szerint a népszavazásra javasolt kérdést ugyanis úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
 
   Ám mindennek Tóth szerint nem a jogintézmény miatt van most jelentősége, hanem azért, mert az Országgyűlés 2013 októberben kizárólag a kormánypártok által támogatott tagokat választotta meg az NVB-be, s a mandátumuk 2022-ig szól. Ők dönthetnek tehát a kérdésekről, s Tóth szerint az elmúlt időszak azt mutatja, politikailag inkorrekt, elfogult módon döntenek. A szakértő szerint az NVB döntése elleni fellebbezés lehetőségével persze jogilag megint csak elfogadható lenne a konstrukció, főleg hogy a Kúria elfogulatlanságában még „többé-kevésbé lehet bízni”, s meghatározott határidő van erre is. Csakhogy amennyiben a kérdés végül meg is felel a népszavazási kitételeknek, össze kell gyűjteni 200 ezer aláírást is, majd pedig a referendum kiírását az Országgyűlésre bízza a jogszabály, ennek pedig nincs határideje. Magyarán a kormánypárti többség addig húzza-halasztja a népszavazás kiírását, ameddig csak akarja - emlékeztetett Tóth, aki szerint ráadásul mindez csak a „kisebb” akadály.
 
  A szakértő szerint azért is kicsi a realitása egy országos népszavazásnak, mert érvényes népszavazást az alaptörvény elfogadása óta még óriási népharag esetén is igen nehéz lebonyolítani. Míg ugyanis korábban az összes szavazásra jogosult egynegyed része plusz egy fő kellett az érvényességhez, addig 2011 óta már 50 százalék plusz egy fő. Ez azt jelenti, hogy több mint 4 millió embert kellene urnához szólítani, ami óriási mozgósítást igényelne, így a szakértő szerint a Fidesz-KDNP olyan jogszabályt alkotott meg, amely egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy érvényes legyen egy népszavazás.
 
Direkt hatalmi eszközök és tagadás
 
  Összesen 40 oldalas az az állítólag nem létező tanulmány, amelyet még 2011-ben rendelt meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 3,2 millió forintért az M.S. Concord Bt.-től még 2011 áprilisában. A szaktárca ezt korábban többször letagadta, majd végül a sajtóban megjelent tények miatt kénytelen volt elismerni. Igaz, Glattfelder Béla, NGM államtitkár még szombaton is azt nyilatkozta, hogy az egész irattárat felkutatták, de nem volt nyoma sem annak a hatástanulmánynak, amire a Népszabadság hivatkozott. Ez a kijelentés azért is nagyon érdekes, mert a Népszavának korábban nyilatkozó kereskedelmi érdekvédelmi szakember elmondta, a tavaly novemberi egyeztetésen éppen Glattfelder Béla „szólta el” magát, hogy már 2011-ben készült felmérés a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban. Kétségtelen, nem részletezte, mi szerepel benne.
 
   A már nyilvánosságra került tanulmány harmadik oldalán egyebek mellett az is olvasható, hogy: „jelenleg a lakosság enyhe többségének ellenállásába ütközik az üzletek vasárnapi bezárása (64 százalék). Ennek egyik oka lehet, hogy nem szeretnék, ha direkt 'hatalmi' eszközökkel befolyásolnák a vasárnapi szokásaikat, viselkedésüket”. A felmérés a második Fidesz-kormány „fénykorában” készült, azóta nagyot fordult a világ: az Ipsos márciusi felmérésében a megkérdezetteknek már a 68 százaléka nem értett egyet a vasárnapi zárva tartással.
 
  Mátyási Sándor szociológus, a vizsgálat vezetője a Népszabadsággal közölte, hogy az övékén kívül két másik felmérés is készülhetett a kormánynak, amikhez a kamarák és a szakszervezetek szolgáltattak adatokat és azokat felhasználva az NGM készített tanulmányt. Lapunk kérdésére az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) is azt válaszolta, senki nem kereste meg őket az NGM-től 2011-ben, hogy adatokat kérjen egy háttértanulmányhoz. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a szaktárca ne készíthetett volna hatásvizsgálatokat.
 
   A gazdasági minisztérium a tanulmányról szóló cikkekre reagálva közleményt adott ki, amitől nem lett világosabb a kép. Az NGM szerint ugyanis a 2011-es külső beszerzései közül csak az M.S. Concord Tanácsadó és Szolgáltató Bt-től megrendelt közvélemény-kutatás foglalkozik a vasárnapi pihenőnappal. A cég 2011 áprilisában készített felmérést a vasárnapi nyitva tartás lakossági megítéléséről a minisztérium megrendelésére, ebben 800 főt kérdeztek meg vásárlási szokásaikról. A dokumentum - a Népszabadságban megjelent hírekkel ellentétben - nem a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről szóló hatástanulmány - állította a minisztérium, hozzátéve: továbbra sincs tudomásuk arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a tárca megbízásából.
 
   Az NGM szerint tehát kíváncsiak volt a lakosság véleményére, de állításuk szerint az intézkedés következményeire már nem. A szakemberek szerint az is nagy baj, ha a kormány mindenféle hatástanulmány nélkül hozott ilyen súlyú döntést, de talán még ennél is nagyobb, ha tudta milyen következményekkel járhat - forgalom csökkenés, létszámleépítés, emiatt áfa és tb-járulék kiesés - és mégis támogatta a vasárnapi boltzárat. Tegnap a parlamentben Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője azt közölte: a KDNP nem foglalkozik hatástanulmányokkal, nem ez a dolga. Úgy vélte, két hónap múlva át kell tekinteni a tapasztalatokat, és a kormánynak rendeletben, kivételekkel kell biztosítania, hogy az üdülőhelyeken vasárnap is nyitva legyenek az üzletek. A KDNP politikusa szerint azonban - ha a gazdaság lehetővé teszi - más területen is biztosítani kell a szabad vasárnapot.
 
 Bejött a szombati roham
 
  A szakemberek jóslata bevált, az első igazi vasárnapi zárva tartás előtti szombaton jelentősen megnőtt a nagyobb üzletek forgalma a meghosszabbított nyitva tartásnak köszönhetően. Sok bolt a kisebb településeken is később zárt a szokásosnál, de ott nem tapasztalták ugyanezt. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke a Népszavának elmondta, az ágazat szereplői szerint az első hétvégéből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Valószínűleg legalább két hónapba telik, míg tisztán látszik majd a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatása. A szakember úgy vélte, a hosszabb nyitva tartás péntek és szombat mellett később hétfőre is kiterjedhet. Még így is kérdés azonban, hogy sikerül-e ezeken a napokon behozni a vasárnapi forgalom és bevétel kiesést.
 
   Vámos György, az Országos Kereskedelmi Kamara (OKSZ) elnöke lapunknak megerősítette, rendkívül nagy volt a zsúfoltság a múlt pénteken és szombaton a nagy láncok üzleteiben. A visszajelzések alapján vegyes a kép: a kis élelmiszer üzleteknél tapasztaltak némi élénkülést vasárnap, de ez sem volt általános, sok helyen a vártnál kisebb volt az érdeklődés. Ezeknek az kisboltoknak csekély a súlya a kiskereskedelmi összforgalmon belül. Kereskedelmi ágazati szereplők szerint a bevásárlóközpontokban viszont még az előrejelzéseknél is kisebb volt a forgalom. Sok, egyébként vasárnap is nyitva tartó üzlet tulajdonosa nyilatkozott úgy, hogy nem érdemes a hét utolsó napján kinyitni. Vámos szerint is korai levonni bármilyen következtetést, de az bizonyos, hogy ez a törvény nincs tekintettel az idegenforgalmi szempontokra.

Forrás: Népszava

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Akkor lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, ha a Fidesz akarja .
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector