Hogyan lehet rendelkezni az adó 1+1 %-áról?

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény lehetővé teszi a magánszemélyeknek, hogy befizetett adójuk egy-egy százalékát az adóévet követő évben egyes civil szervezetek és egyházak javára felajánlják – olvasható az ado.hu-n.

  Ennek keretében a személyi jövedelemadó (szja) meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szabályai szerint ún. rendelkező nyilatkozatot lehet adni a NAV honlapján közzétett

• a jogszabályi feltételeket előzetesen teljesítő, a felajánlásra jogosult „Regisztrált civil kedvezményezettek 2015.” listában felsorolt civil szervezetek egyike számára, és
• technikai számmal rendelkező, az Országgyűlés által elismert bevett egyházak közül egynek vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak a javára.

 
   Lényeges, hogy a 2014. évre vonatkozó rendelkező nyilatkozatok alapján a szja 1 százalékára igényt tartó civil szervezeteknek előzetesen, 2014. szeptember 30-áig az adóhatóságnál regisztrációs eljárást kellett kezdeményezniük, és igazolniuk kellett, a kedvezményezett státusz fennállásának feltételeit, mert csak így kerülhettek be a regisztrált civil kedvezményezettek 2015-ös nyilvántartásába. Vagyis érvényes nyilatkozat csak a nyilvántartásban szereplő civil szervezet részére adható.
 
Az 1+1 százalék alapja az az összeg, amely a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap befizetett adójából az adókedvezmények (pl. személyi kedvezmény) érvényesítése, valamint az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági, illetve a nyugdíjbiztosítási befizetések kiutalása után fennmarad. Az adóhatóság az 1 százalék-kiutalást csak akkor teljesíti, ha annak összege legalább 100 forint. Ez azt jelenti, hogy az, akinek az említett kedvezmények miatt nem marad adója, vagy az a 10 ezer forintot nem éri el, civil szervezetet nem tud támogatni. Ez azonban nem zárja ki teljesen a rendelkezési jogosultságát, mert egyház részére még 0 forintról is érdemes rendelkeznie, ugyanis az egyházak – az 1 százalék mellett – kiegészítő támogatást is kapnak, amelynek mértékét a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a kiutalt összeg nagysága) alapján állapítják meg.
 
  A rendelkező nyilatkozatot 2015. május 20-áig kell benyújtania az adóhatósághoz. Ez a határidő jogvesztő, a május 21-én vagy később beadott nyilatkozatokat a törvény erejénél fogva nem veheti figyelembe az adóhatóság. A késedelem igazolása nem kérelmezhető.
 
  Aki az egyszerűsített bevallást választotta, a 2015. február 16-áig beadott 1453NY jelű nyilatkozat „EGYSZA” elnevezésű lapján is beküldhette a rendelkező nyilatkozatot. Ha ez nem történt meg, illetve egyéb esetekben a következő módokon lehet rendelkezni az 1+1 százalékról:

• munkáltatói adómegállapítás választása esetén munkáltatónak 2015. május 11-éig, lezárt, adóazonosító jellel ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban,
• a 1453-as személyi jövedelemadó bevallás „EGYSZA” elnevezésű lapján a bevallás részeként 2015. május 20-áig,

vagy 2015. május 20-áig a NAV honlapján közzétett általános nyomtatványkitöltő- és ellenőrző program (ÁNYK-AbevJava) segítségével kitölthető 14EGYSZA jelű formanyomtatvány „EGYSZA” elnevezésű lapján,

• kinyomtatva lezárt, a rendelkező magánszemély adóazonosító jelével ellátott postai borítékban, személyesen vagy postán, illetve
• elektronikus űrlapként, elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül.

 
  Ez többek között azt is jelenti, hogy a rendelkező nyilatkozatot nem kötelező például a munkáltató közreműködésével eljuttatni az adóhatósághoz. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy mindkét kedvezményezett-körből csak egynek a javára lehet rendelkezni, több nyilatkozat beérkezése esetén egyik sem lesz érvényes. Aki csak az egyik körbe tartozó kedvezményezett javára kíván rendelkezni, és nem elektronikus úton nyújtja be a rendelkező nyilatkozatát tartalmazó személyi jövedelemadó bevallását, akkor az „EGYSZA” elnevezésű lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt hagyja üresen, vagy húzza át.
 
  A nyilatkozaton a rendelkező magánszemély adóazonosító jele mellett, a civil körbe tartozó szervezet esetében a kedvezményezett adószámát, a második körbe tartozó egyház és a kiemelt költségvetési előirányzat esetén a technikai számot kell feltüntetni, ez utóbbiak esetén a kedvezményezett neve is feltüntethető.
 
 Nem érvényes a rendelkezés, ha nem tartalmaz adószámot, technikai számot, vagy az téves, illetve olvashatatlan vagy az adót a törvényes határidőig nem rendezi a magánszemély.
 
  A civil szervezet javára szóló nyilatkozatban a magánszemély arról is rendelkezhet, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a szervezet kérésére az adóhatóság közölheti. Ezt a szándékot az erre vonatkozó kódkockában kell jelölni, és a nyilatkozat felső részén lehet megadni az adatokat. Ez azonban nem kötelező, nem feltétele az érvényes rendelkezésnek. A kedvezményezett a megadott adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével összefüggő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhat fel, és legfeljebb 5 évig kezelheti.
 
  A felajánlott összeg sikeres kiutalásáról 2015. szeptember 30-át követően a NAV elektronikus úton tájékoztatja az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeket. Egyébként pedig a 2015. évben tett rendelkezések alapján, a következő év januártól lehet a NAV honlapján megtekintheti, hogy mely kedvezményezettek részesültek a felajánlott 1+1 százalékos összegekből.

Forrás: ado.hu