Az alapjövedelemről tartott konferenciát a PM pártalapítványa

Az alapjövedelemről tartott konferenciát a Párbeszéd Magyarországért (PM) pártalapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMA) pénteken Budapesten.

    Scheiring Gábor, az alapítvány elnöke, a párt elnökségi tagja köszöntőjében hangsúlyozta: az alapjövedelem az új baloldal jövőképe, amely visszaállítja a hitet a köztársaságban, megerősíti az állampolgárok közötti bizalmat és megteremti az állampolgári esélyegyenlőséget.

    Az MMA által kidolgozott, Biztos alap - Javaslat az alapjövedelem magyarországi bevezetésére címmel megjelenő „közpolitikai vitairat” bemutatására szervezett konferencián az elnök elmondta: 25 ezer forint alapjövedelem járna a gyermekeknek, 50 ezer a munkanélkülieknek, egyetemi és főiskolai hallgatóknak, 75 ezer a várandós anyáknak és 100 ezer nettó a munkavállalóknak.

    Az alapjövedelem nem váltja ki a teljes szociálpolitikát, de radikálisan egyszerűsíti azt, nem helyettesíti a beruházásokat, de élénkíti a keresletet - mondta Scheiring Gábor.

    Az alapítvány elnöke szólt arról is, hogy az időközi választások azt mutatják: a Fidesz meggyengült ugyan, de a baloldali ellenzék még nem talált magára.

    A baloldal identitásválságban van, nincsen olyan ajánlata, amire a választók bizalommal tekintenének - tette hozzá.

    ”Gyökeresen fel kell forgatnunk az ellenzéki politizálást, új és hiteles baloldali ajánlatot kell adnunk” - hangoztatta Scheiring Gábor.

    Az új baloldaliak azt vallják, hogy olyan politikára van szükség, amelyik világosan tagadja a „mindenki annyit ér, amennyije van világát”. Szerintük olyan politikára van szükség, amelyik nem azt mondja, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék, hanem azt üzeni: mindenki ehessen, hogy dolgozhasson vagy tanulhasson - jelentette ki.

    Surányi György volt jegybankelnök elmondta: bár az alapjövedelem bevezetésével sok húsbavágó problémát lehet enyhíteni, nagyon sok mindent nem lehet vele megoldani.

    Ismertetése szerint a javaslat legmeggyőzőbb eredménye az lenne, hogy a mélyszegénység 16 százalékról 8-8,5 százalékra, a létminimum alatt élők aránya pedig 40 százalékról 29 százalékra csökkenne.
 
    Egy ilyen változás elérése tényleg történelmi jelentőségű lenne - mondta.

    Surányi György fontosnak nevezte, hogy a javaslat megfogalmazói szándékukkal ellentétben néhány területen tovább növelnék a szociális különbségeket. Példaként említette egyebek mellett az egyetemi hallgatók 50 ezer forintos támogatását.

    Az alanyi jogon járó hallgatói juttatással alapvetően a magas jövedelmű családokat támogatnák, hiszen ma az egyetemi hallgatók túlnyomó többsége a társadalom felső rétegéből kerül ki. Ezért egy ilyen rendszer önmagában történő bevezetése éppen ellentétes lenne megfogalmazóinak szándékaival - mondta. Problémásnak nevezete az alanyi jogon járó jövedelem bevezetését az őstermelők és az egyéni vállalkozók esetében is.