Startlaphoz Csatlakozz!

A magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege

Hazugságra kényszeríti a tanárokat a rendszer

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. március 30. hétfő, 10:46

Három éve Magyarország kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban valószínűleg nem lett sokkal jobb, a tanárok magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege maradt. A kormányzati sikerpropaganda dübörög, a pedagógusok viszont kimerültek, dühösek, akár sztrájkolnának is – olvasható a HVG-ben.

  Arcpirítóan keveset keresnek a tanárok – derült ki abból a OECD-grafikonból, amely szerint a 15 éve a pályán lévő magyar pedagógusok kereseténél csak a szlovák kollégáiké rosszabbak. Igaz, az adatok a 2012-es állapotot tükrözték, ráadásul csak az alapbért vették számításba, a pótlékokat nem.
 
  Azóta azonban életbe lépett ugyanis a pedagógus-életpályamodell, amely amellett, hogy jóval megnövelte a tanárok leterheltségét, bérnövekedéssel is járt. Elvileg.
 


Igazságtalan rendszer
 
   Egy több mint 20 éve tanító debreceni általános iskolai tanárnak 2010-ben 117, 2012-ben 124 ezer forint érkezett a számlájára. Ha helyettesített, vagy valamilyen egyéb túlmunkát végzett, akkor ennél több. Idén 211 ezer forintot kap, ha helyettesít, ha nem. A bérnövekedése abból adódott, hogy januártól átsorolták Pedagógus 2. kategóriába, és nőtt az osztályfőnöki pótléka.
 
   De mint mondja „nem is a pénz a legnagyobb probléma manapság, hanem sokkal inkább az ingyenes túlmunka. Se a túlórákat, se a helyettesítéseket nem fizetik. Heti 32 órát kell konkrétan lepapírozni (nekem: 25 tanóra, 1 óra javítás, 1 fogadóóra, 2 tanórára való felkészülés, 1 óra munkaközösség-vezetői teendő, 1 óra osztályfőnöki teendő, 1 tanulói felügyelet). Ha viszont, mondjuk, egy héten 3-4 órát helyettesítek, akkor sem írhatok több órát a munkaidő-elszámolásra, hanem ezekből valamit elhagyok. Tehát havonta kb. háromszor aláírom, hogy azon a héten nem javítottam, nem készültem az órámra semmit. Felháborít, hogy hazugságokat kell aláírnunk.”
 
   Egy másik vidéki általános iskolai tanár is hasonlókról számolt be. Neki a 2010-es nettó 110 ezer forinthoz képest, most, hogy Pedagógus 2. lett, 200 forintot utal a fenntartó – 23 év tanítási gyakorlat után. A Pedagógus I. kategóriában maradt – 10 éve a pályán lévő – kollégáinak 160 ezer forint körüli a nettója.
 
   A bruttó alapbéreket – ami függ a besorolástól és a pályán eltöltött időtől – pontosan rögzíti a pedagógus-bértábla. (Ezt itt tanulmányozhatjuk) Ebben azt olvashatjuk ki, hogy a 10 éve a pályán lévő általános iskolai (főiskolai végzettségű) tanár bruttó 223 ezer forintot kap.
 
  A KSH adatai szerint az oktatás területén alkalmazottak bére 2010-ben átlagosan 133 013 forint volt, 2012-ben 128 472, 2014-ben pedig 161 088. Ez négy év alatt több mint 20 százalékos növekedés. S ehhez jöttek még hozzá a 2015 januári átsorolások. A minap Balog Zoltán azt ígérte, hogy „idén szeptembertől – immár harmadszor – kapnak béremelést a tanárok, erre megvan a fedezet. A fizetések a következő években is emelkednek a törvényben meghatározott módon, így 2017 szeptemberére az átlagos növekedés meghaladja majd a 40 százalékot.”
 
A beteg tanárral az állam jár jól
 
  Ha a minisztérium vezetőire figyelünk, akkor úgy tűnik, itt van a Kánaán – mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Ezzel szemben a helyzet egészen más – teszi Mendrey László. Mint mondja, a mesterpedagógusok bére valóban jelentősen nőtt, de ők a pedagógusok 3-4 százalékát jelentik. Jóval kisebb mértékben, de érezhetően többet keres januártól az a mintegy 30 ezer Pedagógus II. kategóriába sorolt tanár is (lásd a fenti példákat), aki feltöltötte a portfólióját tavaly áprilisig. Az ő minősítésük mostanában kezdődik el. „Ad absurdum, még az is előfordulhat, hogy visszasorolják őket, ha nem tudják megvédeni a papíron bemutatott teljesítményüket” – figyelmeztet Mendrey.
 
   A pedagógusok nagy része tehát most is Pedagógus I., vagy gyakornoki státuszban van, és az ő fizetésük nem nőtt számottevően.  „Ha mindezzel feljebb ugrunk az OECD-összehasonlításban egy-két helyet, az nem nagy eredmény, de nem vagyok meggyőződve, hogy ez így lenne” – utal vissza a PDSZ-elnök a nagy port kevert OECD-rangsorra.
 
   Ennél sokkal fontosabb, hogy a rendszer nem nyitott. „Az, hogy egy adott évben hányan pályázhatnak önként (hétévente mindenkinek meg kell méretnie magát) a feljebbsorolásra, azaz hány ember léphet előre, azt a mindenkori miniszter állapítja meg a költségvetés függvényében. Azaz, ha nincs pénz, könnyen korlátozhatják az előrelépést.
 
   Fontos és negatív változás volt, hogy 2015 januárjától már megint nem a minimálbérhez kötődik a bérstruktúra. Ez a rendszer – amelyre olyan büszke volt Hoffmann Rózsa – egyetlen évet élt. Idén például 101,5 ezerről 105 ezerre emelték a minimálbért, ez mintegy 8-10 ezer forintos emelést jelentett volna a bruttó tanári bérekben is. Ez elmaradt. Mendrey szerint hosszabb távon félő, hogy a jövőben is így lesz, ez pedig azt jelentené, hogy gyorsan elinflálódik az eddigi béremelés.
 
Leterhelt tanárok
 
  A köznevelési államtitkár nemrég kijelentette, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkaidő-nyilvántartása szerint – az „elsődleges vizsgálat” alapján – a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti 24 óra alatt van. Ez a gyakorló pedagógusokat és a szakszervezeteket – joggal – akasztotta ki. A fent idézett debreceni tanár által bemutatott adminisztrációs trükkök ugyanis mindenütt jellemzőek. Így a Klik nyilvántartásai legfeljebb egy országos hazugságösszegzést mutatnak be.
 
   „Mindent le kell adminisztrálni, mindent be kell hazudni a szó szoros értelmében, és ez tényleg felháborítja az embert. Az értelmes munkával nincs baj, de a fölösleges munkával igen. Hoffmann Rózsa mindig büszkén mondta, hogy megszüntettük a túlórát. De az van, hogy nem a túlmunkát, hanem csak annak a kifizetését szüntették meg” – kapcsolódott a debreceni kollégához a gyakorló tanár, Mendrey László is.
 
   Hozzáteszi: ha egy pedagógus táppénzre, vagy szabadságra megy, azzal az állam jár a legjobban. Az otthon maradt tanár munkáját ugyanis ingyen végzik a kollégák, s az arra az időre szánt bért a rendszer egyszerűen benyeli.

 
   Mellesleg mindkét nagy pedagógus-szakszervezet készített felmérést mostanában a tanárok körében, amelyek azt mutatták, hogy a pedagógusok fáradtak, túlterheltek. A Pedagógusok Szakszervezete kérdőívét több mint 12 ezren töltötték ki. 90 százalékuknak nőtt a munkára fordított ideje és a leterheltsége az új rendszerben. Hasonló arányban válaszolták azt, hogy gyakran dolgoznak bent az intézményben is heti 32 óránál többet. A válaszadók kétharmada szerint nem ellentételezi a megnőtt munkaterheléseket az életpálya nyújtotta béremelés, viszont csökkenti a pedagógusi munka minőségét.
 
  A tanárok tehát kimerültek, leterheltek. A PDSZ kutatása szerint annyira, hogy 85 százalékuk akár sztrájkra is hajlandó lenne.
 
Medgyessy-effektus
 
   A magyar pedagógusok bére a többi diplomás szakember béréhez képest is nagyon alacsony. Varga Júlia közgazdász – a Bértarifa felvételekre épülő – kutatásai szerint egy tanár a 60 százalékát sem kereste 2010-ben az egyéb diplomások keresetének átlagánál. Ez az arány később tovább romlott: 2013-ban már csak a felét. (Az általános iskolai tanárok a többi főiskolai diplomás keresetének mintegy 56 százalékát, a középiskolai tanárok a többi egyetemi diplomás bérének 48 százalékát sem kapják.)
 
  Mint az alábbi OECD-tábla mutatja, 2005-től 2012-ig Magyarországon a pedagógusfizetések abszolút értéke a 2005-ös szint 65 százalékára csökkent. (Ezzel a vizsgálatban részt vevő országok közt a legnagyobb relatív romlást produkáltuk. A sikeres oktatási reformot bevezetett Lengyelországban például ugyanez 120 százalékára nőtt!) Ezt mutatja a cikk elején hivatkozott múlt heti grafikon is.
 


  Varga emlékeztet arra is, hogy a 2002-es – Medgyessy Péter-féle – ötvenszázalékos alapbéremelés után abban az egy évben valóban jelentősen javult a pedagógusok helyzete, például a többi diplomásokhoz képest, de ez a pozitív változás hamar elenyészett. (És semmi hatása nem volt a tanári munka minőségére, hiszen minden tanár automatikusan megkapta azt.) Most pedig adtak egy kisebb mértékű emelést, mint a Medgyessy-féle volt. S mivel – az ígértek ellenére az alapbért, mint láttuk, már nem a minimálbérhez kötik – könnyen megismétlődhet a 2002-es történet.
 
   „Ha nagyon leegyszerűsítem, a Medgyessy-féle 40-50%-os béremelés és e között az életpályának csúfolt valami között több a hasonlóság, mint az eltérés. Mindkettő nivellál, igazságtalan, és nincs hatása a pedagógusok és az oktatás színvonalára” – mondta egy oktatáskutató forrásunk. Ez a bérrendszer ugyanis nem képes elismerni az aktuális teljesítményt: szétteríti a többletet az eltérő teljesítményűek között.

Forrás: HVG
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Hazugságra kényszeríti a tanárokat a rendszer.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector