Startlaphoz Csatlakozz!

Az egyetlen konkrét segítség a részmunkaidős munkavállalás

A politikában csak potenciális anyaként jelennek meg a nők

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. március 31. kedd, 09:02

Kormányzati nőpolitika egyáltalán nem is létezik, a kabinet szókészletéből a nők és férfiak egyenlősége pedig hiányzik - állítják a szakértők. Noha a kabinet szerint európai példa alapján igenis elő kívánja segíteni a nemek közötti esélyegyenlőséget és ezen belül is szem előtt tartja a nők férfiakkal egyenrangú foglalkoztatását, valójában már az alaptörvényben is csupán a népesedéspolitika egy eszközeként, potenciális anyaként jelennek meg a nők – írja a Népszava.

   Magyarországon a nyolcvanas években megvalósult a teljes foglalkoztatottság, ám a rendszerváltás után - a gazdaság átalakulásából következően - a nők kezdtek kiszorulni a munkaerőpiacról, ugyanakkor mindkét nemet érintő tömeges munkanélküliség is kialakult. A kilencvenes évek közepétől a gazdaság lassan növekedésnek indult, így javulni kezdett a foglalkoztatottság is. A növekedő tendencia 2003-ig tartott, majd megrekedt egészen a 2008-as pénzügyi válságig. Hasonlóan a rendszerváltás után kialakult helyzethez eleinte a férfiakat érintette a növekvő munkanélküliség - közvetlen elbocsátásokkal -, ám a jellemzően női munkát végzőknek, például az egészségügyben dolgozóknak „csak” befagyasztották a fizetéseiket, később azonban elkerülhetetlenné váltak az őket érintő létszámleépítések is. Ennek ellenére 2013-ban a foglalkoztatottak száma a valaha volt legmagasabbra nőtt, de hiába a számok: valójában a közfoglalkoztatásban résztvevők és a részmunkaidőt vállalók tornázták fel a mutatókat.
 
  Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára nemrég egy miniszteri kerekasztal-vitán beszélt arról, hogy a magyar kormány milyen eszközökkel segít a nőknek a munka és a családi összeegyeztetésében. Novák Katalin szavaiból kiderült: az egyetlen ilyen konkrét segítség a részmunkaidős munkavállalás lenne. Ez ugyanis főleg a nők körében terjedt el, azonban felmerülhet a kérdés: valóban segítség-e a kisgyermekes anyáknak ahhoz, hogy a nevelés mellett dolgozni is tudjanak, avagy kényszerhelyzet, hiszen szülőként hátránnyal indulnak az állásokért, így számukra nem marad más választás, mint a részmunkaidős foglalkoztatás?
 
  Eseti megoldásnak tartja az anyák számára a részmunkaidőt Vajda Róza. Az MTA Társadalomtudományi Központ genderkutatója szerint a részmunkaidő társadalmi hatásai erősen visszásak, hiszen miután túlnyomóan nők veszik igénybe, a hátrányai is őket érinti. „Nem hoz eleget a konyhára, nem ad karrier-lehetőséget, és feltehetően nem vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra, a teljes értékű foglalkoztatásba sem” - fogalmazott. Keveházi Kata, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője szerint ráadásul többnyire alacsonyan kvalifikált munkakörökben kínálkozik részmunkaidős munkalehetőség: „a képzett nők számára mindenképpen visszalépést jelent, hisz igen ritkán tudnak azonos szintű munkakörbe visszatérni a gyermekvállalást követően”. A részmunkaidős foglalkoztatás a nemek közötti munkaerő-piaci egyenlőséget is bebetonozhatja: „a dolgozó általános jólétének biztosítása helyett csak az otthoni szerepvállalás megkönnyítését tűzi ki célul, és ennek jegyében kizárólag a nőkre vonatkozik” – fogalmazott Vajda.
 
  Érdemes tudni: míg a férfiakét javítja, a nők foglalkoztatottságát rontja a gyermekvállalás. Míg a férfi esetében egy vagy két gyermek előnyt jelent a munkáltatónál, „jó benyomást tesz”, addig a nőknél már egy gyermek is csökkenti az esélyeit az adott pozícióra. „Összességében a nők foglalkoztatási lehetőségét 37 százalékkal rontja, a férfiakét pedig 8 százalékkal növeli a szülővé válás” - vázolta a helyzetet a szakértő..
 
  Novák Katalin államtitkár szerint a részmunkaidőn kívül segítség a nők számára a munkahelyvédelmi akcióterv is, amelynek keretében járulékkedvezményt kapnak a munkaadók amennyiben kisgyermekes édesanyákat alkalmaznak. Csakhogy Keveházi szerint az akcióterv csak olyan munkakörökben és szervezetekben jelentkezhet előnyként, ahol eleve alacsonyak a keresetek, azonban valamelyest valóban kompenzálja az előítéletekből fakadó hátrányokat, amelyekkel a kisgyermekesnek meg kell küzdeniük. Ráadásul a kormány igencsak kesztyűs kézzel bánik a vállalatokkal, hiszen a cégeknek saját maguknak kellene orvosolni a genderhibákat: stratégiai dokumentumokban deklarálhatnák például a nők és férfiak egyenlőségét - említette példaként Keveházi. Ehhez Magyarországon a JÓL-LÉT Alapítvány Proaktív gyes-menedzsment programja nyújt segítséget - mely a várandósságtól a munkavállaló sikeres visszatéréséig nyújt támogatást a vállalatoknak -, de nemrég írt ki az Emmi is egy családbarát munkahely pályázatot. Erre olyan kis-, közép- és nagyvállalatok, költségvetési és közigazgatási szervek jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy legalább egy éven át egy, általuk kitalált, vagy már máshol működő, konkrét családbarát programot fognak alkalmazni.
 
  Nemrég tartották - a 20 éve elfogadott Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv kapcsán - az ENSZ Nők helyzetét Vizsgáló Bizottságának 59. ülését is, melyen Novák szintén felszólalt. Az államtitkár ott azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon az alaptörvényben és törvényi szinten is garantált a nők és férfiak egyenlősége, ugyanakkor a családpolitika nem állítható szembe a nők és fiatal lányok egyenlőségét szolgáló intézkedésekkel. „Tehát a nőpolitikát a családpolitikával párhuzamosan nagyon hatékonyan lehet végezni, és mi ezt is tesszük Magyarországon” -fogalmazott. Csakhogy nem úgy tűnik, hogy helytálló lenne e kijelentés. Vajda Róza a lényeget a „nem állítható szembe” kijelentésben látja: az alaptörvényben ugyanis a nőket csak mint potenciális anyákat veszik számításba. „A családpolitikából a társadalmi egyenlőség szempontjait kiszorítja a mindent átható - ugyanakkor félrekezelt - demográfiai kérdés” - mondta a kutató. A nők csupán anyaként való kezelésének gondolata előre megmutatja, hogy a Fidesz kormányzása alatt sem jogi és pénzügyi eszközökkel, sem közvélemény-formálással nem fogják ösztönözni a gyermekgondozási ellátások férfiak általi igénybevételét annak érdekében, hogy segítsék a nők munkavállalását. Keveházi szerint ha egy férfi maradna otthon a gyerekkel, az a kormány szemében már a nemi szerepek összemosásának tűnne. „A Fidesz kizárólag a család és munka összehangolásának nők számára történő megkönnyítéséről beszél” - hangsúlyozta Keveházi. Szekeres Valéria közgazdász, a Civil Női Kormány pénzügyminisztere szerint Magyarországon sem szavak, sem tettek szintjén nem történik semmilyen intézkedés annak érdekében, hogy a nemek kötelezettségei és lehetőségei közeledjenek egymáshoz. „Fel lehetne vetni például a kötelező apasági gyes megvitatását, és egy adott időszakra a támogatás folyósításának záloga lehetne, ha férfiak is otthon maradnának gyermekeikkel. A társadalomnak, a kormányzatnak hozzá kéne járulnia, hogy az apák több időt tölthessenek neveléssel” - hangsúlyozta.
 
   Szikra Dorottya, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika tanszékének adjunktusa úgy véli, a kormány már csak azért is hirdetheti, hogy előremozdulást szeretne a nők egyenjogúságában, mert maga az ENSZ-bizottság egy korábbi értékelésében határozottan elmarasztalta a magyar kabinetet. „Talán ezt is orvosolni akarják. Én egyelőre - a gyed extrával és az államtitkár legújabb nyilatkozataival - egy félfordulatot látok csak” - fogalmazott az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, hozzátéve: „nemcsak a jelenlegi vezetés, de az előző szocialista kormányok sem léptek ebben az irányban előre”. Hasonló véleményen van Keveházi is, aki szerint kormányzati nőpolitika egyáltalán nem is létezik, a kabinet szókészletéből a nők és férfiak egyenlősége pedig hiányzik. „A fókusz a gyermekvállalás ösztönzése, jó esetben a gyermeknevelés támogatása, a felső középosztály számára, és nem az egyenlő esélyek biztosítása. A nőpolitika a nagyszülői szerepbe terelt nyugdíj előtt álló nők esetében leplezi le magát: a nagymamák korábban mehetnek nyugdíjba, hogy a kisgyerekeseket segítsék” - fogalmazott a genderszakértő.
 
A Pekingi Program 20 éve
 
  Húsz éve, 1993-ban az Emberi Jogok Világkonferenciáján fogadták el a Pekingi Cselekvési Programot, amely a nők jogainak alapvető fontosságú emberi jogi dokumentuma. Az Európai Női Lobbi készített értékelést az elmúlt két évtizedben megvalósult tevékenységről, melyben üdvözölték a nők minden korábbinál jobb lehetőségeit. „A nők és a lányok Európában mára az oktatástól a munkaerőpiacig a társadalom minden területén jelen vannak, részt vesznek a politikai és a gazdasági döntéshozatali folyamatokban, és művészként, újságíróként, kutatóként vagy közösségi vezetőként is kifejezhetik a véleményüket” - fogalmaztak. Mindezek ellenére megállapították azt is: hiába az Európai Unió egyik alapértéke a nők és férfiak közötti egyenlőség, az elköteleződés mégsem valósul meg a gyakorlatban a társadalom és az élet legtöbb területén: maguk a tagállamok gördítenek ugyanis az egyenlőséget forszírozó jogszabályok elé akadályokat. Effajta folyamatnak tudható be, hogy a mai napig nem fogadtak el egy közös stratégiát az egyik legalapvetőbb probléma, a nők elleni erőszak felszámolására sem.
 
Jóindulatú szexizmus a politikában
 
   „A férfi politikusoknak saját magukat kellene emancipálniuk” - mondta Böcskei Balázs a Friedrich-Ebert-Stiftung Alapítvány (FES) A férfiasság változó formái című vitafórumán. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért igazgatója szerint Magyarországon ne várjunk csodát azoktól a férfi politikusoktól, akik „benne vannak a rendszerben”. Kiemelte, hogy a pártok politikai stratégiai szempontból „játszanak”, amikor választások előtt rendszeresen előállnak a „legyen női jelölt” szlogennel. „A vége mindig az, hogy természetesen - állításuk szerint - nem találnak női jelölteket”. Böcskei szerint ennek rendszerint bedől a sajtó és a választók is, ám a magyar politikusok nőkhöz, sőt a politikusnőkhöz való hozzáállását valójában jóindulatú szexizmusnak lehet nevezni. Erre példaként két esetet említett: az egyik, mikor a nőknek olyan kevésbé frontvonalas feladatköröket adnak, mint például a környezetvédelem. A másik, amikor szemtől szemben tesznek megjegyzéseket női politikustársaik külsejére, vagy csak egyszerűen degradálják neme miatt. A legutóbbi ilyen „beszólás” Tüttő Kata szocialista politikust érte, akit a fővárosi közgyűlés ülésén Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere alázott meg. Tüttő akkor közleményben reagált a történtekre, de az ilyen sérelmek csak ritkán kapnak nyilvánosságot. „Szükség lenne egyfajta női politikai bátorságra, ugyanis sokszor az adott platform sem értesül az ilyen esetekről - legfeljebb a sajtóból -, így aztán végképp nem fog megoldódni semmi” - fogalmazott Böcskei.

Forrás: Népszava

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A politikában csak potenciális anyaként jelennek meg a nők.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector