Változtatnának a munkaidő, a szabadságolás, a szakszervezetek működése, az elbocsátás és a felmondás szabályain

Április közepéig szeretnék kidolgozni a kormány számára a sztrájktörvénnyel, a munka törvénykönyvével, illetve a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő rendszerrel kapcsolatos kompromisszumos módosító és törvényjavaslataikat a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek - írja a Napi Gazdaság.

  Intenzív egyeztetésekre számítanak a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Egyeztetési Fóruma (VKF) munkabizottságaiban – különösen akkor, ha az előzetes terveiknek megfelelően április közepére kompromisszumos javaslatokat szeretnének a kormány elé terjeszteni. A VKF-ben februárban kezdődtek meg a tárgyalások a sztrájktörvény, a korkedvezményes nyugdíjrendszer, illetve a munka törvénykönyve felülvizsgálata kapcsán, az erről szóló tavalyi kormányígéretnek megfelelően. Jelenleg három munkabizottságban folyik a munka: egy a sztrájktörvény módosításával, egy a munka törvénykönyve felülvizsgálatával, egy pedig a múlt év végével megszűnt korkedvezményes nyugdíjrendszer helyébe tervezett elképzelésekről egyeztet. A sztrájktörvény kapcsán eddig arra a megállapodásra jutottunk a szakszervezetekkel, hogy jogszabályban is definiáljuk vagy egyértelműsítjük a sztrájkok esetében az elmúlt években használt kifejezéseket, mint például a gördülő sztrájkot – mondta a Napi Gazdaságnak Komoróczki István, az ÁFEOSZ–COOP Szövetség titkára.
 
  Több ponton azonban még közelíteni kell a felek álláspontjait. Különösen igaz ez a munka törvénykönyve felülvizsgálatára, amelynél a javaslatok kidolgozásához a munkaügyi bíróságok álláspontját is figyelembe veszik majd. Amint azt a múlt héten a Magyar Nemzetnek a szakszervezeti oldal elmondta, az egységes oldalálláspont szerint változtatnának a munkaidő, a szabadságolás, a szakszervezetek működése, az elbocsátás és a felmondás szabályain, egyik kiemelt céljuk a kisgyerekesek felmondási védelmének erősítése. Szeretnék elérni, hogy a jogtalan elbocsátás esetén az elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés 12 havi távolléti díj helyett a jogsértés súlyától függően 12–36 havi távolléti díjban legyen meghatározva. Jogtalan felmondásnál lehetővé tennék, hogy a munkaadót kötelezze a bíróság a továbbfoglalkoztatásra, azaz a dolgozót helyezzék vissza a korábbi pozícióba – már amennyiben ezt ő maga is akarja. A munkaadói oldal számára többek között a szabadságkiadás, a munkaerő-kölcsönzés vagy épp a munkavállalói kártérítés szabályainak módosítása lenne fontos – mondta Komoróczki István.
 
  A legtávolabb a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő rendszernél vannak a szakszervezeti, valamint a munkáltatói és minisztériumi álláspontok. Utóbbiak egyaránt úgy vélik, hogy nem kellene a régi rendszert visszahozni, sokkal inkább azt tartják elfogadhatónak, hogy az arra jogosult dolgozóknak a korhatár elérése után a munkaadó ajánljon fel más munkakört a nyugdíj helyett. Azzal kapcsolatban azonban még nincs elképzelés, hogy miként kellene eljárni akkor, ha nincs egyéb felajánlható munkakör. A korkedvezményre jogosító munkakörök listáját a kilencvenes évek óta szeretnék felülvizsgálni a felek, eddig azonban e téren sincs előrelépés a mostani egyeztetéseken. A Nemzetgazdasági Minisztérium értesüléseink szerint egyelőre csak koordinálja a tárgyalásokat – önálló javaslatot nem tett –, mondván, először a szociális partnerek jussanak egyezségre. A kormányzati egyeztetéseket követően kerülhet a parlament elé a tervezet.

Forrás: Napi Gazdaság