Czibere: fontos a szociális ágazatban dolgozók megbecsülése

Akkor lehet erős Magyarországot építeni, ha erős a szociális védelem és biztonság rendszere is, ehhez pedig fontos az ágazatban dolgozók megbecsülése, a szolgáltatások, ellátások minőségének javítása - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

    Czibere Károly a területen professzionális munkát végzőket a nemzet aranytartalékának nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy a kiváló munkát végző szakemberek esetleges elvándorlása esetén sok időbe telne a rendszerbe visszaépíteni azt a tudást és tapasztalatot, amelyet távozásukkal elvesztenének.

    Az államtitkár ezért a területen dolgozók megbecsülésének fontosságára hívta fel a figyelmet, és arról beszélt, a kormányzat célja, hogy ezt az elismerést a szakmában dolgozók munkakörülményeik javításában és a bérezésükben is érzékeljék.

    Ezzel összefüggésben a jövőre bevezetendő életpályamodell béremelést érintő részéről egyebek mellett azt mondta: arányaiban több jut majd azoknak, akik jobban képzettek és régen az ágazatban dolgoznak.

    Az államtitkár a tervezett kormányzati intézkedéssorozatot megalapozó országos szakmai konzultációsorozat záróeseményén a budapesti szociális ágazatban dolgozók előtt arról beszélt, hogy a kormányzat a jövőben is nyitott a folyamatos és intenzív szakmai párbeszédre. Hozzátette: ennek az egyeztetési rendszernek az újjáépítésére is várják a javaslatokat.

     Utalt arra, hogy a néhány hete elindított országos egyeztetéssorozat célja az volt, hogy megalapozzák a szociális gyermekvédelmi, gyermekjóléti területen 2016-tól várható intézkedéseket.   
  Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazatban nem terveznek „rendszerváltást”, azaz - mint mondta - nincs olyan törekvés, amely „feje tetejére állítaná” a szolgáltatások mostani rendszerét.     Az alapvető cél az, hogy az 1993-ban és 1997-ben megalkotott szabályozási keretekre és alapelvekre támaszkodva megújítsák a szolgáltatási rendszert, és ahol abban torzulásokat találnak, ott rendet tegyenek - tette hozzá.  
   Fontos elvnek nevezte a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, azt, hogy olyan szabályozási környezetet garantáljanak, melyben a szakembereknek legalább négy évre perspektívájuk lehet.    
 Czibere Károly szerint az ellátási rendszer megújításában fontosnak tartják az igazságosság megteremtését is. Jelenleg igazságtalanságok érzékelhetőek például a házigondozásban, ahol ugyanazért a normatíváért sokszor nagyon eltérő, különböző nehézségű feladatokat látnak el az egyes szervezetek - mondta.  
   Az államtitkár célként határozta meg azt is, hogy - a szolgáltatók ösztönzésével - egyes ellátásokba olyan rászorulókat is bevonjanak, akik jelenleg nem tudják azokat megfizeti alacsony nyugdíjuk vagy jövedelmük miatt

    A korábbi években megtett, az ágazat átalakítását érintő lépések között említette, hogy az ellátottakat - köztük fogyatékossággal élőket, átmenetileg nehéz helyzetbe került családokat vagy hajléktalanokat - megpróbálják intézmények helyett lakásokban elhelyezni, tehát beépíteni a „társadalom kötőszövetébe”. Tájékoztatása szerint az elmúlt években 660 fogyatékos ember költözhetett ki így intézményekből, és erre 7 milliárd forintot fordítottak. Közölte, a következő hat évben ugyanerre a célra 36 milliárd forintot szánnak és 3600 fogyatékos embert helyeznének el nekik megfelelő társadalmi környezetben.

    A lakásokban elhelyezés, az úgynevezett kitagolás eddigi tanulságai között említette, hogy csak olyan környezetbe szabad az ellátottakat elhelyezni, ahol működik alapellátás, van lakás-, és munkaerőpiac. Jelezte, ezért például falvakban a továbbiakban nem helyezik el őket, mert a kis települések nem tudják biztosítani azt a szolgáltatási hálót, amelyre például a fogyatékossággal élő embereknek szükségük van.

    Arról is beszélt: a szociális ellátás felelőssége a jövőben sem változik, így az alapellátási feladatok megszervezése az önkormányzatoknál marad. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelenleg szakellátást biztosító önkormányzatok megtarthatják intézményeiket, tehát kötelező államosítás nem lesz. Fontosnak nevezte azt is, hogy az ellátásban megőrizzék a civil fenntartást, mert azt értéknek tekintik.

    A rendezvényen Jeneiné Rubovszky Csilla, az idősek szociális alapszolgáltatásainak infokommunikációs fejlesztésért felelős miniszteri biztosa elmondta: a 155 önkormányzatnál futó idősügyi országos mintaprogram új állomáshoz érkezett és az egy újabb fejlesztéscsomaggal bővül. Programjuk kiemelt céljának nevezte, hogy az idősek a lehető leghosszabb ideig maradhassanak saját, megszokott környezetükben, és segítsék a gondozást végző családtag munkavállalását is.