Csökkenhet az államfő védelmét ellátók jövedelme

Csökkenhet az államfő védelmét eddig a Terrorelhárítási Központban, áprilistól azonban a készenléti rendőrség keretében végzők illetménye, az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ugyanis nem támogatta azt a módosítást, amely a jövedelmük értékének megőrzését célozta volna.

    A bizottság csütörtöki ülésén hosszas vita alakult ki a rendvédelmi feladatokat ellátók szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Az ellenzéki politikusok, köztük Harangozó Tamás (MSZP) bírálta, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők sem támogatják azt a változtatást, amely a rendőrségnél szolgáló személy- vagy objektumvédelmet ellátóknak a meglévő pótlékon túl további 100-650 százalékos pótlék nyújtását tenné lehetővé.

    Bírálta azt is, hogy míg a kormánytisztviselői kar esetében kormányzati támogatással olyan változtatást fogadtak el, amely lehetővé teszi, hogy a kar tisztségviselői és a szakszervezeti vezetők között ne álljon fel összeférhetetlenség, a rendvédelem esetében ezzel ellentétes szabályt alkotnának. Nem értett egyet azzal az elfogadott változtatással sem, amely szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat tagjai akár az ügyészséghez is átvezényelhetők lennének, mert így bár szervezetileg elválik egymástól a felderítő és nyomozati munka, a személyek esetében létrejöhet az összefonódás.

    Többen, köztük Szilágyi Zoltán (Jobbik) ugyancsak bírálták azt a szintén elfogadott változtatást, amely lehetővé tenné próbaidő kikötését azoknál is, akiket a honvédség hivatásos állományú tagjaiból, vagy kormányzati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból vagy más rendvédelmi szervtől helyeznek át más területre.

    Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára a felvetésekre úgy reagált: a személy- és objektumvédelmet ellátókat megilleti egy hasonló mértékű pótlék, a vitatott módosítás egy ezen túli bérnövekményt jelentett volna. Mint mondta, ezt a többi közt azért nem támogatják, mert az új szervezetben akár bérfeszültséggel is járna. Közölte ugyanakkor, hogy ez mindössze 4-5 százalékos, összegszerűen 15-40 ezer forintos bércsökkenést jelentene esetükben, amelyet fizetésükhöz mérten nem ítélt jelentősnek.

    Miután Harangozó Tamás vitatta a választ, megjegyezve, hogy ezek szerint 950 ezer - 1 millió forintra tehető az érintettek jövedelme, és bírálta azt is, hogy ugyanazért a munkáért a rendvédelem egyes területein más-más jövedelmet biztosítanak, az államtitkár azt mondta: mivel a rendvédelmi dolgozók jövedelme átlagosan 30 százalékkal emelkedik a jövőben, valójában nem várható illetménycsökkenés.

    Az államtitkár elmondta, hogy áthelyezésnél a próbaidő kikötését csak a titkosszolgálatokhoz kerülők esetében tennék lehetővé, mivel ez a munka eltér a többi közszolgálati, rendvédelmi feladattól.

    Felkai László a rendvédelem és a kormánytisztviselői munka eltérő jellegével indokolta, hogy előbbi esetében összeférhetetlenné tennék a szakszervezeti vezetői feladatokat a karnál betöltött tisztségekkel. Közölte: a kar feladata a munka minőségének javítása, míg a szakszervezetnek például a fizetéssel kapcsolatos érdekvédelmet kell ellátnia, így a személyi összefonódások miatt a kar nem látná el feladatát.

    Az államtitkár nem látta törvényileg kizárhatónak, hogy aki előbb felderítő feladatot látott el egy szervnél, az később nyomozhasson.