Startlaphoz Csatlakozz!

Tőlük is függ, milyen lesz a jövő nemzedék

A menekülnek a diplomás szakemberek a védőnői szolgálatból

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. április 03. péntek, 11:03

Százéves a védőnői szolgálat, igazi hungarikum, amelynek csodájára jár a világ. Vagy inkább ezer sebből vérző alapellátási rendszer, ahonnan menekülnek a diplomás szakemberek. De jó, hogy van, mert a védőnőktől is függ, milyen lesz a jövő nemzedék – írja a Magyar Nemzet.

  Várok egy védőnőt Budapesten, a nem annyira jó hírű Népszínház utcában. Tornacipőmet a falnak támasztom, örülök a tavaszi napsütésnek. Kijönnek boltjukból az arab mobiltelefon-árusok is, kisebb társaság szólongatja a járókelőket, közülük valaki forintot váltana euróra. Túl sok a lebzselő alak, zavart tekintetű nepper. Jól öltözött, középkorú hölgy tart felém fehér harisnyában, térdig érő farmerszoknyában. A védőnő az, akivel itt, e nem túl idilli helyen beszéltünk meg randevút. Egy kopott, százéves bérház szűkre méretezett liftjében haladunk az ötödikre. Pásztiné Pongrácz Adél védőnő Ferdinandhoz, a francia apa, magyar anya hat hónapos gyermekéhez jött látogatóba. Azt mondja, most jutalmazza magát: mert annyi elhanyagolt gyermeket lát, hogy egy harmóniában élő családhoz becsengetnie öröm.
 
 Adél 1992-től védőnő. Itt kezdte a Józsefvárosban, majd két évig Bakonycsernyén gyakorolta hivatását. Amikor visszaköltöztek a fővárosba, nemcsak azt a körzetet kapta meg, ahol kezdett, hanem egy másikat is, amelyben már nyolc éve helyettesít.
 
  Ötezer védőnő dolgozik az országban; háromszáz, többnyire problémás körzet tartósan betöltetlen. Pásztiné Pongrácz Adélhoz tartozik a Népszínház utca nagyobb része, a Teleki tér fele, a Magdolna utca, a Lujza utca, a Karácsony Sándor utca, a Kálvária tér fele s a Baross utca tekintélyes része. Terhestanácsadást tart, helyszínre jár segíteni, péntekenként például nyolc-nyolc családot keres fel.

 

Játék, könyv nincs, de a tévéből a legnagyobb van

 
  Többnyire bejelentés nélkül csönget be, hogy a tiszteletére ne suvikszolják ki a lakást. Gyakorta tapasztalja, hogy nincs a gyermeknek semmiféle játéka, és nem látni a lakásban egyetlen könyvet sem. Amikor rákérdez, azt felelik, azért nincs könyve, mert széttépi. Televízió viszont van, abból is a legnagyobb, szinte állandóan szól. Az egyetlen kapcsolata a néhány éves gyermeknek a külvilággal, mert levegőzni sem viszik ki. A védőnő szerint nem lehet általánosítani, hogy a szegény családok gyermekei nélkülöznek, mert sokan, akik szerényen élnek, erőn felül is igyekeznek a lehető legtöbbet megadni gyermeküknek. Körzetében sok a körfolyosós, közös illemhelyes ház, van, ahol a konyhában laknak. Nincs apa, s ha van is, az életmódja enyhén szólva zaklatott. Előfordult már a praxisában több nem kívánt terhesség, amelyek nagy része örökbe adással végződött. Látva a körülményeket, a kiúttalan jövőt, legszívesebben ő ajánlaná némelyik kismamának, hogy adja örökbe a születendő gyermeket, de tudja, hogy a döntésbe nem szólhat bele.
 
  Nemrég felhívták a kórházból, hogy egy 1400 grammos gyermeknek életet adott egy anya. Most az ő környezettanulmányára várnak, hogy amikor a 2 kiló 20 dekát eléri a gyermek, hazaadható-e a baba. A védőnőnek fontos kérdéseket kellene tisztáznia. Ki az apa, illetve ki vállalja az apaságot? Jelzésértékű, hogy az „édesanya” sehová nem járt terhesgondozásra. Vajon mi volt ennek az oka?
 
  – Másfél hete fel kellett volna keresnie, de nem hívott, sőt a gyermekét sem látogatta meg a kórházban. Nincs mobiltelefonja, próba szerencse alapon keresem majd az állítólagos lakhelyén – reménykedik Pásztiné abban, hogy megtalálja az anyát. Csak reménykedik, mert volt már olyan hasonló esete, hogy az anya megszülte a gyermeket, és eltűnt. Az is előfordult, hogy valaki a terhessége 34. hetén „furcsa görcsökkel” bement a kórházba, ahol a szülészetre küldték, és megszült. Az apa sem vett észre semmit, sőt közölte, hogy a jövevény nem az ő gyermeke. Addig piszkálta az anyát, míg örökbe adták a babát. Van már négy gyermekük, de az anya azóta is anyaotthonról anyaotthonra menekül agresszív férje elől.
 
  Nagyot kattan a régi lift, megérkeztünk.
 
  Kulturált francia apuka, lelkiismeretes anya – így jellemzi a szülőket a védőnő. A színes babaszobát látva elámulok: faháncsból fonott babaágy, mellette faháncsból fonott karosszék, a csillárról papírmasé léghajók ereszkednek alá.
 
  Az érzékeny bőrű baba arca kipirult, úgy tűnik, érzékeny a laktózra. Fekvőtámasszerű mozdulatokkal nyomja ki magát, kacagással és felkiáltásokkal kísérve próbál a hasáról a hátára gördülni, de egyelőre nem sikerül neki.
 
  – Záródik a kutacsa – állapítja meg egy kézmozdulattal a védőnő. És előre van a mozgásfejlődésben – teszi hozzá.
 
  A hat hónapos Ferdinandot eddig anyatejjel táplálták, de elkezdik a gyümölcsöt is adagolni neki. Almát, barackot, meggyet.
 
  – És bevezetjük a glutént, hogy ne legyen gluténérzékenysége, mert akkor egész életében diétázni kényszerülne – hangzik a szakszerű magyarázat. – Korábban egyéves kortól kezdték a szoktatást, de a kutatások szerint az már későnek bizonyul. Ugyanis ha nem tudja megemészteni a szervezet, puffad a has, nyűgösség lesz jellemző, és zsírossá válik a széklet. A WHO ajánlására speciális kekszet kap, előbb napi fél, később egy egész darabot. Majd a déli szoptatás helyett főzelékeket: krumplit, almát, répát, sütőtököt adunk neki.
 
  Az anyuka azt mondja, francia nemzetiségű párjának nehezen magyarázta el, hogy mi is a védőnő, aki időnként felkeresi őket. Ez ott ismeretlen fogalom, nincsen rá kifejezés. Nem szülésznő, nem ápolónő, nem dada. Védőnő.
 
  Szétnézek a babaszobában. Mesekönyvben nincs hiány. Egy táblán krétaírás a D-vitamin és a kenőcsök adagolási rendjéről.

 

Ritka a családi idill

 
  – Ilyen családi idill, mint itt, nagyon kevés van – tudom meg. Sok helyen a nem kötelező védőoltásokat pironkodik megemlíteni, mert nem akar bűntudatot okozni a szülőknek. A rotavírus elleni injekció húszezer forintba kerül, ami elviszi a családi pótlékot vagy a gyest.
 
  A Lujza utca egyik házába megyünk be, fel az elsőre. Befalazott ablakokat és ajtókat látni, ez az önkormányzat új műszaki megoldása arra, hogy a lakásfoglalók máshová menjenek. Zoltán, az édesapa nyit ajtót. Már van egy hároméves kislánya, s öt nappal ezelőtt megszületett a fia. Előző nap hozták haza a túlfűtött egyszobás lakásba. A védőnő ezt meg is jegyzi, miközben a zárójelentést olvassa. A baldachinos ágyban alvó fiúcska 4000 grammal, 54 centiméterrel jött világra. Mivel a méhlepényhez hozzáért a baba feje, hámhiányos terület alakult ki a fején, ezért koponyaultrahang is készült róla, amely szerint minden rendben van vele.
 
  Kifestették az albérletet a gyermek fogadására. A hároméves lányka a franciaágy előtt, a szőnyegen babázik. A védőnő kezet mos, majd kiveszi a csöppséget az ágyából, levetkőzteti, s úgy vizsgálja.
 
  A debreceni származású, a fővárosban hat éve klímaberendezés-szerelőként dolgozó apa elmondja, hogy a gyermeküket Anhel névre szeretnék anyakönyveztetni. Ha arra nem lehet, akkor Angelo lesz. A védőnő tanácsot ad a hámosítókenőcs alkalmazásáról, az anyasági támogatás igényléséről, az anyakönyveztetésről s a tajkártya intézéséről. Tapsol, kanalat zörget üvegpohárhoz, így vizsgálja a gyermek hallását.
 
  Ilyenkor a területi védőnő a kórháztól (a kórházi védőnőtől) kap e-mailt a szülésről, majd egy másikat a gyermekről.
 
  Megkérdezem a véleményét a kötelező óvodakezdésről, amelyről elmondja: egyetért vele. Látott már olyan gyermeket, aki ötévesen úgy ment óvodába, hogy nem ismerte a villát, és nem volt szobatiszta. Látott már olyan nyolc hónapos csecsemőt is, akinek a szülei tehernek tartották az öltöztetését, ezért nem vitték ki a szabadba.
 
  Pásztiné Pongrácz Adél védőnőnek volt már szerb, montenegrói, palesztin, pakisztáni, kínai családja is.
 
  A mobilszámát ismerik, van, hogy éjfélkor hívják. Felveszi, mert azt gondolja, hogy aki olyankor hívja, annak biztosan nagyon fontos. Józsefvárosi körzeteiben sok a szociálisan és egészségileg veszélyeztetett gyermek. Van, ahol mind a kétféle veszélyeztetettség fennáll. Intenzív a kapcsolata a gyermekvédelmi szolgálattal, gyakran mennek együtt a családokhoz. Vannak anyukái, akiket a születésüktől fogva ismer. És vannak vérmes, feldúlt apukái, akik azzal fenyegetőznek, hogy tudják, hol lakik, és hogy két gyermeke van… De azért a legtöbben látják, hogy utolsó erejével is azon van, hogy segítsen nekik.
 
  Gibuszné Mitták Katalin édesanyja 1953-tól volt Lábatlanban védőnő, ő gyermekként figyelte, ahogyan az anyja az autóval a településre érkező úgynevezett mozgó szakorvosi szolgálatok munkáját segítette. Gibuszné orvos szeretett volna lenni, de elriasztotta a hat év tanulás kényszere, s édesanyja munkáját megkedvelve, amikor az országban megkezdődött a védőnők hároméves főiskolai képzése, inkább arra jelentkezett. Az első évfolyamban végzett, s 1978-tól a háromkörzetes település egyik védőnője.
 
  A nyolcvanas években még munkanaplókat vezettek, családi kartonokat és törzslapokat. Nehéz volt megszoknia a számítógépet. Ráadásul hamar kiderült, hogy nincsen igazán jó, egységesen alkalmazott program, amely segítené a munkájukat. Így hiába van számítógép, sok a papírmunkájuk. Hatéves kortól az iskolákban dolgozó védőnők foglalkoznak a gyermekek szűrésével. Ahol nincs főállású iskolai védőnő, ott a területi védőnők járják az intézményeket, mint ahogyan Lábatlanban Gibuszné Mitták Katalin. A lábatlani védőnő körzetében a januári statisztika szerint 14 várandós nő, 28 csecsemő, 46 egy–három éves, 87 három–hat éves gyermek volt. A családokat otthonukban keresi fel, tanácsadáson ellenőrzi a gyerekek fejlődését, azt követően iskolában gondoz. Kedden várandós-tanácsadást tart, csütörtökön a csecsemők kontrollját végzi. De rá hárul a korosztályonkénti kötelező szűrés, és ő végzi a látás- és hallásvizsgálatot, egy legújabb kormányzati törekvés szerint pedig a méhnyakszűrés is a védőnői hálózat munkája lesz.

 

Erre nincsen pénz

 
 Miközben egyre több az adminisztrációs teher, az eredeti tevékenységükre, a családok látogatására, a problémák megbeszélésére már nem jut elég idő. Az alapellátásban dolgozó védőnők a közalkalmazotti bért kapják a munka mennyiségétől függetlenül. Gibuszné Mitták Katalinnak 37 év munkaviszony után csupán 134 ezer forint a nettó bére. Azt mondja: az anyagi elismerés hiánya és a megnőtt munkaterhek miatt ma már nem biztos, hogy jelentkezne védőnőnek.
 
  Egy magyar szülésznő Londonból, egy ápoló Németországból és egy ápolónő Norvégiából jelentkezett be azon a filmen, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara múlt hét végén megtartott nagygyűlésén vetítettek le. Magyarországon leginkább az orvosok külföldi munkavállalásáról esik szó, akik hat-nyolcszoros fizetést kapnak az angliai, németországi, ausztriai, norvégiai munkahelyeken, mint idehaza, de ez az elvándorlás az egészségügyi szakdolgozókra is jellemző. A kamara nyílt levelet írt a kormánynak és a magyar társadalomnak, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a közel százezer egészségügyi ellátást végző, magasan képzett szakdolgozó (köztük a védőnők) helyzete egyre aggasztóbb. Hiányoznak a hatékony intézkedések a pályán lévők megtartására, a munkabérek tekintetében egyre nagyobb a leszakadás más ágazatokhoz képest. Az egészségügyi szakdolgozók csaknem hetven százaléka él a garantált bérminimum összegéből, amely a minimálbérnél csak tíz százalékkal magasabb.
 
  – Az alapellátásban dolgozó pályakezdő védőnő alapilletménye 122 ezer forint, a kiegészítő illetményről pedig a munkáltató, legtöbb esetben az önkormányzat dönt – mondja Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozatának vezetője, hozzátéve, hogy az alapellátásban dolgozó ötezer védőnőnek háromezer munkáltatója van (önkormányzat, szociális intézmény, kórház). A kamara azt szeretné elérni, hogy önálló, operatív szakmai vezetése legyen a védőnői szolgálatnak. Ugyanis tapasztalataik szerint a munkáltatók egy része mostohaként kezeli a védőnőt, nem fizet neki útiköltséget, bérletet, egyéb adható juttatást, s a munkakörülményekre sem fordít gondot.
 
  A társadalmi megbecsültség hiánya és az alulfinanszírozottság nem teszi vonzóvá a védőnői hivatást. A védőnőket egyre több népegészségügyi feladattal bízzák meg, de ezekért térítés nem jár. Mivel az anyagiak és a munkakörülmények miatt 350-400 védőnő hiányzik a rendszerből, sokan állandó jelleggel helyettesítenek, ám helyettesítési pénzüket sem kapják meg.
 
  – A védőnői szolgálatok úgynevezett pontfinanszírozás szerint kapják a juttatásukat, így a szociális helyzetből, földrajzi elhelyezkedésből, gazdasági helyzetből adódó különbségeket nem tükrözi a rendszer.
 
  Míg a nyolcvanas-kilencvenes években az egészségügyi főiskolákon 120-as létszámmal képezték a védőnőket, és szinte minden végzős a szakmában helyezkedett el, most évente összesen pár tízen jelentkeznek a szakokra, s diplomával a kezükben orvoslátogatóként, külföldön bébiszitterként helyezkednek el.
 
   Ma már 45 év a védőnők átlagéletkora. A bértáblát nézve legalább százezer forintos emelést követelnek: főiskolát végzetteknél a jelenlegi pályakezdői 122 ezer forint helyett 213 ezret, míg 25 éves szolgálat után 166 ezer bruttó helyett 265 ezret kellene keresniük. A kamarai védőnőitagozat-vezető szerint Magyarországon kilencezer védőnői diplomával rendelkező szakember van, de közülük csak ötezer dolgozik védőnőként.
 
  Két évvel ezelőtt lett Bábiné Szottfried Gabriella védőnő, fideszes politikus a védőnői hálózat megújításáért felelős miniszteri biztos. Országjáró körúton kereste fel az ágazat szakembereit, s feladatai között említette az országos védőnői szolgálat létrehozását, az egységes védőnői rendelet megalkotását, az új várandósgondozási kiskönyv koordinálását. Bábiné leszögezte: mindent elkövet majd azért, hogy valamennyi védőnő megkapja a neki járó útiköltség-térítést, a munkaruhát és az emelt összegű finanszírozást. A béremeléssel kapcsolatban a szakemberek türelmét kérte, mint mondta, erre a következő időszakban kerülhet sor.
 
  Időközben tavaly májustól a védőnői szolgálat hungarikum lett. „A magyar védőnői hálózat olyan jó példa, amelyet mások is szívesen átvennének az ENSZ tagországai közül, India és Kolumbia is érdeklődött” – jelentette ki nemrégiben Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, az ENSZ nők helyzetével foglalkozó New York-i ülésszakán.
 
  Pénzügyekről, társadalmi megbecsülésről itt sem esett szó.

Forrás: mno.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A menekülnek a diplomás szakemberek a védőnői szolgálatból.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector