Egyre több diák menne külföldre tanulni

Amíg Orbán Viktor miniszterelnök Kazahsztánban azt mondja, hogy arrafelé otthon, míg Brüsszelben idegennek érzi magát, addig a magyar fiatalok többsége nem foglalkozik a keleti nyitással. Az Engame Akadémia (Engame) szerint ugyanis a felsőoktatásba jelentkezők nem a kazah, azeri vagy orosz egyetemekre adják be felvételi kérelmüket, hanem szinte kivétel nélkül Nyugat-Európába vagy Észak-Amerikába – írja a Népszabadság.

  Az Engame 2006 óta segít a fiataloknak különböző, a közoktatásból szinte teljesen hiányzó szolgáltatásokkal – kompetenciafejlesztéssel, pályaorientációval –, hogy sikeresen felvételizzenek külföldi egyetemekre, és ott megállják a helyüket a későbbiekben is. Ez azért is különösen fontos, mert a nyugati egyetemek olyan képességekre építenek, mint az „együttműködési képesség másokkal”, prezentációs készség, vitaképesség.
 
  Ezek egyikére sem készít fel a magyar közoktatás.
 
   Az Engame februárban a Facebookon hirdette meg egy kutatási kérdőív kitöltését, amelyre két nap leforgása alatt több száz kitöltött válasz érkezett. Így 500 14 és 19 év közötti diák és 500, középiskolás korú gyermeket nevelő szülő véleményét sikerült összesíteniük. A kutatás arra kereste a választ, mit gondolnak a magyar oktatásról és a külföldi továbbtanulásról a felvételi előtt álló diákok és szüleik. A felmérés tehát nem reprezentatív, de ennek ellenére a kirajzolódó kép figyelemre méltó és árulkodó.
 
   A megkérdezettek a közoktatásról lesújtó véleménnyel vannak, így aztán nem meglepő, ha csupán a diákok 40 százaléka biztos abban, hogy itthon tanulna tovább. A megkérdezett diákok és szülők 35 százaléka elégedetlen jelenlegi iskolájával. Az elégedetlenség forrása leginkább a magas óraszám (ez kevésbé aggasztja a szülőket), a tanterv tartalma és az oktatási módszerek.
 
  A külföldi tanulást fontolgatók elsőként Angliát, második helyen az Egyesült Államokat jelölték meg célpontként, a harmadik legkedveltebb állam Németország, amelyet Ausztria követ. Ugyanakkor a megkérdezetteknek van realitásérzékük: a konkrét választásra vonatkozó kérdésnél az USA hátrébb szorult, mert az ottani tandíjak és megélhetési költségek csak nagyon kevesek számára teszik elérhetővé az amerikai továbbtanulást, és az uniós országok egyetemeivel összehasonlítva a felvételi eljárás is sokkal bonyolultabb. Tízből nyolc szülő támogatná is, hogy gyermeke külföldön folytassa tanulmányait.
 
  Visszatérve a hazai rendszerre: az Engame kiszámolta a tanulói terheltség brutális növekedését. Míg 2002-ben a heti átlagos tanulással lekötött idő 52-53 óra volt (iskolatípustól függően), ez a szám 59-63 közé ugrott 2013-ban. Ez tanóraszám-növekedést is jelent: a 2002-es 25-29-ről 2013-ra 35 tanórára ugrott a kötelező órák száma. Ennek egyik következménye, hogy a testileg és lelkileg óriási változásokon átmenő középiskolások fele kevesebbet alszik napi nyolc óránál. Ennek egyik oka a rengeteg házi feladat, amelynek mennyisége jóval több a fejlett országokénál – a finneknél feleannyi, mint Magyarországon.
 
   A magyar rendszer alig nyújt segítséget a diáknak ahhoz, hogy fölmérje, tehetsége kibontakoztatása érdekében milyen felsőoktatási intézmény és szak alkalmas. A diákok 46 százaléka, míg a szülők 67 százaléka számolt be arról, hogy nem kapott szakmai támogatást a pályaválasztásnál. Lévai Balázs, az Engame alapítója szerint, ha a pályaorientációs tanácsadás része lenne a középiskolai munkának, akkor a felsőoktatás magas lemorzsolódási aránya is csökkenthető lenne.
 

   Kovács-Osváth Apolka, aki szeptembertől egy angliai egyetemen kezdi meg közgazdász-politológus hallgatóként tanulmányait, azt mondja, manapság már egyre reálisabb lehetőség a külföldi tanulás, és ezzel egyre többen fognak élni.
 
  Könczey Kinga, az Engame vezető mentora szerint a fiatalok alapvetően annak alapján határozzák meg a célországot, hogy milyen nyelven folyik az oktatás, ezt a tandíjak és a letelepedési szabályok követik.
 
  Az Engame tapasztalatai szerint 2011-től – vagyis akkortól, amikor Hoffmann Rózsa szakállamtitkár Orbán Viktor utasítására hadat üzent a gazdasági és társadalomtudományi szakoknak –, látványosan megugrott a külföldi egyetemek társadalomtudományi és humántudományi területei iránti kereslet.
 
   Vagyis tehetséges fiatalok ezreit küldi külföldre átgondolatlan politikájával a kormány.
 
   Így érzékeny veszteséget könyvelhetnek el a magyar egyetemek: a külföldre jelentkezők szinte mindegyike megjelöl magyar felsőoktatási intézményt is, de sikeres külföldi felvételi esetén inkább azt választják.
 
105 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára
 
   Több mint 105 ezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, ez nagyjából megegyezik az előző esztendő adatával. Alapképzésekre 68 597-en jelentkeztek a február 15-ei határidőig, ami 1,6 százalékos csökkenést jelent, az osztatlan képzések ugyanakkor nagyon népszerűek, 10 400-an jelentkeztek, ami 6 százalékos bővülés.
 
Forrás: Népszabadság