Pótlékok: gyakori a szabályszegés

Egyre több munkáltató él a pótlékok „alapbéresítésének” lehetőségével, több vállalatnál ezt egy ezerforintos béremeléssel tudták le - derül ki az OMMF a munkabérrel kapcsolatos szabályok célvizsgálatáról összefoglaló jelentéséből.

  Az 2014. október 13.és november 7. között lefolytatott akcióellenőrzés során több mint 1000 foglalkoztató közel 6000 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá  - olvasható a jelntésben.  Az ellenőrzött munkáltatók 86 %-nál várható szabálytalanság megállapítása, amely az ellenőrzött munkavállalói létszám 67%-t érinti.
 
  A célvizsgálat központi elemét képező munkabérrel kapcsolatos jogsértések 20 százalékot képviseltek a megállapított szabálytalanságok között. A legtöbb intézkedést a pótlékok fizetésének elmaradása miatt hozták a felügyelőségek.
 
  Az ellenőrzésekből megállapítható, hogy az új. Mt. hatályba lépése óta egyre több munkáltató é a bérpótlékok alapbéresítésével. A munkáltatók az új Mt. bevezetése előtt már munkaviszonyban álló munkavállalók munkaszerződését - közös megegyezéssel - módosították, illetve az új Mt. hatálybalépését követően létesített munkaviszony esetében pedig eleve kikötötték, hogy az alapbér összegébe már benne vannak a bérpótlékok. Negatív tapasztalat, hogy több munkáltató is csupán minimálisan 1000 Ft-tal emelte a munkavállaló alapbérét a bérpótlékok alapbéresítése során - olvasható az összefoglalóban.
 

  A dokumentum azt is megemlíti, hogy természetesen előfordult olyan korrekt munkáltatói magatartás is, amikor közel 20000  Ft-tal  emelkedett a munkavállaló  alapbére.  A  szabálytalanságok többségével kapcsolatban, „csak” jogsértést megállapító határozatokat hozat, mivel a munkáltatók nagy része az ellenőrzést követően, a munkaügyi hatóság által az eljárás alatt kitűzött határidőkön belül kifizette a bérpótlékokat. A munkáltatók a műszakpótlékkal, rendkívüli munkáért járó és vasárnapi pótlékkal kapcsolatos jogsértést a kereskedelem, az éjszakai bérpótlékkal összefüggésben megállapított szabályszegést a személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el leggyakrabban.

A pótlékkal kapcsolatos jogsértéseken túl, igen jellemzőek a munkabér kifizetésével kapcsolatosan elkövetett szabálytalanságok. Ezen belül a munkabér kifizetéséről szóló tájékoztatással (bérelszámolással) kapcsolatos előírások megsértése, valamint a munkabér nem határidőben történő kifizetése miatt közel azonos számban kellett intézkedni a hatóság munkatársainak. Előfordult, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kaptak írásbeli tájékoztatást a bérelszámolásról, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető. A munkabér nem határidőben történő kifizetése minden ágazatban megjelent, de egy-egy munkáltatónál a feldolgozóiparban, valamint gépiparban nagyobb munkavállalói létszámot érint. Egy esetben a hatóság közel 250 munkavállaló vonatkozásában állapította meg, hogy a munkáltatónál nem került sor a bérek időben történő megfizetésére.
 
  Szinte minden megyében kellett intézkedni a felügyelőknek a törvényes minimumot el nem érő munkabérekkel kapcsolatosan. A garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 28 esetben került sor intézkedésre, mely 57 munkavállalót érintett, míg minimálbért el nem érő bérezés miatt 10 intézkedés 16 foglalkoztatottat érintett. A célvizsgálat adataiból kitűnik, hogy ezek szabálytalanságok a kereskedelem területén dolgozókat érintették leginkább.
 
   A munkabérrel kapcsolatos jogsértések elkövetésének több oka is lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a főleg a kisebb munkavállalói létszámot foglalkozatók és azok könyvelői továbbra sincsenek tisztában a pótlékokra vonatkozó szabályokkal.
 
   A kiskereskedelmi egységekben, annak ellenére, hogy a munkáltató a szabályok betartására törekszik, továbbra is csak az egyszerűen megállapítható pótlékok (pl. éjszakai pótlék, túlóra) megfizetésére kerül sor. Gyakran a munkáltatók a gazdasági szükséghelyzettel próbálják igazolni a munkabérek ki nem fizetését, mivel vagy a megrendelések maradnak el, vagy az üzleti partner csúszik el a kifizetéssel. A harmadik eset a munkáltatók tudatos jogellenes magatartása, mely adó és járulékfizetési kötelezettség alóli kibújásra, a cégek rövid időn belüli megszüntetésére irányul. Előfordult olyan eset is, hogy a munkáltató egy tavalyi lopással több munkavállalót gyanúsított, ezért visszatartotta bérük egy részét, ám a büntetőeljárás befejezését követően sem fizette azt ki, jóllehet a visszatartás persze már önmagában jogsértő volt - olvasható a jelentésben.

Forrás: munkajog.hu