Adminisztratív eszközökkel terelnék a hallgatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé

Nem nagyon akaródzik a felsőoktatásba jelentkezőknek a kormány által preferált területeken továbbtanulniuk.

  Adminisztratív eszközökkel terelhet a kormány hallgatókat az általa gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) felé – ezt valószínűsítették a HVG-nek a választható szakok minisztériumi felülvizsgálatára rálátó egyetemi tanárok. Ez mindenekelőtt a nemzetközi tanulmányok szakot érintheti, de a minisztériumi cáfolatok ellenére tartja magát az a hír is, hogy a kommunikáció–médiatudomány szak is a közszolgálati egyetem felségterülete lehet. Az aggodalmakra utal, hogy a nagy állami egyetemek rektorai a nemzetközi tanulmányok szak miatt tiltakoztak, a kommunikációt oktató tanszékeik pedig nyilatkozatot adtak ki a szakot elsorvasztani szándékozó kormányzati törekvések ellen.
 
   Egyes szakok oktatásának egy-két intézményre korlátozása nem lenne előzmény nélküli. Az NKE nem először kapna adminisztratív segítséget szakok megszüntetésével a kormánytól. Így történt ez például a több jogi karon oktatott igazgatásszervező alapképzéssel is: a szakot egyszerűn megszüntették, miközben az NKE új néven elindíthatta a közigazgatás-szervező alapszakot. Hasonló történt a nemzetközi igazgatás alapszakkal is, ezt idén már szintén csak a közszolgálati egyetem indítja, miközben tavaly még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 50 hallgatót felvehetett ilyen szakra.
 
  A nagy falat azonban csak ezután jöhet: a jogászképzés reformját épp a minap harangozta be az Igazságügyi Minisztérium. Információnk szerint ebben is szerepet kapna az NKE, amely e területen eddig nem indított képzést. Trócsányi László igazságügyi miniszternek az a hétfői kijelentése, hogy „a fejlesztési lehetőségek között felmerül a specializáció és a delokalizáció kérdése is”, információink szerint azt is jelentheti, hogy a közszolgálati egyetem a bíróképzés területén kapna feladatot.
 
  Az NKE-nek szüksége is lesz a kormány segítségével odairányított diákokra, hiszen az utóbbi három jelentkezési időszakban folyamatosan csökken a hozzájuk jelentkezők száma. Egyedül a rendészeti karon folyamatos az érdeklődők nagy száma, a hadtudományi, illetve a közigazgatási képzésekre viszont kevesebben jelentkeznek.
 
 A felvételi eljárásban összességében csak minimálisan csökkent a jelentkezők száma, valamivel több, mint 105 ezren adták be idén a papírjaikat. Az adatokon azonban az látszik, hogy továbbra sem történt áttörés a kormány által szorgalmazott képzésterületek irányába, illetve nem csökkent a jelentkezők száma a kevésbé preferált területeken. A bölcsészettudományi képzésre első helyen jelentkezők száma minimálisan csökkent ugyan, ám a társadalomtudományi szakokra jóval többen jelentkeztek, mint tavaly, a két évvel ezelőttihez képest pedig másfél ezres növekedés tapasztalható.
 
  Hiába próbálta meg a kormány mesterségesen magasan megállapított ponthatárral korlátozni a gazdasági képzésekre állami ösztöndíjjal jelentkezők számát, mégis egyre többen szeretnének ott tanulni. Az első helyen állami ösztöndíjas képzésre jelentkezőknek azonban csak az ötöde juthat be, a többieknek fizetniük kell a képzésért. Ám úgy tűnik, még az aránylag magas, 160–350 ezer forint közötti féléves tandíjak sem riasztják el a hallgatókat, főleg nem a nagyobb budapesti intézményektől.
 
  A jogász szakkal hasonlóan járt az oktatási kormányzat: hiába szűkítette minimálisra az elérhető állami ösztöndíjak számát, a hallgatók a magas, 220–300 ezer forint közötti féléves tandíjak ellenére továbbra is nagy számban jelentkeznek oda. A kormány korlátozó intézkedése itt is a budapesti intézményeknek, különösen az ELTE-nek kedvezett, amely az önköltséget fizető diákok között is tudott válogatni. Az azonban az adatokból látható, hogy ha már fizetni kell, akkor a kifejezetten jó eredménnyel, magas pontszámmal felvételiző diákok az elit intézményeket célozzák meg, így az ELTE és a Corvinus jól járt a kormány korlátozó intézkedéseivel. Az viszont szinte bizonyos, hogy e két népszerű és a későbbi életpálya szempontjából kecsegtető képzés – a gazdasági és a jogász – gyakorlatilag el van zárva azok elől a diákok elől, akiknek a szülei képtelenek a magas tandíjakat előteremteni.
 
  A kormány által preferált területek közül a műszaki képzésen stagnál, az informatikára nőtt a jelentkezők száma, ott azonban más veszélyek leselkednek a képzésre. Egyes tervek szerint ugyanis ezt tovább „gyakorlatiasítanák”, azaz kevesebb elméleti tárgyat kellene a későbbiekben a diákoknak tanulniuk. Ez azzal járhat, hogy rendszergazdáknak esetleg jól képzett diákok mennek majd, ám az innovatívabb informatikai fejlesztésekre nem lesz elég szakember.
 
  Lasszóval is nehéz diákokat fogni a természettudományi szakokra. Idén már négyezer alá csökkent az első helyen oda jelentkező diákok száma, akik ráadásul általában nem is a legjobb tanulók közül kerülnek ki. A normatív finanszírozás miatt az egyetemek kénytelenek voltak ugyanis a gyenge teljesítményt nyújtókat is felvenni, ám ez csak pénzügyileg jött jól, az alacsony pontszámmal bekerültekkel sokat kellett foglalkozni, például korrepetálni őket, s sokan ki is buktak közülük. Ezen a természettudományi karok már régóta változtatni akarnak, azonban gazdasági okokból ez eddig nem sikerült. Most újra tervbe vették, hogy csak megfelelően magas pontszámú, azaz képzett, felkészült diákot vesznek fel, ehhez azonban több pénz kellene, amit nem valószínű, hogy el tudnak érni. Pedig – ahogy Surján Péter, az ELTE Természettudományi Karának dékánja a Magyar Nemzetben fogalmazott – „ha feleennyi diákból lenne biológus-, vegyész-, fizikushallgató, de kétszeres finanszírozással, mindenki jobban járna, és körülbelül ugyanannyian végeznének, mint most”. Megoldás lehetne az osztatlan képzés újbóli bevezetése a természettudományi képzésben – amit a karok is szorgalmaznak –, és akkor jobb finanszírozási feltételek mellett a jó képességű diákok kerülhetnének be. Ez az ötlet a hírek szerint most elnyerte a kormány támogatását is, így bekerülhet az előkészítés alatt lévő, még tavasszal beterjesztendő felsőoktatási törvénymódosításba, de már csak 2016-tól léphetne életbe.
 
  A készülő törvénymódosítás más változásokra is utal: a tervek szerint alkalmazott egyetemekké emelnék a főiskolákat, s lehetővé tennék úgynevezett közösségi főiskolák létrehozását, amelyeknek saját tanári karuk nem lenne, hanem más intézmények képzéséhez adna infrastruktúrát. Emellett lehetővé tennék az indítható képzések számának 15 százalékos csökkentését, valamint azt, hogy 2020-tól már csak középfokú nyelvvizsga birtokában lehessen felvételizni az egyetemekre. Ez nagy kihívás lenne a középiskolák számára, a nyelvvizsgával felvett diákok aránya ugyanis 2014-ben az intézmények több mint felében nem érte el az 50 százalékot.

Forrás: HVG