Startlaphoz Csatlakozz!

Visszatérés a munkahelyre

A kisgyermek vállalása harminchét százalékkal rontja a nők foglalkoztatási esélyét

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. április 22. szerda, 14:11


A nők munkavállalási feltételeit nagymértékben befolyásolja a gyermekvállalás, gyermeknevelés. Felmérések szerint a kisgyermek vállalása a nők foglalkoztatási esélyét harminchét százalékkal rontja, míg a férfiakét nyolc százalékkal növeli. A munkajog.hu cikkében áttekintik a jogi szabályozás azon elemeit, amelyek a gyermeket nevelő munkavállalókat és az őket foglalkoztató munkáltatókat érinthetik, és megvizsgálják a munkahelyre való visszatérés időbeli tervezését befolyásoló rendelkezéseket.


   A magyar jogrendszer a gyermek gondozása céljából igénybe vehető szabadidőket és az erre járó ellátásokat nem egy jogszabály keretein belül szabályozza, hanem több szinten, így a magyar rendszer a gyermekvállalásra vonatkozó szabályozást tekintve széttagolt, amely sokszor megnehezíti az eligazodást a jogszabályok előírásai között. Továbbá megfigyelhető az a köztudatban és köznyelvben uralkodó szemlélet, amely szerint, ha egy nő szül, akkor három évre „gyesre” megy és visszatérése a munkahelyre három évig nem is várható. Ezzel szemben a családoknak a jogi szabályozás adta lehetőségek keretei között több választási lehetőségük lenne. Ezzel összefüggésben megállapítható az is, hogy a magyar társadalmat – sok más országhoz hasonlóan – a hagyományos családmodell jellemzi, ami együtt jár a nők hátrányos megkülönböztetésével a munkaerőpiacon mind a munkához való hozzájutás, mind a munkafeltételek területén. A Munka Törvénykönyve többféle munkaidő-kedvezményt biztosít a gyermek születésére, gondozására tekintettel, amelynek ismerete megkönnyítheti a tervezést a munkába állást illetően.
 
  A gyermek születését követően az anya, illetve a gyermeket örökbefogadó nő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság igénybevétele a nőket megillető jogosultság, tehát mindenki maga dönthet arról, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A jogszabályi előírás egyetlen kötelezettséget tartalmaz, azt, hogy a szülési szabadságból két hetet kötelező igénybe venni. Általánosságban kijelenthető, hogy a nők legnagyobb hányada él a szülési szabadság biztosította lehetőséggel, azért hogy kisgyermekét otthoni környezetében gondozhassa. Figyelemmel kell azonban arra is lenni, hogy vannak olyan beosztások, munkakörök, amelyekben a munkavállaló nagymértékű önállósággal rendelkezik, maga oszthatja be munkaidejét, illetve az infokommunikációs eszközöknek köszönhetően úgy is tudja végezni munkáját, ha ki sem mozdul otthonából. E tekintetben a munkába való visszatérésre akár a szülést követő rövid időszakon belül is sor kerülhet, akár valamilyen ún. atipikus munkavégzési formában, mint a részmunkaidő vagy a távmunka. A munkavállalás szempontjából döntő jelentősége lehet annak, hogy mekkora a jövedelemkiesés mértéke, ezért fontos megvizsgálni, hogy a szülési szabadság idejére mely ellátást lehet igénybe venni. A szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díj illeti meg a biztosított munkavállaló nőt, abban az esetben, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A csecsemőgondozási díj összege főszabály szerint a naptári napi alap 70%-a. A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani (táppénz alapjának számítása szerint). A csecsemőgondozási díj a jövedelemkiesés szempontjából a legjobb kompenzációt biztosító ellátás.
 
  A szülési szabadság lejárta után is felmerülhet a munkahelyre való visszatérés kérdése, hiszen ezt követően kérhető a munkáltatótól a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadság, amely szintén munkavállalói jogosultság, tehát nem kötelező ezt igénybe venni. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [Mt. 128.§] Fontos tudni munkavállalói oldalról, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban kell bejelenteni a munkáltatónak. [Mt. 133. § (1) bek.]
 
  A gyermekgondozási szabadság idejét a gyermeket nevelő munkavállaló szintén eldöntheti, tehát maga határozhatja meg, hogy mikor szeretne munkába állni. A Munka Törvénykönyve ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. [Mt. 133. § (2) bek.]
 
  E tekintetben inkább a munkáltatók vannak „kiszolgáltatott” helyzetben, hiszen nincsenek azoknak az információknak a birtokában, hogy a gyermekgondozás miatt távollévő munkavállaló visszatérésével mikor tervezhetnek. Ez sok esetben oda vezet, hogy a távollévő munkavállaló munkakörét betöltik és a kisgyermeket nevelő nő, továbbá a munkáltató azzal a helyzettel szembesül, hogy régi munkahelyén nincs lehetősége munkát végezni. Álláspontom szerint a munkáltatóknak biztosítani kellene azt a jogosultságot, hogy előre tervezhessenek a gyermekes munkavállalóval kapcsolatban, hiszen igazolható és elfogadható érdekük az, hogy tudják mely időszakra kell helyettesítésről gondoskodniuk és mikortól számíthatnak a gyermeket gondozó munkavállaló visszatérésére. Ezt a kívánalmat a 2010/18/EU irányelv előírásai is alátámasztják, melyek szerint a szülői szabadságot igénybe venni kívánó munkavállalóknak tiszteletben kell tartaniuk a munkaadójuk megfelelő időben való tájékoztatásának kötelezettségét. Mindaddig, amíg ez a jogi szabályozásban nem jelenik meg, a felek kölcsönös együttműködésén és egymás érdekeinek figyelembevételén múlhat az, hogy milyen esélyei vannak a munkahelyre való visszatérésnek.
 
  A munkába való visszatérést több jogi eszközzel kívánja előmozdítani a jogalkotó. Ezek között említhető a részmunkaidős foglalkoztatáshoz való jog, a „GYED EXTRA”, illetve az egyes adókedvezmények. A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra is, hogy a gyermek három éves kora előtt megszüntethető a fizetés nélküli szabadság és részmunkaidőben is dolgozhat a gyermeket nevelő munkavállaló. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. [Mt. 61. § (3) bek.] Ebben a foglalkoztatási formában való munkavégzést növelheti az is, hogy a gyermek egyéves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett is lehet keresőtevékenységet folytatni. Továbbá munkáltatói oldalon fontos tényező lehet a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény, amely a munkáltatói terheket jelentősen csökkenti, hiszen a munkáltató meghatározott feltételekkel teljesen, illetve részben mentesül a 27%-os mértékű szociális hozzájárulás adó megfizetése alól.

Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A kisgyermek vállalása harminchét százalékkal rontja a nők foglalkoztatási esélyét.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector