Megbízás vagy munkaviszony?

Hatalmas gondokat vehet a nyakába a munkáltató, ha nem teremt tiszta helyzetet, mitől függ, hogy valaki alkalmazottként, vagy alvállalkozóként végez nála egy adott tevékenységet – írja a Piac&Profit.
 
  Történetünk egy valós helyzet leírásán alapszik. Volt egy magyar cég, aki egyrészt csomagokat szállított ki, másrészt heti és napilapokat a megrendelőihez. (Ez még az online média térnyerése előtt történt, ugyanakkor ez mit sem von le az értékéből, hiszen a kisvállalkozói munkajogi kérdések bizonyos szempontból való modellezésére tökéletesen alkalmas lesz ez a kis anekdota.) A lap-, és könyvkiadó vállalat alkalmazásában voltak azok az emberek, akik gépkocsivezetőként a csomagok kiszállításával voltak megbízva. Ezek a gépkocsivezetők a cég autóival végezték a munkát, naponta felvették és leadták a gépkocsit, szabott munkarendben dolgoztak, napi 8 órában. Ezeknek a munkavállalóknak napi eligazítást tartottak, az aznapi feladatokról, még azt is megmondták nekik, milyen útvonalon szállítsák ki az árút a cég megrendelőihez.
 
  Rendben is van ez így, normál munkaviszony mellett, ahol be van jelentve teljes fizetésére a munkavállaló és havonta a fizetésével együtt kezébe kapja a bérjegyzéket is. Ugyanakkor a cég felvett olyan embereket is, akik a heti és napilapokat szállították ki. Csakhogy őket már nem alkalmazta, hanem megbízási szerződést kötött a sofőrökkel.
 
  A megbízási szerződéssel dolgozó sofőrök is a cég autóit használták. Naponta meghatározott időben felvették és leadták a gépkocsikat, viszont nekik nem mondták meg, merre menjenek, hogy az újságokat mielőbb célba juttassák, válthatták egymást, és e tekintetben a beosztásukat a többi megbízási szerződéssel rendelkezővel maguk határozták meg. Ugyanakkor kötött munkaidőben dolgoztak, menetlevelet töltöttek i az autók megtett kilométereiről, sőt az ő járandóságukat is bérszámfejtették, a megbízási díjukat pedig bérfizetési lapon munkadíjként tüntették fel, melyből havonta levontak munkavállalói járulékot és jövedelemadót.
 
  Tapasztaltabb kisvállalkozónak rögtön feltűnik, hogy ez a vállalkozás alaposan belegabalyodott a saját logisztikájába.
 
  A Munka Törvénykönyve (Mt.) az ilyen helyzetet hívja munkakör megosztásnak. Ezt az atipikus foglalkoztatási formát az új Mt. vezette be. A saját maguk által beosztott váltás, és a szabad útvonaltervezés viszont a megbízási formára hajaz.
 
  A bíróság ez esetben azon az állásponton volt, hogy mivel ugyanazt a feladatot végezték a megbízotti és az alkalmazotti jogviszonyban lévő emberek. Mindkét csoport a cég autóit használta a feladat teljesítéséhez és mivel ez egy a jogszabályban is ismert forma: munkakör megosztás, ezzel a megbízási formával a munkaadó munkaszerződést leplezett.
 
  Ha  megbízási szerződéssel foglalkoztatunk valakit:

• annak még kedvességből se végezzük el a bérszámfejtését és ne vonjuk le foglalkoztatási járulékokat, hiszen ő adózik maga után
• nem szabhatjuk meg részleteiben, hogyan végezze el a feladatot
• nem végezheti lényegében ugyanazt, amire amúgy van alkalmazottunk. Írjunk mást a megbízási szerződésbe, kicsit álljunk kreatívan a munkakör kiosztáshoz, és lássuk be, hogy ezért cserébe kevesebb feltételt támaszthatunk a megbízottunkkal szemben

Forrás: Piac&Profit