Az Alkotmánybírósághoz, nemzetközi jogi fórumokhoz is fordulnak a érdekképviseletek
Csapdába estek a magyar hivatásosok
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. április 25. szombat, 09:03
Közzétéve: 2015. április 25. szombat, 09:03
Az Alkotmánybírósághoz, s ha szükséges nemzetközi jogi fórumokhoz is fordulnak az érintett érdekképviseletek, ha Áder János aláírja a szolgálati törvény módosítását, amely egyebek között betiltja a szakszervezetek működését a polgári titkosszolgálatoknál. Persze nem ez az egyetlen passzusa a törvénynek, amelyet az érdekképviseletek támadnak – írja a Népszabadság.
A rendvédelmi ágazatban működő 13 érdekképviselet közül korábban már hat közös közleményben utasította vissza a hivatásosok jogainak újbóli megnyirbálását, emberi-állampolgári jogaik aránytalan és ellentételezés nélküli korlátozását. A törvény elfogadása óta folyamatosan egyeztetnek a további lehetőségekről.
Kifogásolták egyebek között – mondta Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára –, hogy a jövőben három évente az eddigi hat hónap helyett akár egy évre is az ország másik végébe vezényelhetik a hivatásosokat, hogy a szolgálati nyugdíjat nem állították vissza, így aki 25-30 év szolgálat után 50 évesen alkalmatlannak bizonyul az egészségügyi vizsgálaton, egyszerűen az utcára kerülhet. Nem beszélve arról, folytatta a sort Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, hogy a jövőben a törvény felhatalmazása alapján az egyenruhásoknak előírhatják, hogy mihez és hogyan szólhatnak hozzá a világhálón. Vagy arról, hogy a törvény úgy kötelezi élethosszig tartó tanulásra és erőnlét-fenntartásra a hivatásosokat, hogy sem a sportolás, sem a tanulás feltételeit nem biztosítja.
Csakhogy Pongó és Bárdos, csakúgy, mint a többi háborgó szakszervezeti vezető pillanatnyilag magára maradt.
A hivatásosok egyelőre várakozásteljes közönnyel olvassák a törvényt – már aki olvassa –, amelynek köszönhetően július elsejétől átlagosan 30 százalékkal nő majd a fizetésük. Legalábbis a végrehajtó állománynak. Mivel egyidejűleg átalakul a pótlékrendszer, pontosan senki nem tudja, hogy a 30 százalékos illetményemelés után ténylegesen mennyi kerül majd a borítékba. Ez majd csak a nem túl távoli jövőbe megjelenő belügyi rendeletekből derül majd ki.
„Csapdába estünk mindannyian, a rendőrök, a tűzoltók, a büntetés-végrehajtásiak, mind", mondta egy szakszervezeti tisztviselő. A törvény – a béremelést előíró passzusát kivéve – úgy rossz, ahogy van. Visszalépés a korábbi szolgálati törvényhez képest is. Még nagyobb jogfosztottságba taszítja a hivatásosokat, mint a korábbi szabályozás. Mégsem tehetnek ellene semmit. Aki a törvényt támadja a rendőrök, tűzoltók, és társaik régóta várt béremelését teszi kockára. Kimondva-kimondatlanul az ellenzék is csak a béremelés miatt szavazta meg a parlamentben a törvényt. De elfogadta, és ezzel a nevét adta a rendvédelmi dolgozók további kizsákmányolásához – ahogy ezt ők mondják –, emberi, állampolgári jogaik indokolatlan korlátozásához.
Mert ugyan mi indokolja, hogy az internet és a mobiltelefonok korában a rendőrnek előre be kelljen jelentenie, hogy szabadidejében hol tartózkodik? És vajon melyek lehetnek azok az országok, ahová tömegesen utaznának a hivatásosok, ezért törvényben kell felhatalmazni a parancsnokaikat, hogy ezt megtilthassák nekik?
Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára szerint a szakszervezeti kifogások zöme félreértésekre, az elfogadott jogszabály nem pontos ismeretére vezethető vissza. És persze arra is, hogy a szakszervezetek 2012 óta még mindig keresik a helyüket. Szerinte a jogszabály előkészítését és elfogadását alapos és széleskörű egyeztetés előzte meg, s ha nem is került be minden érdekképviselet valamennyi javaslata a törvénybe, felháborodásra okot adó meglepetés senkit sem érhetett.
Zsinka tájékoztatása szerint a titkosszolgálatoknál a jövőben azért nem működhetnek szakszervezetek, mert az érdekképviseletnek munkájukhoz személyes adatokat is kezelniük kell, ami tarthatatlan egy olyan szervezetnél, ahol sokszor még az egy részlegen belül dolgozók sem tudják, hogy a kollégáik mivel foglalkoznak. Hasonló tiltást vezetett be korábban már Szlovákia és Lengyelország is.
A jövőben a titkosszolgák, ha szükségét érzik, ügyvédhez fordulhatnak
munkavállalói jogaik védelme érdekében. Azt Zsinka kategorikusan cáfolta, hogy az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton elbukó hivatásosok az utcára kerülnének. Továbbra is megmarad a könnyített szolgálat ma is meglévő lehetősége, illetve aki hivatásosként semmiképpen nem szolgálhat tovább, annak keresnek kormány alkalmazotti munka. Ha nem találnak annál a testületnél, ahol szolgált, keresnek valamelyik társszervnél.
Arra a kérdésre, hogy mikor számíthat béremelésre a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú, ám nélkülözhetetlen munkát végző több ezer munkatársa, Zsinka azt mondta: keresik a forrásokat az ő illetményük emelésére is. De arról, hogy még az idén vagy csak jövőre kerül sor, nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
Forrás: Népszabadság